iklan

EDUKASAUN, HEADLINE

MEJD sei submete projetu 189 ba ADN atu verifikasaun progresu fíziku

MEJD sei submete projetu 189 ba ADN atu verifikasaun progresu fíziku

Prosesu reabilitasaun Eskola EBF Hum-Boe, munisípiu Ermera, liuhosi projetu komunitáriu. Imajen/Espesiál

DILI, 26 agostu 2022 (TATOLI)–Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu (MEJD) liuhosi Diresaun Nasionál Dezenvolvimentu Parke Eskolár (DNDPE) sei submete projetu komunitáriu eskola iha territóriu nasionál ba Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN) atu halo verifikasaun progresu fíziku.

Diretór Nasionál Dezenvolvimentu Parke Eskolár, Agostinho Soares, relata, alterasaun matadalan ne’e DNDPE anexa ona pedidu verifikasaun projetu sira ba ADN atubele hahú sertifika ona progresu, nune’e ba oin bele realiza pagamentu ba totál projetu 189.

“Ita halo ona kontaktu ho Diretór Ezekutivu ADN, ne’ebé segunda agora ita bele submete ona projetu 189 ba ADN atu fó segmentu ba prosesu verifikasaun progresu fíziku sira tanba alterasaun matadalan ne’e ita-nia superiór (ministru) asina ona ne’ebé ba futuru sei laiha tan problema pagamentu ba projetu komunitáriu,” Diretór hateten ninia knaar fatin, MEJD, Vila Verde, sesta ne’e.

Notísia relevante: Fiskalizasaun Komisaun G nota eskola balun implementa projetu komunitáriu la’o tarde

ADN nafatin iha kompeténsia sertifika progresu fíziku sira hafoin rekomenda pagamentu sira ba MEJD, ne’ebé autorizasaun pagamentu ba projetu komunitáriu ne’e hela ba kompeténsia MEJD nian. Tanba matadalan anteriór no rekomendasaun progresu fíziku no rekomendasaun autorizasaun ne’e hotu-hotu iha kompeténsia ADN.

“ADN la konkorda nune’e hato’o rekomendasaun hodi husu halo alterasaun ba matadalan atu nune’e kompeténsia pagamentu hela no MEJD. Portantu ida-ne’e maka sai hanesan alvu ida hodi halo alterasaun no semana ne’e bele publika ona iha jornál repúblika. Enkuantu prosesu publikasaun alterasaun matadalan iha jornál repúblika ne’e hanesan aktu administrativu, importante maka bainhira hetan ona aprovasaun hosi superiór ministériu tutela bele iha ona baze legál ida hodi submete,” nia akresenta.

Biban ne’e, Diretór informa, matadalan ne’e hetan alterasaun tanba preokupasaun distintu deputadu sira ba projetu 202 iha territóriu nasionál ne’ebé paradu, iha kestaun tékniku balun maka MEJD ho ADN presiza trata halo didi’ak atu nune’e ba futuru labele implika ba progresu fíziku finál ba projetu ne’e rasik. Tanba projetu komunitáriu ne’e finansia hosi Orsamentu Jerál Estadu (OJE) hosi transferénsia públika.

“Projetu ne’e ninia progresu depende ba orsamentu alokadu, kompara ho projetu ne’ebé finansia hosi fundu infraestrutura ne’ebé empreza sira jere tanba sira maka investe uluk kapitál bainhira iha ona progresu foin mak halo pagamentu, maibé projetu komunitáriu la hanesan. Nune’e hosi orsamentu adiantamentu kuandu iha ona progresu maka foin bele halo pagamentu,” nia tenik.

Maibé tanba iha mós kestaun tékniku balun ne’ebé la koerénsia ho estatutu ADN maka instituisaun autónoma ne’e konjela pagamentu hodi husu ba MEJD tenke hadi’a matadalan molok halo pagamentu ba segunda faze hahú. Matadalan ida-ne’e hetan konkordánsia liuhosi konsultasaun téknika entre DNDPE no ADN.

“Ita halo konsultasaun no ita mós konkorda ona ba parte ne’ebé mak ita bele altera, ne’ebé parte rua hetan ona konkordánsia no ita halo ona alterasaun. Matadalan ne’ebé hetan alterasaun ne’e hetan ona asinatura hosi Ministru Edukasaun iha semana kotuk no daudaun gabinete jurídiku halo hela preparasaun atu públika iha jornál repúblika,” Diretór salienta.

Jornalista   : Tomé Amado

Editora        : Julia Chatarina

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!