OÉ-CUSSE, 14 setembru 2023 (TATOLI – Membru Parlamentu Nasionál (PN) hosi Komisaun C trata asuntu kona-bá Finansa Públika, preokupa ho ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2023 nian iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA) tanba to’o setembru ne’e foin atinje 43% hafoin hetan retifikasaun Parlamentu Nasionál.
Notísia relevante: Orsamentu Retifikativu ba RAEOA, Governu Sentrál ko’a millaun $36
Prezidente Komisaun C, Deputada Cedelizia dos Santos, hato’o preokupasaun ne’e hafoin halo fiskalizasaun polítika ba ezekusaun OJE 2023 iha RAEOA, kinta ne’e.
Nia hateten, ezekusaun to’o 31 agostu inklui orsamentu orijinál atinje de’it 32% hafoin hetan retifikasaun maka nia ezekusaun to’o ona 43%.
Putantu, bazea ezekusaun real ba OJE iha RAEOA durante ne’e ezekuta ba kategória lima hafoin retifikasaun no daudaun ne’e atinje ona 43% maka hanesan tuir mai ne’e;
Saláriu no vensimentu
Kategória ne’e ho montante $15,857.201, ho nia ezekusaun atuál $6,843.225 (43%) no gastu atuál $6,826.392 (43%), obrigasaun $16.833 (0%), komitmentu $2,395 no balansu $9,011.581.
Bens servisu
Hosi parte Kategória ida ne’e ho valór $23,050,010, ezekuasaun atuál $11,046.667 (48%), gastu atuál $10,113.473 (44%), obrigasaun $933.194 (4%), komitmentu $3,696,859 no balansu $8,306.484.
Kapitál menor
Kategória ida-ne’e $1,525.258, ezekusaun atuál $143,600 (9%), gastu atuál $112.101 (7%), obrigasaun $31.499 (2%), komitmentu $1,060.554 no balansu $321.104.
Kapitál dezenvolvimentu
Kapitál dezenvolvimentu ho montante $35,836.652, ezekusaun atuál $14,951.028 (42%), gastu atuál $14,118.666 (39%), obrigasaun $832.362 (2%), komitmentu $17,077.717 no balansu $3,807.907
Transferénsia públika
Kategória ida-ne’e $7,540,191, ezekusaun atuál $3,049.753 (40%), gastu atuál $2,980.055 (40%), obrigasaun $69,698 (1%), komitmentu $33.200 no balansu $4,457.238.
Nune’e totál hamutuk orsamentu ba RAEOA iha $83,809.312, ezekusaun atuál $36,034.274 (43%), gastu atuál $34,150.687 (41%), obrigasaun iha $1,883.587 (2%), komitmentu $21,870.725 no balansu $25,904.313.
“Ezekusaun orsamentu to’o ohin ki’ik tebes, nia orsamentu orijinál mós iha hatene nia ezekusaun sei ki’ik hela, depois halo retifikasaun nia osan tama ba moos, to’o ohin loron ami konsidera nia ezekusaun ki’ik hela,” Cedelizia dos Santos, ba jornalista sira hafoin enkontru ho Autoridade RAEOA iha edifísiu ZEESM Oé-Cusse.
Nia haktuir, parte Autoridade RAEOA esplika barak ona, maibé nia ezekusaun ne’e to’o 31 agostu 2023 ne’e, atinje 32%, ne’e haree tuir finansa nian konsidera sei ki’ik hela.
“Espera ba oin, sira bele aproveita didi’ak atubele hasa’e-tán, maibé ha’u hanoin tempu mós badak tebes, maibé tuir regra, RAEOA seidauk atinje, tuir loloos depois fulan neen, nia bele atinje to’o ona 50%-liu, maibé to’o agostu foin atinje 32%, la’os kontra, maibé la atinje,” nia fó hanoin.
Kona-bá alokasaun OJE ho montante boot ba RAEOA, Eis Sekretária Jerál Parlamentu Nasionál ne’e konsidera balansu ho progresu dezenvolvimentu, tan ne’e kuaze tinan ualu nia laran, orsamentu ne’ebé aloka boot, espetasaun ne’e progresu servisu la’o di’ak.
“Ha’u hanoin, sira atinje buat balu ona, ida-ne’e ita labele nega, maibé haree ba osan ne’ebé maka aloka boot, ita-nia espetasaun ne’e bele hasa’e tán nia ezekusaun, tanba ita haree seidauk iha balansu, tanba ita-haree ninia dezenvolvimentu hosi Pante Makasar, ha’u hanoin kapaas ona, maibé iha fatin seluk bele hadi’a di’ak liután,” Deputada ne’e propoin.
Notísia relevante:PN aprova OJE 2023 millaun $120 ba RAEOA
Adjunta Prezidente Autoridade RAEOA, trata asuntu ba Reforsu Institusionál, Leónia da Costa Monteiro, rekoñese katak, ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu iha RAEOA la’o tarde
Nune’e nia senti orgullu ba vizita ne’e, tanba la’ós komisaun C de’it mak mai halo fiskalizasaun iha Oé-Cusse, maibé komisaun A no B halo ona fiskalizaun mós ba Oé-Cusse, no autoridade mós fó ona informasauan lubun liuliu ba Komisaun C, kona-bá ezekusaun OJE iha RAEOA.
“Ami hanesan ezekutiva atu implementa programa sira-ne’ebé maka iha, deputada sira hakarak konfirma, rezultadu OJE ezekuta iha Oé-Cusse iha duni rezultadu ka lae, entaun ohin ami halo aprezentasaun ba sira (deputadu) rezultadu lubun mak ita iha, maibé publikamente balu ladún akompaña entaun ha’u rezultadu ezekusaun ita seidauk atinje,” nia katak.
Tuir nia, Orsamentu Jerál Estadu (OJE) iha RAEOA, la’os orsamentu mai hosi Governu Sentrál, maibé orsamentu ne’ebé uluk iha tranzitáriu iha hela Oé-Cusse, maka realoka fila-fali ba orsamentu anuál nian.
Tan ne’e, maka ezekusaun ne’e kuandu autoridade ezekuta la hotu, orsamentu ida-ne’e, sei realoka fila-fali ba tinan fiskál 2024.
“Ida-ne’e maka polítika Autoridade RAEOA atu halo no prepara ba tinan oin,” nia afirma.
Notísia relevante: Hahú hosi 2015-2023, RAEOA rekolla reseita millaun $46-resin
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editór: Evaristo Soares Martins
