VIQUEQUE, 17 setembru 2022 (TATOLI)—Komunidade no família sobrevivente hosi suku Bibileo, postu administrativu Viqueque, munisípu Viqueque, sábadu ne’e, selebra masakre Tahu Been Kraras ne’ebé akontese iha 17 setembru 1983.
Notísia Relevante: Masakre Kraras fanu ema hateke ba futuru
Vigáriu Parokia Viqueque Villa, Pe. Tiago Soares da Costa, hateten selebrasaun loron masakre Kraras ba dala-39 (17 setembru 1983-17 setembru 2022) ne’e komunidade no sobrevivente hamutuk ho autoridade lokál husu misa no kari ai-funan ba martir no éroi sira-ne’ebé mate iha masakre área Tahu Been, Kraras, suku Bibileo.
“Selebra masakre Kraras ne’e, ita atu relembra fila fali situasaun sira ne’ebé akontese iha tinan 39 liubá, forsa militár Indonézia sira mai iha ne’e no ita ho ita mós haree malu hanesan busa ho laho hodi hamosu dehan mau-huu, família ho família hafuhu malu,” Vigáriu Parokia Viqueque Villa ne’e hateten liuhosi omilia iha Kapela São João Bibileo, suku Bibileo, sábadu ne’e.
Planu levantamentu akontese territóriu nasionál katak atu halo levantamentu akontese dala ida de’it, iha Timór laran tomak maibé fatin barak la akontese tanba hanoin hodi tetu nia konsekuénsia.
“Hamosu levantamentu saida mak sei akontese ne’e mak hosi Kraras brani hodi halibur malu serku militár Indonézia hotu, maibé ikus mai militár sira mai haleu tiha populasaun sira lori bá fatin Tahu Been. Tanba ne’e mak ohin ita selebra, maibé ida-ne’e ita bele dehan katak hakarak ka lakohi situasaun sira-ne’e tenke mosu, hodi loke mundu nia matan,” nia haktuir.
Tanba ne’e, Timoroan sira tenke tau iha fuan katak funu hasoru kontra umanidade tanba ema la respeita ema seluk nia diretu umanu. Iha mundu ema respeita diretu umanu ema sente livre, maibé ema-nia vida mak ema seidauk respeita, sira-nia moris seidauk hakmatek nian laran.
“La’ós tempu ona tuur hanoin triste nafatin maibé maluk sira, ita-ne’ebé lakon inan-aman hodi sira-nia raan, hodi sira-nia vida sosa Timor-Leste ninia independénsia. Dala ida tan ha’u husu ba sobrevivente sira-nia oan sira tenke aproveita didi’ak atu imi sai sira-nia riin ka tulang punggung hodi sai forsa ba rai Kararas no ba Timor Leste,” nia sujere.
Nune’e, martir no éroi sira-nia oan tenke sai asswa’in, la’ós sai asswa’in ba konflitu maibé martir sira-nia raan sai hanesan fini moris kristaun, nune’e martir sira-nia raan halo povu sai fini ba nasaun nian ne’ebé matenek iha pás, domin ba nasaun Timor-Leste.
“Ita reja hodi husu ba ita-nia nasaun ba nain-ulun sira, atu ukun hodi hanoin nafatin ba ita-nia martir sira. Labele haluha tuur iha Parlamentu Nasionál, maibé haluha ema povu ki’ik ninia sofrimentu sira,” nia dehan.
Hafoin misa ramata, autoridade suku Bibileo hamutuk ho komunidade no família sobrevivente sira lori ai-funan hodi kari ai0funan iha kruz boot Jardim Herois da Patria Kraras, Viqueque.
Sobrevivente ezije Governu konsidera 17 setembru sai loron nasionál
Reprezentante sobrevivente no atuál xefe suku Bibileo, Maria O. Dos Anjos Amaral, ezije Governu atu konsidera loron masakre Kraras ne’ebé akontese 17 setembru 1983 ne’e sai loron nasionál iha Timor-Leste.
“Ami sobrevivente Kraras husu ba Governu rekoñese mós Masakre Tahu-been hodi tau ba iha kalendáriu nasionál. Tanba durante ne’e, ami hosi suku Bibileo hato’o beibeik ona maibé to’o agora Governu seidauk tau ba kalendáriu nasionál. Masakre ida-ne’e populasaun hamutuk na’in-82 mak mate no akontesimentu ne’e la’ós ami-nia hakarak maibé iha konkordánsia mak halo levantamentu. Maibé ikus mai ami hosi Bibileo mak brani halo levantamentu, ami-nia família sira-nia vida ba rai ida-ne’e. Ho akontesimentu masakre Tahu-been Kraras kuaze Timor laran tomak hatene,” nia dehan.
Maske seidauk konsiderasaun maibé kada tinan, família sobrevivente no komunidade Bibileo sempre selebra masakre Kraras Tahu-Been hodi hanoin hikas martir no éroi sira-nia mate iha trajedia nakukun ida-ne’e.
Notísia Relevante: Falur Rate Laek rekomenda ba Governu atu harii monumentu iha Kraras
Masakre Kraras
Masakre Kraras mak masakre ida-ne’ebé komete hosi militár Indonesia no membru hansip balun hodi oho ema (liuliu mane) liu na’in-200, iha fulan Agustu 1983 iha Kraras, Munisipiu Viqueque. Ho eventu ne’e rejiaun Kraras agora daudaun koñesidu ho naran “sidade faluk”.
Iha agostu 1983, Militár Indonézia iha Kraras hetan ataka hosi FALINTIL no membru eis-RATIH (Rkayat Terlatih) sira. Soldadu Indonézia hamutuk na’in-14 mak mate iha ataka ne’e. Hosi ne’e, populasaun sira iha Kraras sira mós halai husik sira-nia hela fatin no ba subar iha foho no ai-laran tanba ta’uk hetan ataka fila-fali hosi membru TNI (Tentara Nasinional Indonesia) sira.
Iha setembru 1983, Militár Indonézia tama Kraras, sunu uma sira no oho ema na’in haat (4) ka lima (5) ne’ebé la halai inklui ferik ida. Hafoin ne’e, militár Indonézia sira ba buka tan hirak ne’ebé subar iha foho ni ai-laran sira-ne’e, no hirak ne’ebé kaer kona, militár Indonézia sira lori sira ba tau fali iha Viqueque.
Iha 16 setembru 1983, soldadu Indonézia no membru HANSIP sira foti ema ho idade entre 18 no 55 husi hirak ne’ebé uluk hela iha Kraras no lori ba kuak ida iha suku Caraubalu no oho ema sira-ne’e hotu.
Iha 17 setembru 1983, militár Indonézia sira hetan tan ema restu hirak ne’ebé uluk hela iha Kraras ne’ebe balun halai ba subar iha Buikarin. Militár Indonézia sira foti liuliu mane sira ba Tahu Been no oho ema iha loron ida hamutuk na’in-141.
Notísia Relevante: Mate Restu Masakre Krarás Husu Harii Monumentu
Jornalista : Vitorino Lopes da Costa
Editor : Cancio Ximenes
