DILI, 09 agostu 2024 (TATOLI)—Reitór Universidade da Paz (UNPAZ), Adolmando Soares Amaral, la konkorda ho Lei Baze Ensinu Superiór, ne’ebé mak Ministériu Ensinu Superior Siénsia no Kultura (MESSK) sei implementa ba ensinu superiór sira iha territóriu.
“Governu liuhusi Ministériu Ensinu Superiór Siénsia no Kultura hamosu nia opsaun polítika katak ensinu superiór tenke iha ninia lei baze rasik, UNPAZ la konkorda ho ida-ne’e, edukasaun ne’e tenke lei ida de’it para depois ita akompaña kedas husi baze ne’ebá to’o ensinu superiór, se o ba hamosu lei barak halo saida, ida de’it mós ita labele rezolve ona satán lei baze rua tolu tan. Tanba ne’e ami la konkorda,” Reitór hateten ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Osindo I, sesta ne’e.
Nia dehan, asuntu edukasaun ne’e labele politiza tanba edukasaun ne’e nu’udár pilár importante ba prosesu dezenvolvimentu.
“Dezde inísiu UNPAZ nia pozisaun ne’e klaru, katak asuntu edukasaun ne’e ita labele politiza, asuntu sira seluk ita bele politiza mais edukasaun labele, tanba edukasaun sai pilar importante ba prosesu dezenvolvimentu. Tanba ne’e mak kona-ba edukasaun ne’e husi ensinu báziku to’o iha ensinu superiór ne’e tenke iha lei baze ida de’it, para depois ita kontrola di’ak sistema ita monta depois ita aplika loloos se iha lei baze barak ne’e ita hadau malu,” Reitór tenik.
Notísia relevante : PN aprova proposta-lei Baze Ensinu Superiór iha finál globál
Tanba ida-ne’e aprova ona iha Parlamentu Nasionál, depois sai ona opsaun polítika ba IX Governu, UNPAZ prontu obedese hodi halo tuir.
“Maibé ita hein katak iha Governu tuir fali mai sei iha tan opsaun polítika seluk dehan filafali ba lei baze edukasaun prontu UNPAZ apoiu nafatin para lei baze edukasaun ne’e ida de’it, como ida-ne’e sai ona opsaun polítika IX Governu, entaun ita obedese, hakarak ka lakohi iha tinan-lima ne’e ita halo tuir lai, depois tinan-lima mak ita haree, se tinan lima ne’e mak lei baze ne’e la halo buat ida tinan-lima mai lalika vota tan, hili fali partidu seluk para haree lei baze ne’e ho loloos,” nia hato’o.
Iha sorin seluk, Ministru Ensinu Superiór Siénsia no Kultura, José Honório da Costa Pereira Jerónimo, hateten, Governu nia razaun hamosu Lei Baze Ensinu Superiór ne’e atu regulariza Institutu Ensinu Superiór (IES) sira.
“Kuandu aprova tiha iha finál globál, ha’u sei asina, Primeiru-Ministru sei asina, Prezidente Parlamentu Nasionál mós sei asina, depois haruka ba Prezidente Repúblika atu promulga. Sei sai lei baze primeiru ba ensinu superiór iha Timor-Leste atubele regulariza ita-nia universidade sira, reitór balun tau kestaun ba língua mais Governu nafatin la’o. Bainhira Prezidente Repúblika promulga, hakarak ka lakohi ensinu superiór sira tenke kumpre tanba ne’e lei baze ensinu superiór nian,” Ministru katak.
Tuir nia katak lian instrusaun rua de’it, tétun no portugés. Tanba ne’e kuandu promulga tenke kumpre.
“Ita tenke hanoin katak portugés la’ós malae sira nian, maibé timoroan sira-nia no timoroan sira mak tenke promove portugés atu sai língua ida ne’ebé timoroan hotu-hotu tenke ko’alia. Labele dehan portugés ne’e malae nia tanba portugés ne’e tau iha KRDTL, timoroan iha obrigasaun atu apreende lian ida-ne’e. Ita tenke marka diferensa duni iha ASEAN, bainhira ita tama ho portugés diferente ho nasaun sira seluk,” governante ne’e realsa.
Ministériu mós hanoin hela atu hadi’a di’ak liután lian tetún maibé presiza rekursu no tempu naruk.
“Iha tempu oin mai ita presiza halo kongresu lian tetun atu nune’e ita armoniza tiha ita-nia lian tetun sai padraun nasionál ida para timoroan hotu-hotu bele uza ho di’ak. Ita bele ko’alia inglés maibé ne’e língua internasionál timoroan hotu-hotu bele ko’alia,” nia dehan.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
