DILI, 14 Agostu 2025 (TATOLI)—Pasiente ida ho tinan ulau (8) husi postu administrativu Same, munisípiu Manufahi mate iha Ospitál Referál Maubisse tanba pozitivu Raiva.
Notísia Relevante: Pasiente na’in-11 mate iha HNGV tanba Raiva
“Los duni pasiente moras Raiva ida hakotu ois iha Ospitál Referál Maubisse ne’ebé hetan transferénsia husi Manufahi mai iha loron 11 fulan-Agostu 2025 ne’e,” Diretór Ezekutivu Oospitál Referál Maubisse, Virgílio Mendonça, hateten ba jornalista sira liuhusi telefónika, ohin.
Nia esplika, pasiente ne’e tama Ospitál Referál Maubisse iha loron 11 fulan-Agostu iha tuku 21h30 kalan no pasiente ne’e mate iha loron 12 Agostu iha tuku 12h40 kalan. Pasiente ne’e asu mak tata nia iha fulan tolu liubá, tanba ne’e mediku sira halo ona teste ba nia sampel no rezultadu sai iha horisehik katak nia pozitivu Raiva.
“Pasiente ne’e feto ida ho idade tinan 8 husi munisípiu Manufahi, postu administrativu Same, tanba halo nia traferénsia husi Same, nune’e ha’u seidauk haree nia dokumentu maibé pasiente ne’e mate ona iha hodi bainhira rua ne’e,” nia dehan.
Tuir dadus hatudu, pasiente noras Raiva ne’ebé mate tiha ona mak husi RAEOA na’in-tolu (3), Bobonaru na’in-rua (2), Kovalima haat (4), Likisa ida (1), Ermera ida (1) no Manufahi ema na’in-ida (1), nune’e totál ema mate tanba Raiva ne’e hamutuk ema na’in-12 ona.
Moras Raiva
Moras Raiva nu’udar infesaun virus kakutak ho sistem saraf . VirusRaiba ne’e jeralmente hada’et ba ema liuhusi animál sira tata ema bainhira la kura lalais maka Raiva bele oho ema.
Kauza husi Raiva
Animál prinsipál sai hanesan transmitór mak Asu, aleinde asu animál seluk ne’ebé lori transmite virus Raiva ba ema ne’e mak Niki, Busa no Makaku. Virus Raiva transmite liuhusi sira-nia kabeen bainhira tata ema ka rakut ema-ne’ebé afeta ba moras Raiva. Animál ne’ebé transmite jeralmente animál fuik no animál haki’ak sira-ne’ebé nunka hetan vasinasaun kona-ba Raiva.
Sintoma Raiva
Sintoma Raiva mosu ho variasaun oioin, entre loron lima to’o tinan-ida. Maibé sintóma moras Raiva ne’e jeralmente mosu iha loron 30 to’o loron 90 hafoin ema-ne’ebé hetan moras ne’e antes ne’e asu tata mak hetan infesaun ona. Sintoma Raiva bele mosu lalais bainhira asu tata fatin besik liu kakutak. Ezemplu, asu tata iha hirus matan, iha kakorok ka asu tata iha ulun.
Sintoma Raiva ne’ebé sente iha inisiu ne’e mak hanesan isin-manas, bee-doko, liman-ain no ulun moras, kolen lalais no laiha vontade atu han.
Komplikasaun Raiva
Raiva mak moras ida-ne’ebé perigu-liu bainhira mosu ona sintoma signifika virus riva tama ona kakutak no kakutak hetan ona infesaun no halo pasiente nia kondisaun isin tuun lalais de’it. Nia impaktu ema-ne’ebé hetan moras Raiva sei hetan komplikasaun oioin hanesan iis laiha, fuan la book aan no mate.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
