iklan

EKONOMIA, BOBONARO, HEADLINE, MUNISÍPIU

Domingas ho oan na’in-lima helik iha ‘uma dodok’ nia okos

Domingas ho oan na’in-lima helik iha ‘uma dodok’ nia okos

Kondisaun uma ne'ebé feto faluk ho oan kiak na’in-lima hela iha aldeia Oplegul, suku Holsa, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaro. Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

BOBONARO, 13 outubru 2023 (TATOLI) – Maliana nu’udar sentru no kapitál munisípiu Bobonaro ne’ebé akomoda populasaun 32,583 mai hosi suku 50, postu administrativu neen. Ema hirak-ne’e deside hela iha Maliana  ho objetivu  atu fila-liman  hodi buka moris atubele hetan netik osan-rahun hodi sustenta nesesidade uma-laran.

Tuir dadus tinan 2022 postu administrativu Maliana iha totál xefe fámilia 6,067. Hosi númeru ne’e bele  dehan populasaun  barak mak moris di’ak, tanba balu ne’ebé servisu hanesan funsionáriu públiku no balu ne’ebe hanesan povu bainbain mos bele halo rasik ona uma hodi hela ho família.

Kondisaun reál uma laran ne’ebé ndurante tinan 29 resin faluk Domingas de Araújo ho oan sira hela. Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

Uma hirak-ne’e hateke hosi leten, karuk no loos, iha uma-balu meia-parade no barak liu uma fatuk luxu, ne’ebé haleu ho kór oinoin, kalen-nabilan, furak no moos tebes. Obra hirak-ne’e hamriik tanba ema hirak-ne’e esforsu-makas no uma balu estadu mak harii iha tinan 2021 to’o 2022.

Maluk sira-nia uma mak sai fatin atu halibur família no parente sira, ema hotu iha mehi atu harii uma dignu, tanba iha uma di’ak nia laran halo uma-nain fiar-aan atu konversa ho família,viziñu no bainaka sé de’it no deskansa livre iha kualkér tempu.

Mahi atu iha uma di’ak ne’e fasil ba ema-ne’ebé iha kbi’it ka ekonomia forte tanba hateke buat hotu besik hosi matan, maibé ba hirak-ne’ebé laiha kapasidade finanseira, obrigadu tenke hela de’it iha uma tuan tanba buat hotu ne’ebé ita hakarak dook tebes hosi ita-nia hakarak ka espetativa, maske liman bele kaer.

Iha Tatis kalen ferrujen nia okos inan-Faluk Domingas de Araújo ho oan na’in-lima hela, durante tinan 20 resin ona. Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

Situasaun ne’e refleta ba inan-ialuk Domingas de Araújo hamutuk ho nia-oan na’in-lima hanesan; Veneranda Clarita Pires Barreto tinan 22 (kazada), Carlito Pires dos Santos 20, Jaimito Pires 17, Juanina Pires Barreto 14, Irfan Barreto tinan sia, ne’ebé durante tinan 20 ona helik de’it iha tatis uma-dodok modelu dua air ida nia okos iha bairru SMP2, aldeia Oplegul, suku Holsa, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaro.

Uma ho medida 6×12 ne’e lokaliza kedas iha kapitál Maliana nia fuan, tanba hakat hosi odomatan boot ba oin metru rua deit, to’o kedas iha estrada diresaun hosi kapitál Maliana ba liña fronteira suku Tapo-Memo ne’ebé banbain komunidade, autoridade munisípiu no nai-ulun sira hosi nasionál mos liubá mai.

Inan faluk Domingás tinan 40 ne’e haktuir, uma-ne’ebé sira helik hodi subar iha loron-matan, udan-been no mahowen nia turuk ne’e, hari iha tinan 1993, maibé iha tinan kotuk liubá lori sofimentu boot ba sira tanba anin-boot estraga tiha uma ne’e.

Ho dezastre naturál ne’e halo fámilia kbi’it laek ne’e sente laloran moris ne’ebé sira hasoru susar liután, tanba uma lolon no didin sira hafutar de’it ho ko’ak, ho koak sira fó oportunidade di’ak ba mahowen kalan atu borus hosi uma-kakuluk hodi habokon sira isin.

“Ha’u-nia uma ne’e troka tiha kalen ho ai iha 2013, uluk ne’e udan tún mos la tama ida, foin daudaun ne’e mak anin sobu, uma ne’e kuartu tolu, ida ha’u ho oan feto ida toba no ida Carlito mak toba, kuartu ida ami halo dapur sambung ho Carlito nia kuartu,” Domingas ko’alia iha Maliana.

