SEAK sei realiza kolókiu Internasionál “patrimóniu kulturál” iha Ataúro

DILI, 17 novembru 2022 (TATOLI)—Governu liuhosi Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK), tuir planu sei realiza kolókiu Internasionál hanaran patrimóniu kulturál iha “Festivál Múzika no Kultura iha Atauro” iha 21 to’o 24 novembru 2022.

Notísia Relevante: Festivál múzika no kultura iha Atauro, sei promove TL ba mundu

“Ita sei iha kolókiu internásionál ne’ebé naran kolókiu patrimóniu kulturál, ida-ne’e divizaun Arte no Kultura mak sei halo. Iha kolókiu ne’e rasik ita hatene di’ak loos katak kultura sempre halo ita serbisu hamutuk ho peskizadór sira hosi rai-li’ur maihosi Fransa, tanba durante ne’e sira peskiza iha Ataúro hahú iha 2016 to’o 2022. Entaun, ita utiliza fila-fali sira atu hatudu sai rezultadu peskiza ne’ebé durante sira halo iha Ataúro, atu bele hakle’an ka fó fila-fali ba ita-nia lia-na’in sira no ita-nia lia-na’in sira mós aprezenta, nune’e halo kazamentu entre peskizadór sira-nia rezultadu peskiza ne’e. Aleinde ne’e, lia-na’in sira-nia hanoin no matenek tradisionál atu bele kombina hodi foti nia rezultadu ida furak,” Diretór Jerál Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK), Manuel Ximenes Smith, informa ba Agênsia Tatoli iha ninia kna’ar fatin, Avenida Portugál (anterior: Praia dos Coqueiros), Dili, kuarta (16/11) ne’e.

Peskizadór hosi Fransa ne’ebé durante halo peskiza iha Ataúro ne’e, sira halo peskiza ligadu ho istória jeográfika, estudu kona-ba arkeolojia, etnikmuzekolojia ka étnika múzika tradisionál sira, estudu kona-ba biodiversidade no estudu kona-ba rekursu tasi-nian.

“Entaun, informasaun sira-ne’e, ita foti fali sira atu bele hatudu fali iha kolókiu ne’e no ita mós bolu ita-nia lia-na’in sira atu bele hato’o mós sira-nia hanoin iha kolókiu ida-ne’e rasik,” nia dehan.

Maske nune’e, iha festivál múzika no kultura Ataúro ne’,e nia parte hetan konfiansa hosi Palásiu Prezidénsiál no hetan despaixu hosi ékipa Palásiu Prezidensiál ba reuñiaun ho Governadór Kupang_idno’ezia ne’ebé mak reprezenta hosi Kepala Dinas Pariwisata no Kepala Dinas Taman Budaya, ne’ebé nia parte ba ho konsuladu Timor-Leste iha Kupang atu bele servisu hamutuk ho sira, hodi konvida nasaun viziñu Kupang atu mai partisipa mós iha eventu festivál ne’e rasik.

“Aleinde ne’e, Arte no Kultura mós organiza ona ita-nia partisipante sira hotu hosi kada munisípiu ne’ebé mai hamutuk ema na’in-26 inklui RAEOA. Ema na’in-26 ne’e mai ho sira-nia kompozisaun arte oioin, hanesan ema 14 ba dansa tradisonál, ema na’in-rua ba traje tradisionál, ema ida ba ai-knanoik lia-nain sira, ema ida ba gastronómia hahan tradisionál no ema na’in-ualu (8) ba múzika tradisionál. Ida-ne’e hosi munisípiu hotu-hotu prenxe ba atividade ne’e. Entaun, sira hamutuk ema 386 sei mai Dili iha loron 18 dadeer no 19 dadeer ita sei dezloka ba Ataúro hela hahú loron 19 to’o loron 25 mak fahe malu mai Dili,” nia informa.

Tanba, tuir nia, atividade ne’ebé sira sei halo iha Festivál ne’e rasik mak sira-nia parte sei simu bainaka importante ka VIP tama iha Ataúro.

“Ida-ne’e, ita sei simu ho ró ka bero 50 iha tasi-laran katak welcome ita-nia Verry Important person (VIP) sira ba Ataúro,” nia dehan.

Hosi ne’e, sei halo parade kulturál ne’ebé reprezenta munisípiu 13, inklui Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA), hosi kada embaixadór sira iha Timor-Leste.

“Embaixadór sira-ne’e mai hosi embaixadór nasaun sira-ne’ebé mak iha Timor, ida-ne’e ita iha ona kontatu ho sira atu sira hatais traje kada munisípiu. Karik sira mai hosi Viqueque sira akompaña kontijénsia Viqueque nian, hanesan sira sei hatais tais Viqueque nian no sira sei lee sinopsis kona-ba karáteristika istória Viqueque ninian. Atu nune’e, ita komesa ona sensibiliza ita-nia kultura munisípál iha munisípiu ba ita-nia nasaun viziñu, liuhosi ita-nia embaixadór sira, atu sira bele kompreende kle’an ho di’ak, kona-ba kultura ne’e rasik,” nia hateten.

Aleinde ne’e, iha ámbitu ne’e mós sei iha kompetisaun no atividade oioin ne’ebé realiza hodi hamoris liután eventu ne’e, hanesan kompetisaun kore-metan, traje tradisionál, tein hahan, nani taru, kurrida ró, halai taru bisikleta, halai taru sa’e foho Manu-Koko no haleu illa Ataúro atu deskobre kona-ba riku soin Ataúro nian.

Entretantu, tuir Diretór Jerál Sekretáriu Estadu Arte no Kultura ne’e hateten ba festivál Timor-Leste ne’e, Parlamentu Nasionál (PN) dekreta ona loron 14 outubru sai hanesan loron Nasionál Kultura nian, ne’ebé kada tinan Sekretáriu Estadu Arte no Kultura sempre selebra loron ida-ne’e.

Maibé, tuir nia, iha 2022 la selebra loron nasionál kultura tanba SEAK halo plánu integradu ne’ebé mak Prezidente Repúblika husu atu liña ministériál hotu-hotu hamutuk ho Prezidente atu realiza festivál boot ida iha Ataúro ho grau nível internasionál.

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Cancio Ximenes