DILI, 29 jullu 2022 (TATOLI)—Diretór Jerál Sekertária Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Ximenes Smith, informa ba tinan 2022 iha faze dahuluk ne’e Sekretária Estadu Arte no Kultura (SEAK) liuhosi Dirasaun Nasionál Promosaun Arte no Kultura fó ona apoiu ba grupu soru tais lima.
Notísia Relevante: PN aprova votu kongratulasaun ba “tais” sai patrimóniu mundiál
Grupu soru tais lima (5) hanesan grupu soru tais suku Parami hosi munisípiu Ermera, grupu soru tais Hadomi Malu, Kiarara, Hama Ara no grupu soru tais (Gst) hosi munisípiu Lautem no hosi grupu lima ne’e kada grupu hetan apoiu ho orsamentu $5000.
“Iha 2022, ita foka liubá grupu soru tais tanba ita mós haree kona-ba tais ne’ebé ita ba rejistu iha UNESCO, hosi ne’e ita kria ona project manager ba iha planu salvaguarda tais no apoiu ne’e foka makaas ba grupu soru nain sira,” Manuel Ximenes Smith informa ba Agência Tatoli, iha nia kna’ar fatin, Díli, kuarta ne’e.
Ho apoiu ne’e, nia dehan, planu verifikasaun sei tun ba munisípiu sira atu haree grupu sira eziste ka lae. maske sira laiha fatin ba formasaun maibé sira eziste hodi soru tais, ida-ne’e importante.
“Aleinde ne’e, sira mós involve, ita-nia jerasaun foun sira ne’ebé mak foinsa’e hodi aprende kona-ba soru-na’in, tanba ita ko’alia kontestu soru ita mós ko’alia kontestu transmisaun matenek tradisionál ba iha jerasaun foun sira, entaun nia prosesu ne’e tomak mak ita foti hanesan konsiderasaun atu bele hetan benefisiu hosi apoiu ida-ne’e,” nia dehan.
Maske nune’e, nia dehan, bainhira SEAK atu fó apoiu ba grupu soru tais, SEAK sei konfirma ho liña ministeriál hanesan Ministériu Turizmu Komérsiu no Indústria (MTCI), Fundasaun Alola, Timor-Aid no Sekretária Estadu Igualdade no Inkluzaun (SEII), tanba apoiu ne’e la’ós SEAK mesak fó, maibé liña ministériál sira mós fó hotu.
“Tanba ne’e, ita konfirma se grupu sira-ne’e mak hetan ona apoiu hosi liña ministériál sira seluk, ita sei fó biban ba grupu sira seluk, atu nune’e sira labele hetan doupla,” nia dehan.
Diretór Dirasaun Nasionál Promosaun Arte no Kultura, Felix Ximenes, hateten ba tais iha 14 dezembru nomea sai ona ba Patrimóniu Mundiál Timor-Leste, hosi ne’e presiza instala grupu soru-naín iha munsipiu sira, atu oinsa hakbiit no bele dezenvolve grupu sira ho di’ak.
“Ida-ne’e, la’ós ita nomea tiha tais mak foin halo maibé iha 2019 to’o agora ita fó apoiu ba grupu sira-ne’e. Maibé iha tinan ne’e orientasaun Sekretáriu Estadu Arte no Kultura katak ita fó prioridade liu ba grupu soru-na’in, atu oinsá ita dezenvolve fali ho di’ak. Tanba ne’e, ha’u hanoin iha tinan ne’e proposta barak mai hosi munisípiu alvu sira maibé ita fó prioridade liu ba grupu soru-na’in,” nia aumenta.
Maske nune’e, nia esplika, antes atu apoiu, grupu sira hatama proposta mai Dirasaun Nasionál Promosaun Arte no Kultura hodi halo verifikasaun no identifikasaun, depois ida-ne’e, Dirasaun sei submete ba komisaun atu foti desizaun fó apoiu.
“Tanba, proposta hirak ne’e, la’ós desizaun internál hosi dirasaun nian maibé sei liuhosi komisaun mak foti dezisaun ba ida-ne’e,” nia dehan.
Notísia Relevante: PM lansa rekuñesimentu “tais” sai patrimóniu kulturál mundiál
Entaun, iha tinan ne’e proposta grupu soru tais tama iha Dirasaun Nasionál Promosaun Arte no Kultura hamutuk 12, hosi númeru ne’e kompostu hosi munisípiu Lautem lima (5), Liquiça ida (1), Díli haat (4), Maliana rua (2) no hosi grupu soru tais hirak ne’e, iha grupu lima (5) mak hetan apoiu.
“Ho ida-ne’e, nia problema mak ita presiza parseriu sira-ne’ebé servisu hamutuk ho Sekretáriu Estadu Arte no Kultura ko’alia ona oinsá atu prezervasaun ba tais ho di’ak, entaun ita presiza tau atensaun ba kabas tradisonál ne’ebé ita iha. Daudaun ne’e, ita hanoin ona no ha’u mós informa ona ba Diretór Jerál (Dj) atu oinsá tau iha planu 2022 to’o 2025, saida mak prioridade liubá ita ko’alia prezervasaun no protesaun materiál kulturál immateriál, liu-liu ko’alia kona-ba tais,” nia dehan.