Kondisaun kuartu Carlito Pires, oan mane-boot hosi Domingas de Araújo, ne’ebé junta ho dapur. Imajen Tatoli/Sérgio da Cruz.

Realidade moris ne’e hetok susar liután bainhira nia laen kaben ne’ebé sira tau esperansa ba, hakotu perigrinasaun hosi mundu iha tinan 2008. Nune’e mós nia oan mane-boot Carlito Pires ne’ebé atu hatutan aman nia luta psikolojikamente sofre moras defisiénsia mentál besik tinan haat ona.

“Nia moras ne’e ema estadu mai lori ba fó ai-moruk maibé nafatin, madre sira mós agora mai beibeik. Ha’u-nia oan ne’e la simu subsídiu ne’e, maski nia mós la normál, tanba nia dokumentu momentu nia moras fofoun ne’e sunu hotu tiha, ha’u mós labale fiar nia ona,” nia haktuir.

Ho situasaun ne’e, halo Domingas tenke tau-an hanesan protetora hodi asume kna’ar nu’udar xefe família ba nia-oan sira, hodi deside halo atividade fa’an roupa obralan (OB), loron-loron molok manu-maus no manu-fuk sira hakilar, kokorek iha fatin-fatin no ai-leten, feto-faluk ne’e ho liman ne’ebé ladún forsa ne’e  obrigadu tenke hulan no tutur karon-boot, la’o ba-mai haleu kapitál Maliana buka osan hodi hakna’ok paun fuan ida atubele responde ba nesesidade uma-laran no ba oan sira-nia eskola.

“Ha’u la’o ne’e di’ak ida ema hola, di’ak ida ema la hola, hau lori osan sira-ne’e mak fó haan ha’u-nia oan sira, na’in-lima ne’e ida feto-boot ne’e hola-mane tiha, feto ida hela ho ha’u ne’e SMP klase 2 ona, na’in rua hela ho nia avó sira, feto ida ho mane ida mak ami hela hamutuk,” nia konta.

Feto eroína ne’e konta, durante ne’e nia la’o ba-mai hatama dokumentu ba autoridade suku no ministériu kompetente atu hetan netik apoia hodi konstrui uma hosi estadu, maibé ikus-ikus ne’e nia laiha vontade ona atu hakbesik ba estadu nia odomatan tanba agora laiha serteza.

“Ha’u husu ba Avó Ramos ho Avo Nana, ajuda ami lai, hau ho labarik sira, moris susar la halimar, ami laiha kbiit atu halo uma, ha’u-nia la’en sei moris karik bele halo, nia laiha ona ne’e ami atu husu tán ba sé,” inan feton ne’e halerik.

Evarela Faviola Leite, nu’udar viziñu senti triste haree realidade moris ne’ebé família ne’e sente, tanba atu haan ai-han di’ak hanesan ho familia seluk, inan-faluk Domingas tenke sakrifika-aan, la’o habai-aan kosar metan sulin mak foin bele hetan.

“Sira-nia moris ne’e araska la halimar, tanba inan-faluk ne’e la servisu, atu fó-haan nia oan sira ne’e araska tebes, ami dalaruma fó apoia tuir saida mak ami bele, tanba ne’e ami husu governu tau-matan ba família ne’e,” Faviola fó hanoin.

Xefe uku Holsa, postu administrativu Maliana, António Santa Cruz , konfirma durante ne’e líder lokál sira hateke hetan família ne’e nia kondisaun moris maibé labele halo buat ida tanba laiha kbiit.

Nia hatutan, foin lalais ne’e sira tau ona prioridadeatu sai benefisiáriu hosi Programa Uma Naroman ba Povu (UNP) tinan 2023.

“Ha’u atu hatete loloos tinan ne’e mak la pendente ba prosesu konstrusaun Uma Naroman ba Povu karik, nia mos kandidatu hanesan benefisiáriu, durante ne’e nia labele hetan tanba aldeia Oplegul seidauk tama iha alvu, tanba ida-ne’e mak ami la tau prioridade, foin tinan ne’e mak sira hetan,” Santa Cruz lian tún.

Notísia relevante: ‘Abandonadu’, PR sei konstrui uma ba oan-ki’ak tolu iha Mabelis-Leber

Jornalista: Sérgio da Cruz

Editór: Evaristo Soares Martins

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!