Janeiru-Fevereiru: ADN sobu projetu lima iha Baukau-Ermera-Manatutu-Kovalima-Vikeke
DILI, 09 Marsu 2026 (TATOLI)—Diretór Ezekutivu Agência Dezenvolvimentu Nasionál (ADN), Januário Guterres, informa husi Janeiru to’o Fevereiru 2026 ne’e ADN identifika no sobu projetu konstrusaun estrada no morru proetsaun lima (5) iha munisípiu Ermera, Kovalima, Baukau Víkeke no Manatutu.
Nia hatutan, iha tinan 2025 ne’e ADN konsege sobu projetu 15 maibé haruka empreza hadi’a fali ona.
“Iha tinan 2024 to’o 2025 númeru projetu ne’ebé ita sobu hahú diminui (menus) tanba ekipa téknika no setór privadu sira iha ona konsiénsia ba kualidade projetu no lakohi iha impaktu ba sira-nia lukru,” Diretór ne’e informa ba Agência Tatoli iha nia kna’ar fatin, ohin.
Tanba, nia dehan, papél prinsipál ADN ne’e iha rua mak ida halo verifikasaun no ida seluk mak halo inspesaun (monitoriza) inklui estudu no peskiza, entaun liga fali ba atividade inspesaun nian husi projetu sira iha tinan anteriór mai barak mak finaliza ona no barak mak sei inkursu (on going) katak besik finaliza no foin hahú iha munisípiu hotu.
Iha munisípiu Ainaru, iha projetu inkursu hamutuk 77, iha Baukau projetu kuazé 109, iha Bobonaru projetu 143 inkursu, iha Kovalima iha projetu 107, iha Dili mak barak tanba hamutuk projetu 353, iha Ermera projetu 88, iha Lautein projetu 56, iha Líkisa projetu 77, Manatutu projetu 65, Manufahi projetu 72 projetu, iha RAEOA projetu inkursu hamutuk 48, iha Víkeke projetu 70 no iha Ataúru projetu hamutuk haat (4).
“Projetu sira-ne’e ita fó servisu koordenasaun ho Ministériu Obra Públika (MOP), tanba ministériu refere iha ninia ekipa destakadu ba kada munisípiu hodi kontinua monitoriza halo inspesaun ba projetu sira,” nia dehan.
Iha prosesu inspesaun nian sira mós dalaruma sira identifika mós katak projetu balun traballadór sira implementa la loos, tanba ne’e mak hodi sobu tiha projetu hotu haruka kedas empreza sira hadi’a fila-fali.
Tuir nia, ida-ne’e parte ida atu hanorin traballadór lokál sira, tanba ne’e kuazé empreza husi estranjeiru sira hakarak uza mak sira-nia ema hodi evita sobu projetu no garante nia kualidade.
“Tamba ne’e, iha unidade ba estudu no peskiza kontinua halo peskiza ba rai-henek sira iha mota hotu-hotu iha munisípiu ida-idak. Tanba, iha tinan lima liubá, bainhira empreza sira halo projetu iha área rurál utiliza rai-henek no fatuk tuir sira-nia hakarak enkuantu ADN seidauk identifika katak materiál ne’ebé merese atu uza ba konstrusaun,” nia dehan.
Nune’e, nia dehan, mapeamentu ba mota hirak ne’ebé atu uza ba prosesu kontrusaun kuaze iha munisípiu sira iha hotu ona no labele fó dadus konkreta, tanba númeru mota la hanesan maibé ADN mós partilla ona mapeamentu ba liña ministeriál sira hotu atu sai referénsia.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