Kona-ba grupu alvu SEAK fó apoiu, nia dehan, grupu alvu Governu liuhosi SEAK apoiu iha tinan kotuk ba munisípiu alvu hitu (7) mak Baucau, Maliana, Aileu, Ainaro, Ermera, Liquiça no Dili.
“Iha tinan ne’e, iha parte leste mak Manatuto, Lospalos, Viqueque. Ba parte rai klaran Aileu, Ermera, SAME, Covalima no RAEOA,” nia dehan.
Hosi ne’e, SEAK mós fó oportunidade ba Atauro tanba Ataúro sai ona munisípiu, tanba ne’e fó oportunidade ba sira atu submete sira-nia proposta.
“Maibé, orientasaun hosi Sekretáriu Estadu katak apoiu ida ne’e fó prioridade liu ba grupu soru tais, tanba tais sai ona hanesan patrimóniu mundiál Timor-Leste. Entaun, ita fó prioridade liu ba grupu soru tais maibé la taka dalan ba grupu arte zenatu, grupu múzika no dansa sira,” nia hateten.
Maske nune’e, ba grupu soru tais ne’e Governu liuhosi Sekretáriu Estadu Arte no Kultura la define grupu alvu, tanba ko’alia kona-ba tais sai prioridade entaun SEAK la define ba grupu A ka B maibé apoiu ba hotu-hotu.
“Maibé, ita ko’alia kona-ba indústria kreativa kulturá, grupu kultura tradisionál no grupu temporania, ida-ne’e nia munisípiu alvu iha maibé ba grupu soru tais laiha. Tanba, tais ita nomea ba sai hanesan patrimóniu mundiál Timor-Leste la reprezenta munisípiu A ka B, maibé ita dehan Tais Timor-Leste, ida ne’e mak ita rekomenda ba UNESCO Paris no nomea ona hanesan patrimóniu mundiál Timor-Leste,” nia dehan.
Maske nune’e, orsamentu ba apoiu grupu sira, liuhosi orsamentu prevee iha Dirasaun Promosaun Nasionál no Arte ho totál rihun $100.
“Osan rihun $100 ne’e, ami aloka $58.420 ba apoiu ona grupu 25 iha faze dahuluk. Nune’e, orsamentu $27.500 ne’e ami sei fó apoiu ba grupu sira iha faze daruak. Iha faze daruak ne’e iha ona grupu 13 ne’ebé ami halo verifikasaun hotu ona, hein ami submete ba komisaun atu foti desizaun pasa ka la pasa,” nia afirma.
Entaun, ba orsamentu restu ne’e, Dirasaun Nasionál Promosaun Arte no Kultura halo transferensia ba atende atividade festivál no asinatura memorandu entre SEAK no Autoridade Nasionál Petróleu no Minerál (ANPM) ba estabelesimentu biblioteka nasionál, inklui viajen lokál.
Nune’e, ba futuru se tais sai hanesan Patrimóniu Mundiál Timor-Leste nian, polítika oinsá SEAK servisu hamutuk ho Ministériu Turizmu Comérsiu no Indústria ne’ebé mak fó formasaun ba grupu soru-na’in sira, instala rede soru-na’in iha munisípiu.
Hanesan mós SEII, oinsá hakbiit fali feto ne’ebé iha kreatividade ba soru, nune’e mós Sekretáriu Estadu Arte no Kultura apoiu ba soru-na’in oinsá atu dezenvolve no hamoris fali tais sai hanesan identidade ka hanesan patrimóniu mundiál Timor-Leste.
“Ita mak na’in ona ba tais, ita tenke fó prioridade liu ba ida-ne’e. Se ita-nia tais sai ona patrimóniu mundiál Timor-Leste nian, entaun ita mós iha hanoin ida, karik ita bele servisu hamutuk ho parte Ministeriu Agrikultura atu oinsá fini ba kabas. Tanba, ko’alia kona-ba tais ita-nia ona, ita tenke uza duni kabas tradisionál labele uza tan kabas indústria mak ita prodús ba tais. Tanba ne’e, ha’u hanoin 2022 no 2025 la’ós hosi Arte no Kultura mak servisu mesak, maibé ha’u hanoin iha komíte ida-ne’ebé líderadu hosi Francisco sai hanesan project maneger ba Salva Guarda Urjente ba Patrimóniu Kultura, liu-liu ba tais, ita servisu makaas oinsá atu hamoris fali rede soru-na’in sira iha munisípiu no halo espozisaun ba tais sira,” nia dehan.
Notísia Relevante: Governu apoiu $200.000 ba grupu kulturál komunitáriu no industriál kreativa
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Cancio Ximenes
