Komisaun C avalia ezekusaun OJE 2026 to’o Setembru la’o di’ak
DILI, 02 Setembru 2026 (TATOLI) – Komisaun C Parlamentu Nasionál, ne’ebé trata asuntu Finansa Públika, konsidera ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2026 to’o Setembru 2026 la’o di’ak, ho taxa ezekusaun atinje 52,4%.
“To’o data ohin nian, ezekusaun ba OJE 2026 atinje ona 52,4%. Ami, Komisaun, konsidera ne’e ezekusaun di’ak”, Prezidente Komisaun C, Cedelízia Faria dos Santos, hatete iha Parlamentu Nasionál, ohin.
OJE 2026 ho montante totál billaun $2,219, ne’ebé aloka ba saláriu no vensimentu $476.870.249, bens no servisu $447.904.446, transferénsia públika $820.710.160, kapitál menór $32.556,96 no kapitál dezenvolvimentu $436.647.379.
Deputada ne’e dehan, bazeia ba ezekusaun kada kategória, verba ba saláriu no vensimentu 60%-resin, no bens no verbisu 50%-resin.
Ba kapitál dezenvolvimentu, ezekusaun iha tinan ida-ne’e komesa hatudu rezultadu di’ak, ho 50%-resin. Ida-ne’e akontese tanba prosesu burokrasia komesa hadi’a no iha efeitu pozitivu iha alterasaun Lei Enkuadramentu Orsamentál, ne’ebé fó fleksibilidade ba ezekusaun Fundu Infraestrutura (FI). Fleksibilidade ne’e permite halo virement husi 20% to’o 100%, entre programa infraestrutura, tuir nesesidade ezekusaun.
Nia mós realsa katak, uluk orsamentu boot tau iha FI no la aloka diretamente iha liña ministeriál idaidak. Maibé, agora orsamentu ne’e koloka iha kategoria kapitál dezenvolvimentu.
Maski nune’e, Cedelízia hatete katak ezekusaun ba kapitál menór sei relativamente ki’ik, tanba foin atinje 30%. Normalmente, verba ba kapitál menór uza ba akizisaun veíkulu no kipamentu eskritóriu, ne’ebé prosesu aprovizionamentu la’ós difísil tebes, enkuantu kapitál dezenvolvimentu envolve projetu konstrusaun ne’ebé presiza tempu naruk liután.
Aleinde ne’e, nia realsa katak ezekusaun ba transferénsia públika sei ki’ik. Ida-ne’e tanba transferénsia balun depende ba dekretu-lei sira ne’ebé determina limitasaun no kondisaun ba nia ezekusaun, nune’e labele ezekuta 100% iha períodu ida.
“Maibé, OJE 2026, inklui Orsamentu Retifikativu, ninia ezekusaun ne’e di’ak ona, tanba to’o Setembru nia ezekusaun 52%. Komisaun konsidera ezekusaun di’ak. Ami fiar to’o Dezembru taxa ezekusaun sa’e di’ak liután”, nia dehan.
Cedelízia Faria mós hatete katak, tuir fiskalizasaun Komisaun C, rezultadu ezekusaun orsamentu nian hatudu ona impaktu ba povu, liuliu iha kapitál dezenvolvimentu, hanesan konstrusaun no reabilitasaun estrada iha Dili no territóriu ne’ebé la’o maka’as tebes.
Aleinde ne’e, Programa Dezenvolvimentu Integradu Munisipál (PDIM) no Programa Nasionál Dezenvolvimentu Suku (PNDS) mós kontinua implementa iha munisípiu to’o nivel suku.
Nia salienta katak alokasaun orsamentu ba kombustivel mós responde ba kestaun presu kombustivel to’o agora, ho situasaun kontroladu no laiha impaktu ba fornesimentu.
Prezidente Komisaun C apela ba liña ministeriál no instituisaun públika sira atu kontinua tau atensaun ba planu anuál no orsamentu ne’ebé koloka ona, atu ezekuta ho di’ak no garante kualidade ezekusaun orsamentu ba benefísiu povu nian.
Jornalista: Nelson de Sousa
Editora: Maria Auxiliadora
