DILI, 09 Fevereiru 2026 (TATOLI)—Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku no Terapeutiku iha HNGV, Vidal de Jesus Lopes, informa HNGV kontinua rejista kazu dengue husi fulan-Janeiru mai to’o agora hamutuk 535, no husi númeru ne’e na’in-hitu (7) mate no na’in-111 daudaun ne’e kontinua halo tratamentu.
Notísia Relevante: Governu-OMS diskute kazu dengue ne’ebé sa’e maka’as iha TL
“Dadus dengue hahú husi 01 Janeiru to’o 09 Fevreiru ohin, dadus dengue ne’ebé mak rejistradu ka baixa no balun ne’ebé mak fila uma ona hamutuk 535. Ida agora daudaun, atuál pasiente sira-ne’ebé baixa ne’e hamutuk 111 no seluk ne’e alta hotu on. Husi 535 ne’e, totál mate ne’e na’in-hitu, ” Vidal de Jesus inform aba Jornalista sira iha nia kna’ar fatin, ohin.
Nia dehan, pasiente sira-ne’e balun baixa iha HNGV no balun baixa iiha ospitál temporáriu kuarenetena Tasi-Tolu.
“Kazu dengue baixa ita fahe ba rua, balun iha Tasi-Tolu hamutuk 43 no balun iha ne’e hamutuk 78. Ba sira-ne’ebé mak baixa ho kondisaun balun garve, balun tama ona shock, balun tama ona Handmorazia tun sira-ne’e, ne’e hotu-hotu baixa iha HNGV. Ida kategoria kma’an mak ba hotu iha kuarentena Tasi-tolu,” nia afirma.
Nia informa husi 535 ne’e pasiente ho idade adulto na’in-18 no seluk ne’e idade tinan ida to’o 14, no husi númeru ne’e kauze maiória mai husi Munisípiu Dili, Ermera no Liquisá.
” Psiente dengue balun ema adultu ne’e na’in-18 maibé maiória ne’e pedetria no labarik de’it. Husi dadus sira-ne’e pasiente barak liu mai husi Munisípiu Dili mak rejistu aas liu. Tuir fali mak Ermera no Likisá, maibé kona ba traferénsia husi Munisípiu Ermera no Likisá, espesifiku laiha dadus maibé enjéral Dili mak barak liu,” nia afirma.
Rekursu umanu ne’ebé mak HNGV koloka ba iha iha kuarentena Tasi-Tolu ne’e hamutuk pesoál saúde hamutuk 60.
” Iha sala pediatria hanesan infomasaun ida ikus ne’e rekursu umanu ne’e apoiu husi Ministériu Saúde ne’ebé laiha problema ho rekursu umanu. Agora koloka iha kuarentena Tasi-tolu ne’e ba kestaun dengue ne’e pesoál saúde hamutuk 60 ne’ebé kompostu husi médiku, enfermeiru, tékniku aliadu ho sira seluk tan ne’ebé sufisiente hela,” nia esplika.
Tanba, iha ne’e, iha Hospoitál Nasionál Guido Valadares uza nafatin sistema laiha preparasaun espesifiku ba iha kuarentenaTtasi-Tolu, tanba ne’e uza nafatin pesoál sira-ne’ebé mak halo hela sira-nia servisu.
“Jestaun atu fó solusaun ba dengue ne’e hanesan programa intregadu. Ida-ne’e labele ekipa ida de’it mak fó solusaun ba buat hotu, ami husi ospitál nasionál bainhira moras ne’e mai, tama iha kategoria moderadu, sivil dengue ne’e, maibé banhira mai ona ne’e ami fó tratamentu ba promosaun no prevensaun ne’e sira husi ekipa seluk ne’e servisu diresaun sira seluk nian,” nia hateten.
Nia haktuir, banhira sira servisu di’ak maibé konxiénsia husi komunidade mós tenke halo limpeza kada uma-kain ida halo prevensaun, atu nune’e susuk ne’ebé labele tata nune’e bele evita virus.
“Bainhira susuk tata mai to’o ona iha períodu inkuvasaun, entaun moras besik atu mai, entaun medida prevensaun ne’e halo nune’e evita moras,” nia dehan.
Notísia Relevante: Komisaun F halo fiskalizasaun ba HNGV hodi haree pasiente moras dengue
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
