DILI, 09 janeiru 2023 (TATOLI) –Tribunál Distritál Dili (TDD), segunda (9/1) halo julgamentu ba elementu sira iha estrutura hamutuk 13 hosi Komisaun Nasionál Eleisaun (CNE, sigla portugés) iha períodu 2006 to’o 2013. Hirak ne´e konsidera arguidu tanba envolve iha krime partisipasaun ekonómia no negósiu.
Arguidu nain-13 kompostu hosi Faustino Cardoso Gomes, Joana María Dulce Vitor, Arief Abdullah Sagram, Teresinha Maria Norenha Cardoso, Maria Angelica Lopes Sarmento, Maria Manuela Leong Pereira, Silvester Xavier Sufa Efi, José Agostinho da Costa Belo Pereira, Segio de J.F. da Costa Hornai, Martinho Germano da Silva Gusmão, Tome Xavier Jerónimo, Lucas de Sousa no Olavio da Costa Monteiro.
Tuir akuzaun ne’ebé arolla hosi Ministériu Públiku katak arguidu nain 13 komete krime partisipasaun ekonómia no negósiu tanba momentu arguidu sira ne’e sei asume kargu iha estrutura CNE iha períodu 2006.
Rekorda CNE aluga karreta hodi utiliza ba asuntu servisu nian hodi superviziona atividade kampaña eleitorál no eleisaun iha 2007, maibé arguidu balun utiliza fali ba karreta aluger ne’e ba fali interese individu.
Ho hahalok arguidu sira ne’e maka Ministeriu Públiku akuza arguidu sira ho krime partispasaun ekonómia no negósiu.
Perante iha sala julgamentu Tribunál Distritál Dili (TDD) la konsege realiza julgamentu ba arguidu sira tanba parte Defeza hosi arguidu sira daudaun halo hela rekursu ba kazu ne’e rasik.
Tuir Defeza arguidu sira nian, Fernando de Carvalho hateten defeza husu ba Tribunál atu halo adiamentu ba julgamentu kazu partisipasaun ekonómia no negósiu tanba defeza halo hela rekursu no daudaun rekursu ba kazu ne´e submete ona ba Tribunál Rekursu.
“Ha’u husu ba Tribunal Distritál Dili atu adia julgamentu ida ne’e, tanba ha’u rasik hatama rekursu hodi reprezenta ha’u nia kliente sira ba Tribunál Rekursu, iha ha’u nia rekursu ba kazu ne’e iha ha’u razaun fundamenta tolu iha ne’eba, ida husu TDD atu haree kestaun liga ba órgaun CNE ho didi’ak tanba CNE hanesan órgaun independente no desizaun sira ne’ebé foti mós independente no desizaun sira ne’ebé plenáriu CNE halo antes órgaun judisiál haree katak iha indisius kriminál ruma, tenke halo uluk prosesu administrativu, óinsa maka kontesta ka kontesiozu hasoru desizaun ne’ebé CNE hasai ne’e”, Defeza arguidu sira nian, Fernando de Carvalho, ba jornalista sira iha TDD, segunda ne’e.
Tuir defesa momentu CNE aluga karreta ne’e hanesan órgaun eleitorál atu supreviziona servisu iha momentu ne’ebá. Tanba ne’e Tribunál Distritál Dili seidauk iha kompeténsia haree prosesu ida ne’e.
Razaun daruka mak iha rekursu ne’e kona-ba aplikasaun lei ne’ebé Ministeriu Públiku uza hodi akuza kliente sira. katak lei ne’ebé uza lei kódigu Penal Timor nian, partisipasaun ekonomia no negósiu,
“Ha’u haree lei ne’e la nesesáriu no la kondiz ho situasaun iha momentu ne’eba, tanba momentu Kódigu Penál seiduk eziste, foin entra no vigór iha iha 2009 no faktus sira ne’e akontese iha 2006 ba 2007 no 2008, no momentu ne’e lei Kódigu Penál Timor-Leste seidauk entrada em vigór”, Defeza arguidu sira nian, Fernando de Carvalho afirma.
Defeza ne’e esplika tán, tuir artigu 3 hosi Kódigu Penál artigu 2 hosi lei Kódigu Penál, aplikasaun lei em tempo lei labele aplika ba kotuk, maibé lei aplika depois lei ne’e eziste ba oin. Tanba ne’e MP akuza kliente ho artigu sira husi Kodigu Penál nian, kestaun sira ne’e sei foti.
Razaun datoluk mak kuandu aplika tuir lei Indonézia nian prosesu ba arguidu nain 13 ida ne’e, preskreve ka prosesu ne’e ninian prazu liuona (kada luarsa) tanba liu ona tinan 14 sura husi kliente simu notifikasaun sura ba kotuk iha tinan 14. Tanba tuir lei Indonézia artigu 78 pontu E katak tinan 12 prosesu ne´e bele preskreve ka arkiva ona, labele halo ona prosesu.
“Ho razaun sira ne’e hanesan defeza ha’u konvoka hodi hasae ona rekursu ba iha Tribunál Rekursu iha loron 27 fulan Dezembru 2022. No seidauk iha desizaun husi Tribunal Rekursu kona-ba ida ne’e”, Fernando de Carvalho salienta.
Defeza mós prepara tán rekerimentu balun atu aprezenta tán, tanba husu ba Tribunál Distritál Dili atu halo adiamentu hodi ohin julgamentu la konsege realiza tanba hein rezultadu hosi rekusu”, konklui.
Jornalista:Natalino Costa
Editór : Zezito Silva
