DILI, 16 Abril 2026 (TATOLI)—Prezidente Komisaun F iha Parlamentu Nasional, Maria Gorumali Barreto hateten,komisaun F ne’ebé mak trata asuntu saúde seguransa sosiál no igualidade jéneru hala’o fiskalizasaun ba Hospitál Nasionál Guido Valadares hodi haree prestasaun servisu sira no ezekusaun OJE 2026.
Notísia Relevante: Komisaun F halo fiskalizasaun ba HNGV hodi haree pasiente moras dengue
“Ohin ne’e, hanesan vizita fiskalizasaun nian, ne’ebé mak komisaun F iha Parlamentu Nasionál realiza iha to’o tinan 2026 maske iha fulan Fevereiru komisaun F mai halo ona, maibé fokus liu ba Pediatria, liu-liu ba iha kazu dengue nian. Agora ba vizita ida ne’e, vizita jerál ba iha Hospitál Nasionál Guido Valadares liu-liu ba prestasaun servisu sira hotu, iha diresaun no iha departamentu sira ne’ebé mak tutela iha HNGV no haree mós ba ezekuzaun orsamentu 2026 nian, tanba agora daudaun ultarpasa ona ba trimestre dahuluk,” Maria Gorumali Barreto hateten ba Jornalista sira iha HNGV, ohin.
Nia esplika, husi ezekuzaun orsamentu komisaun F hanesan fiskalizadór rekomenda ba Hospitál Nasionál Guido Valadares atu bele aselera ezekusaun sira-ne’ebé mak iha.
“Ami mós rekomenda buat barak ba sira, atu oinsá ita bele aselera ba iha orsamentu ne’ebé mak iha aloka mai iha Hospoitál Nasionál Guido Valadares, husi katégoria haat ne’ebé mak iha, liuliu ba saláriu vensimentu, bens servisu, kapitál menor no kapitál dezenvolvimentu,” nia dehan.
Nia hateten, husi kapitál haat ne’e ninia ezekuzaun ne’ebé mak la’o mak bens servisu no mós saláriu vensimentu, maibé ba kapitál menor no kapitál dezenvolvimentu mak ezekusaun sei zero.
“Ami hare katak ezekusaun ne’ebé mak la’o iha saláriu vensimentu ho bens servisu, maibé iha kapitál menor ho kapitál dezenvolvimentu katak nia ezekuzaun zero. Entaun, saida mak ami rekomenda ba Hospitál Nasionál Guido Valadares katak aselera lalais iha kapitál menor, tanba kapitál menor ne’e haree liu ba kompra ekipamentu ho kompra fasilidade sira-ne’ebé mak tama iha administrasaun nian no ida-ne’e importante tebes,” nia hateten.
Prezidente Komisaun F ne’e relata, ekipamentu ne’e koloka osan iha ne’ebé atu bele fó atendimentu ba komunidade ne’ebé mak mai halo tratamentu iha Hospitál Nasionál Guido Valadares, ho nune’e atu orsamentu ne’ebé mak aloka iha 2026 ne’e atu pasiente sira bele simu duni nia benefisiu.
“Ohin, ami rekomenda urjentemente ba HNGV atu halo diskusaun internal, ho nune’e bele foti desizaun. Ami komisaun F iha Parlamentu Nasionál prontu atu bele apoiu no apoia sira ba iha dezisaun di’ak ba Hospitál Nasionál Guido Valadares, hodi fó benefísiu ba pasiente sira,” nia hateten.
Nia dehan, iha 2026 prevee osan lubun ida ba Hospoitál Nasionál Guido Valadares maibé komisaun mós rekomenda urjentemente atu halo planu ba kompra, no idetifika ba ekipamentu saúde sira-ne’ebé mak iha Hospoitál Nasionál Guido Valadares ho kondisaun aat no mós balun aat daudaun ona.
Iha fatin hanesan, Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku no Terapeutiku iha HNGV, Vidal de Jesus Lopes, informa ohin ne’e vizita ida husi komisaun F Parlamentu Nasionál mai iha Hospitál Nasionál Guido Valadares atu haree sobre orsamentu no mós atendimentu sira.
“Enkontru ne’e kauza purvolta tres oras hanesan ne’e, no ami simu rekomendasaun lubuk ida, ami anota depois sei ezekuta tuir prosesu sira-ne’e,” Vidal de Jesus Lopes hateten.
Nia dehan, planu sira-ne’ebé mak Hospitál Nasionál Guido Valadares halo iha 2025 ne’ebé aprova iha 2026 ne’e ezekutiva tuir lei aprovizionamentu.
“Ita labele hakat liu, ne’ebé prosesu sira-ne’e foin ita iha trimestre primeiru, ne’ebé agora dadaun prosesu balu iha ona aprovizionamentu no prosesu balun iha ona konkursu públiku ne’ebé ita hein,” nia informa.
Vidal afirma, ba tinan ne’e ida Hospitál Nasionál Guido Valadares fó prioridade ba iha ezekusaun ne’e mak liga ba kapitál menor atu sosá ekipamentus médiku sira ne’ebé iha ospitál.
“Ita atu sosá CT-scan foun ho nia kapasidade 128 slice, ho frizer ba konserva raan iha banku Sangue nian, ida ho ekipamentu ekokardiograma no mamografia no sira seluk tan. Ida-ne’e mak alokasaun orsamentu ba iha kapital menor nian,” nia esplika.
Entretantu, totál orsamentu ne’ebé aloka ba hodi sosá ekipamentu sira-ne’e hamutuk millaun $4 ne’ebé mai husi Orsamentu Jerál Estadu tinan 2026 ne’ebé aloka ba HNGV.
Notísia Relevante: Komisaun F rekomenda ba MS-HNGV reforsa kapasidade resposta ba moras dengue
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
