iklan

EKONOMIA, HEADLINE

Ekonomista konsidera lakon biliaun $1,6 tanba inflasaun globál nu’udar prosesu normál

Ekonomista konsidera lakon biliaun $1,6 tanba inflasaun globál nu’udar prosesu normál

Ekonomista timor-oan hosi João Saldanha University. Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 01 jullu 2022 (TATOLI)-Ekonomista timor-oan, João Saldanha, konsidera Timor-Leste lakon biliaun $1,6 hosi retornu investimentu fundu petrolíferu hosi janeiru to’o maiu 2022, tanba impaktu inflasaun globál ne’e hanesan prosesu normál.

“Ha’u hanoin bainhira ita tau osan, presiza haree ba risku no benefísiu. Bainhira halo investimentu iha tempu naruk, situasaun ekonomia nasionál no mundiál ne’e la’ós iha leten hela de’it no la’ós iha kraik hela de’it, tanba ne’e mak sei iha prosesu investimentu ne’e inklui investimentu ita-nia iha equity (kapitál) sira seluk, ida prosesu revolusaun konstantemente, dala ruma nia valór sa’e maka’as tiha bele to’o biliaun $4, maibé dala ruma ninia valór tun tiha hanesan daudaun,” Ekonomista hatetten ba Agência Tatoli via telefónika, sesta ne’e.

Notísia relevante: Timor-Leste lakon biliaun $1,6 tanba implikasaun hosi inflasaun globál

Tuir nia, momentu agora bainhira Governu deside atu cash, bele lakon maibé kuandu Governu la deside atu cash investimentu no hein tempu di’ak mak prosesu ne’e bele iha revolusaun.

“Bainhira ema ne’ebé kompreende  ekonomia ho investimentu ne’e prosesu ida normál, hanesan mós folin mina-rai, ne’ebé ida-ne’e la’ós problema bainhira hala’o investimentu ne’ebé haree iha tempu naruk nian,” João Saldanha esplika.

Fundadór Universidade João Saldanha ne’e dehan, situasaun ne’e sempre akontese ba nasaun seluk, la’ós ba Timor-Leste de’it.

“Ita analiza de’it situasaun ne’e iha tempu a’at no tempu di’ak. Iha tempu a’at mak cash lakon, tempu di’ak mak cash ne’e manán, ne’ebé depende de’it ba tempu. Kondisaun ne’e ba haree katak bele akontese iha buat rua, nasaun ne’e presiza osan ne’e agora ka seidauk. Timor-Leste nia totál cash iha banku iha biliaun $19, ne’ebé atu sustenta Orsamentu Estadu ba tinan-lima mai ne’e ita-nia cash ne’e seguru hela, ne’ebé prosesu iha merkadu investimentu internasionál ne’e prosesu normál ida,” nia salienta.

Atu re-embolsa, João Saldanha sujere, Timor-Leste labele fa’an lai, hein situasaun ekonómiku mundiál di’ak lai, ezemplu funu Ukrania no Rusia ramata mak iha posibilidade investimentu sira ne’e ninia valór ne’e sa’e fali.

Antes ne’e, Timor-Leste lakon maibé prosesu ne’e bele iha mudansa, maibé valór ne’e sa’e-tun de’it, tanba ne’e maka hanesan lala’ok ne’ebé kuandu tama iha investimentu kapitál umanu, sasán sira hanesan ne’e bele akontese, ne’ebé hanesan nasaun tenke asegura uluk nesesidade likidéz atu kobre Orsamentu Jerál Estadu iha tinan hirak mai ne’e.

“Governu nia papél mak oinsá atu diversifika setór agrikultura, tanba agrikultura sei tomak, manutensaun estrada sira mós seidauk boot, parsera rai kuaze 200.000 laiha kontestasaun ne’e fó ona sertifikadu inklui fasilita mós kontratu ba investidór sira ne’ebé presiza rai atu halo kontratu, ne’e buat fasil ida ne’ebé bele halo iha tempu badak,” nia dehan.

Hafoin prevee orsamentu sira ne’e tenke bazeia ba programa prioridade, nune’e mós kapasidade rasik atu ezekuta orsamentu boot sira.

Jornalista  : Antónia Gusmão

Editora      : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!