MPIE avalia progresu PED 2011-2030, meta 39 konklui ona

DILI, 22 Maiu 2026 (TATOLI)—Ministériu Planeamentu no Investimentu Estratéjiku (MPIE), liuhusi Unidade Planeamentu Integradu (UPI) halo avaliasaun ba pilár lima husi implementasaun Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu (PED) 2011-2030.

Koordenadora Unidade Planeamentu Integradu (UPI), Epi Orleães, esplika katak pilár lima husi PED mak kapitál sosiál ne’ebé iha meta 62, infraestrutura 42, dezenvolvimentu ekonómiku 49, institusionál no governasaun 44, makroekonómiku rua, nune’e totál hamutuk 199.

Nia esplika katak meta kapitál sosiál ne’e iha subsetór lima mak hanesan edukasaun, formasaun, saúde, inkluzaun sosiál, meiu ambiente, kultura no patrimómiu. Setór dezenvolvimentu ekonómiku iha subsetór lima mak rurál, agrikultura, petróleu no minerál, turizmu no setór privadu.

Setór infraestrutura iha subsetór neen ne’ebé foka ba estrada no patrimóniu, água, eletrisidade, telekomunikasaun, aeroportu no portu. Institusionál no governasaun iha subsetór neen mak seguransa, defeza, justisa, setór públiku no seluk tan.

Nia dehan monitorizasaun ba PED ne’e la’ós foin, maibé dezde iha Governu anteriór mós halo ona avaliasaun no ida-ne’e ba dala-rua, maibé mai iha Governu atuál foka liubá monitorizasaun progresu.

“Avaliasaun progresu ne’ebé ita foka ne’e ba liu ninia períodu implementasaun hahú husi 2011-2024. Entaun husi pilár lima ne’e ita kobre meta 199 , ida ne’ebé kobre husi meta sira kurtu prazu to’o iha médiu prazu”, Epi Orleães hateten ba Tatoli, ohin.

Nia subliña katak husi meta ne’ebé iha, sira halo valiasaun no deskobre katak 39 mak konklui 100% no 86 iha hela faze implementasaun ka ongoing, 67 progresu avansadu, no iha hitu mak to’o agora seidauk iha mudansa ka ezekuta.

Nia esplika meta hitu ne’ebé to’o 2024 sein progresu ne’e iha setór kapitál sosiál haat, infraestrutura rua, no setór dezenvolvimentu ekonómiku ida. Enkuantu, meta 39 ne’ebé konklui ne’e daudaun dadus sei elabora iha kada área.

Ba meta 199 ne’e, nia grau atinje la hanesan, tanba setór kapitál sosiál iha meta 62 no nia grau ka pontuasaun globál implementasaun ikus liu atinje 66,13%. Husi ne’e konklui 21%, avansu 37%, parsiál 36% no sein progresu 6%.

Iha setór infraestrutura hamutuk meta 44 ne’e nia atinje globál 71,4% –  konklui 24%, avansu 16%, parsiál 55%, no sein progresu 5%.

Iha setór dezenvolvimentu ekonómiku iha meta 49, nia implementasaun globál 64,8% ho nia grau atinje la hanesan. Husi ne’e, 64,8% husi projetu ne’ebé konklui 21%, avansau 22% no parsiál 55% no sein progresu 2%.

Ba setór kuadru institusionál iha meta 44 no implementasaun tau 100%, maibé la signifika nia implementasaun ne’e konklui, tanba foin tama hotu faze implementasaun no konklui 14%, avansu 61%, parsiál 25% no sein progresu 0%.

“Ba setór vizaun makroekonómiku nia iha meta rua. Ita bele dehan agora nia iha faze implementasaun. Ami bolu parsiál ne’e seidauk implementa 100%, maibé iha progresu”, nia dehan.

Nia adianta katak durante halo monitorizaun ba progresu PED ne’e hetan lakuna barak iha implementasaun mak hanesan tempu, tanba planu ne’e aprova iha 2011, maibé ninia implementasaun ne’e foin hahú iha 2013.

“Lakuna seluk mak atu foti ka hetan dadus sira husi ministériu sira susar uitoan, tanba tékniku sira serbisu iha área ne’e rasik mós sei limitadu. Ita-nia sistema monitorizasaun no avaliasaun seidauk metin iha kada ministériu. Entaun, Governu halo buat barak, maibé ita atu foti dadus hodi sukat halo análize ne’e mak hasoru problema”, nia dehan.

Tuir nia, kestaun seluk mak Planeamentu Médiu Prazu ne’ebé atu gia, maski PED aprovadu, maibé kada ministériu halo fali ninia planu ne’ebé halai liu ba Planu Asaun Anuál.

Relasiona ho difikuldade sira ne’e, daudaun MPIE serbisu hamutuk ho Ministériu Finansa atu fortifika sistema avaliasaun atu iha futuru iha dadus ne’ebé abranjente no bele ajuda halo análize di’ak liubá dokumentu sira.

Ba dezafiu no relatóriu ne’e, ministériu mós aprezenta ona ba Konsellu-Ministru ho rekomendasaun haat ne’ebé foka ba setór infraestrutura, sosiál, diversidade ekonómika no instituisaun governamentál. Ministériu daudaun halo hela preprasaun ba Planu Médiu Termu no sei aprezenta fali ba Konsellu Ministru.

Jornalista: Arminda Fonseca

Editora: Maria Auxiliadora