DILI, 05 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Diretór Kompra iha Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médikamentu (INFPM), Sergio Belo, informa reazente kímiku ne’ebé mak agora daudaun iha Hospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV) la sufisiente hodi responde ba moras dengue, nune’e INFPM deside sosa urjente iha nasaun Malázia no aban sei to’o iha Timor-Leste.
“Daudaun ne’e ita komunika ona ho parte Hospitál Nasionál Guido Valadares, tanba sasán ne’e mai husi Malázia. Ne’ebé, iha posbilidade, aban mak sei to’o iha ne’e,” Sergio Belo hateten ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin, Kampung Alor, ohin.
Nia dehan, reazente ne’e mós liuhusi prosesu aprovizionamentu ba hasa’e ona kontratu order ba suplayer sira husi nasaun Malázia mak sei hatama mai, tanba durante ne’e sira mak hatama mai iha Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médikamentu.
“Nia prosesu aprovizionamentu, bainhira ita hasa’e tiha ona kontratu order ba suplayer mak hatama mai. Se sasán ne’e iha Timor, ita halo kompra hanesan iha Indonézia ka ita mak prodús rasik ne’e karik buat ne’e hotu ita bele order ona. Maibé, sasán ne’e ita order husi li’ur entaun nia prosesu mak ida-ne’e,” nia esplika.
Daudaun ne’e, INFPM halo ona komunikasaun ho Hospitál Nasionál Guido Valadares liuhusi telefone no WhatsApp hodi konfirma estoke ne’ebé mak iha, bainhira to’o, konfirma ho suplayer katak ohin mak to’o, nune’e bele responde ba nesesidade iha HNGV.
Reazente kímiku refere presiza urjente, nia dehan, entaun INFPM halo pedidu mós urjente ba suplayer atu bele hatama ba Timor-Leste, nune’e Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médikamentu halo ajudikazaun direta ba suplayer iha Malázia.
“Tanba reazente refere urjente loos, entaun ita sosa ho natureza emerjénsia. Pedidu ne’ebé mak ita hatama ba suplayer mós ho pedidu ho urjente, karik ho ró, entaun ne’e prosesu kle’ur li’ur. Tanba pedidu ne’e urjente, ita husu liuhusi aero. Ne’ebé, aban, sei to’o mai, ita halo ajudikazaun diretamente ba suplayer husi Malázia nian,” nia hateten.
Tanba, tuir nia, reazente kímiku ne’e hanesan eskluzivu no buat seluk nia mesak de’it, tanba iha mákina rua ka tolu kedas mak sira oferese mai Timor-Leste, entaun di’ak-liu sira mak sosa nune’e bele mai hanesan ho mákina ne’e.
“Ita iha mákina rua ka tolu kedas, tanba makina sira-ne’e sira mak oferese mai entaun sasán sira-ne’e sira mak tenke fó, labele ita sosá tan seluk. Entaun, orsida tama mai ne’e la hanesan ona ka la kompativa ho mákina ne’e rasik. Tanba ne’e, mak reazente sira-ne’e ita katégoria ba eskluzivu,” nia dehan.
Normalmente orsamentu ne’ebe aloka ba INFPM kada tinan millaun $14, maibé depende ba reazente ida-ne’ebé tanba mákina iha tolu mak daudaun ne’e halo operasionál iha territóriu tomak.
“‘Ami mós la servisu mesak, ami tenke servisu hamutuk ho laboratóriu, nune’e hodi haree sasán sira-ne’e. Tanba ne’e mak liña kordenasaun ho laboratóriu no HNGV ne’e la’o di’ak. Dalaruma mosu problema, sasán ne’e mai tiha hotu, laboratóriu halo pedidu maibé HNGV mai foti uluk tiha. Dalaruma HNGV halo pedidu mai laboratóriu mak mai foti uluk tiha entaun dalaruma mosu tiha fali fallansu ruma,” nia hateten.
Antes ne’e, Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku no Terapeutiku iha HNGV,Vidal de Jesus Lopes, infoma relasiona ho informasaun ne’ebé mak espalla iha mídia katak reazente kímiku ne’ebé mak atu halo teste raan ba moras dengue estoke laiha mak Hospitál Nasionál Guido Valadares rekoñese iha loron hirak liu ba reazente kímiku foin to’o maibé ho kuantidade la barak.
“Kona-ba reazente kímiku pur momentu la’o di’ak hela, maibé asegura de’it to’o loron hirak tuir mai. Depois ami-nia komunikasaun ho INFPM hanesan fornesedór prinsipál, sira maka sei fornese mai ami. Ami-nia komunikasaun la’o nafatin. Buat ne’e, ita utiliza hotu tenke husu fila-fali atu reestor fali, nune’e bele asegura,” Vidal dehan.
Maibé, nia hateten, kona-ba mákina sira-ne’e di’ak hotu, soké reazente kímiku iha maibé iha ho kuantidade la barak.
“Tanba mákina sira hotu-hotu di’ak, soké reazente ne’e kuandu mai hotu ita tenke halo fali pedidu ba, atu ita bele utiliza fali hodi bele prosesa fali sampel raan sira seluk. Reazente kímiku iha loron hirak liu ba mak foin to’o, maibé nia kuantidade la barak tanba iha ne’e demanda ne’e maka’as tebes,” nia dehan.
Nia informa, kada loron, Hospitál Nasionál Guido Valadares hasai sampel raan ne’e hamutuk 300 to’o 400.
“Iha HNVG ne’e loron ida bele hasai to’o 300 ou 400 sampel ne’e, loro-loron hanesan ne’e ka reazente hotu lalais. Bainhira hotu, ami husu fali INFPM ho Laboratóriu Nasionál atu bele fornese mai. Tanba, ami ne’e hanesan utilizadór de’it, prosesu kompra no aprovizionamentu hotu-hotu halo husi INFPM,” nia informa.
Reazente ne’e mak daudaun ne’e Hospitál Nasionál Guido Valadares garante katak bele utiliza to’o semana ida ka rua tan, maibé pedidu ba Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médikamentu kontinua la’o hanesan baibain.
“Estoke reazente ne’ebé mak daudaun iha, ita garante ba semana ida ka rua sei iha, maibé HNVG sempre halo pedidu regulár ba INFPM atu bele fornese mai ami,” nia dehan.
Jornalista : Feliicdade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
