DILI, 03 marsu 2020 (TATOLI)–Xefe delegasaun veteranu Australia, Michael Stone, konsidera Timor-Leste nia istória funu di’ak no úniku iha mundu.
“Ha’u hanoin serimónia ida ne’e ita haree duni istória Timor-Leste úniku tebes, di’ak no furak iha mundu tomak. Ha’u labele kompara iha ha’u nia rai tanba ami-nia istória la hanesan ho Timor-Leste nia istória,” dehan Michael Stone liuhosi nia deskursu iha Sentru Konvensaum DiLi (CCD-sigla portugés), hafoin partisipa loron nasionál veteranu ba datolu iha Palásiu Governu.
Veteranu husi Australia ne’e mós lori nia maluk veteranu sira-nia naran hato’o agradesimentu ua’in ba Governu Timor-Leste.
“Ha’u lori nia maluk veteranu sira-nia naran hato’o obrigada wa’in ba oportunidade ida ne’e no onra bo’ot ne’ebé Timor-Leste konvida ami bele mai hola parte hotu iha serimónia loron Eroi Timor nian,” nia agradese.
Michael hatutan, istória nasaun nian hanesan ai-abut ne’ebe metin no ema sira ne’ebé halo istória ne’e mak hanesan ai-hun ida.
“Ha’u hanoin ita-nia istória hanesan ita-nia abut no ita hanesan ai-hun ida. Se abut ne’e naruk, forte no klean, ita forte nafatin. Maske anin no udan boot bele mai maibé ita hamriik forsa nafatin,” nia subliña.
Nia dehan, Veteranu Austrália sira-nia marka prezensa iha Timor-Leste ne’e, mai hanesan nu’udar belun, viziñu, maun-alin, no hanesan estudante ne’ebé di’ak hodi aprende ba Timor-Leste nia istória kona-ba funu.
“Kolega balu agora sai eis militár. Kolega balu sei serbí rai ida no ba sira ne’ebé laiha ona iha mundu ida ne’e. Ami hakarak hateten katak ami mai hanesan viziñu, belun, maun-alin nomós hanesan estudante ne’ebé di’ak. Ami mai iha ne’e ho haraik-aan ba terus no valór bo’ot ne’ebé ohin ita-bo’ot sira rasik no ho ita-bo’ot sira-nia maluk ne’ebé mate ona no ba sira ne’ebé terus no sira ne’ebé ohin lakonsege mai iha ne’e. Sira hotu ne’ebé kontribui ba tempu rezisténsia atu ita bele mai hamutuk iha fatin ne’e ho Liberdade,” nia esplika.
Nia subliña, veteranu Austrália mai iha Timor-Leste atu aprende istória Timor-Leste nian la’os husi livru maibé rona rasik husi Luta na’in sira.
“Ami hatene ita bo’ot sira-nia valor no istória, ami la’os aprende husi livru maibé tanba ami mai la’o ho ita bo’ot sira haree rasik funu fatin, no ami rona rasik husi ita-bot sira-nia istória, disiplina, onra, dignidade, umanidade, rezisténsia, perdua ema, rekonsiliasaun. Buat barak tebes tanba ha’u laiha mestre, laiha ema seluk ne’ebé fó misaun di’ak liu duké ita-boot sira ha’u fó obrigado,” nia dehan.
Reprezentante Veteranu Austrália ne’e mós hateten, liuhusi pasadu nasaun-nian mak fó enérjia ba future-nian oinsá serbí povu no nasaun ho di’ak.
“Ha’u hateten buat ne’e tanba ha’u hanoin tempu ne’e importante. Katak, ita aprende husi ita-nia pasadu ita fó omenajen ba martires no ba terus ne’ebé iha ita-nia kotuk. Maibé ita uza forsa valor bo’ot sira ne’e atu hetan fali enerjia, mai hamutuk sai forte liután no tenke la’o ba oin. Oinsá ita atu serbi ita-nia povu, nasaun no mundu ho valor sira ne’e,” nia tenik.
Iha biban ne’e, nia mòs husu ba veteranu Timor-Leste no veteranu Austrália nian, atu iha futuru la’o hamutuk no hametin liután relasaun entre nasaun rua ne’e sai metin ba nafatin.
Jornalista : Osória Marques
Editór : Cancio Ximenes
