DILI, 01 fevereiru 2024 (TATOLI) – Ministériu Agrikultura, Pekuária, Peska no Floresta (MAPPF) prevee ona rihun $250 iha tinan ida ne’e hodi sosa produtu kímiku litru rihun 13 atu kombate peste Lakataru Makerek hodi labele estraga batar.
Diretór Nasionál Agrikultura no Ortikultura, Lúcio Ribeiro, hatete daudaun ne’e peste Lakataru ataka maka’as ai-horis, liuliu batar sira, tanba ne’e ministériu prepara ona pestisida atu hamate Lakataru Makerek ne’ebé tuir planu sei distribui iha fevereiru ne’e.
“Tinan kotuk ita iha de’it orsamentu ne’ebé prevee hodi sosa ai-moruk hamate peste Lakataru Makerek ne’e rihun $90 de’it, maibé ba tinan ida ne’eita konsege hasa’e verba ba sosa ai-moruk hamutuk rihun $250”, dirijente ne’e hatete iha Comoro, ohin.
Lúcio Ribeiro afirma katak MAPPF tenke halo lalai prevensaun ba peste Lakataru tanba ninia serbisu atu estraga batar no ai-horis sira seluk ne’ebe agrikultór sira kuda iha to’os laran ne’e lalais tebes. Tuir nia, Loron ida de’it ninia movimentu husi ai-horis ida ba fali seluk liuhusi ninia haksoit de’it kuaze kilómetru 300.
“Signifika peste lakataru ne’e sei muda bá-mai. Kuandu agrikultura sira kolleta tiha sira-nian batar, peste ne’e sei haksoit fali bá ai-horis sira iha fatin seluk. Ne’ebé nia sempre halo movimentu kada loron hodi estraga sasán sira ne’ebé maka agrikultór sira haki’ak”, esplika.
Tanba ne’e, MAPPF ho nia polítika mak atu prevene no hamate atividade peste Lakataru Makerek ne’e maka iha ona produtu kímik sira ne’ebé sei distribui bá munisípiu sira hodi bele fornese ba grupu agrikultór sira atu rega ba batar no ai-horis sira, nune’e bele hamate peste ne’e rasik.
Diretór-Jerál Agrikultura, Martinho Laurentino Soares, haktuir katak MAPPF kada tinan sempre sosa ai-moruk atu kombate peste Laktaru Makerek ne’ebé sempre han agrikultór ninia batar.
MAP halo ona identifikasaun katak iha munisípiu Manufahi maka fatin ne’ebé sai alvu ba peste Laktaru. Iha tinan 2023, ministériu tau ona osan ba faze dahuluk pur volta osan rihun $70, maibé tanba nesesidade ba ai-moruk ne’e barak liu maka aumenta tan osan adisionál pur volta rihun $90.
Aimoruk sira ne’e aleinde haruka bá Manufahi ne’ebé sai alvu ba peste ne’e, ministériu mós distribui hotu bá munisípiu sira seluk no nia jestaun atu uza produtu ne’e kompete ba munisípiu maka hatene.
“MAP halo de’it akizisaun hodi sosa ai-moruk. Bainhra ai-moruk to’o mai, ita halo distribuisaun bá munisípiu ida-idak, depois sira maka jere hodi distribui ba grupu agrikultór sira atu uza hodi rega ba batar sira ne’ebé hetan ataka husi peste Laktaru Makerek atubele hamate sira”, dehan.
Notísia relevante: Agrikultura Baucau sei halo prevensaun ba peste Lakataru
Jornalista: Tomé Amado
Editora: Maria Auxiliadora
