Governu anúnsia fatin istóriku tolu sai alvu ba patrimóniu kulturál nasionál
DILI, 17 Setembru 2026 (TATOLI)—Governu liuhusi Sekretáriu Estadu Arte no Kultura (SEAK) anúnsia deklarasaun fatin istóriku tolu ne’ebé sai nu’udar alvu patrimóniu kulturál nasionál ne’ebé iha valór pre-istóriku, istóriku, arkeolójiku no etnográfiku nasionál.
Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Jorge Soares Cristovão, hateten fatin isóriku tolu (3) ne’ebé Governu hili sai patrimóniu kulturál nasionál mak paizajen Kulturál Tutuala, patrimóniu arkitetóniku orijen Portugés iha Munisípiu Dili no patrimóniu arkitetóniku orijen Portugés Munisípiu Likisa.
“Paisajen sira-ne’e mak hanesan iha Tutuala, tanba durante ne’e iha péritu lubuk ida husi Indonézia, Olanda, Komité Nasionál UNESCO, no liña ministeriál (MOP, MTA) mak apoiu Timor-Leste. Tanba ne’e, ha’u sei la ko’alia barak. Ami sei hasai de’it deklarasaun ida ho prosesu ne’ebé tékniku liu hodi prosede ita-nia paisajen sira-ne’ebé atu rejistu iha patrimóniu mundiál,” Sekretáriu Estadu Arte no Kultura, Jorge Soares Cristovão, hateten ba jornalista sira liuhusi konferénsia imprensa ne’ebé hala’o iha salaun INFORDEPE Matadoru, ohin.
Deklarasaun ida-ne’e, halo ho objetivu atu garante protesaun, konservasaun, valorizaşaun no transmisaun patrimóniu kulturál ba jerasaun sira tuir mai, no mós atu asegura katak patrimóniu sira-ne’e kontinua sai parte importante husi identidade, istória no memória kulturál Timor-Leste nian.
Tanba ne’e. nia husu ba komité nasionál husi liña ministeriál no kumunidade atu aselera patrimóniu nasionál, tanba ne’e sai pasu ida mai Timor-Leste atu lori ba mundu hodi koñese katak Timor-Leste mós iha ninia patrimóniu antiga bei’ala sira husik hela.
“Ita atu prezerva ita-nia eransa sira, durante ne’e ita halo sensibilizasun no sei prepara kondisaun sira hodi prezerva nafatin ita-nia patrimónia nasionál liuhusi estabelese plaka informasaun kona-ba paizajen refere no ninia proibidu (bandu) sira,” nia esplika.
Diretór Jerál Arte Kultura, Gil Paulino dos Santos Oliveira, hateten deklarasaun ida-ne’e bazeia ba Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste artigu nú.6 liña (g) ‘Hakatak no haloko povu timoroan nia personalidade no nia liman-rohan kulturál’; no artigu nú. 59 liña (5) kona-ba Edukasaun no Kultura, ne’ebé hateten katak: ‘Ema hotu iha direitu atu goza no harii kultura, hanesan nia obrigasaun atu haburas, defende no mós fó valór ba patrimóniu kulturál’;
Aleinde ne’e haktuir mós iha artigu nú.4 husi konvensaun 1972 kona-ba Protesaun Patrimóniu Kulturál no Naturál Mundiál, ne’ebé hateten katak Estadu Parte ida-idak iha obrigasaun atu garante identifikasaun, protesaun, konservasaun, valorizasaun no transmisaun ba jerasaun futuru, patrimóniu kulturál no naturál ne’ebé situa iha ninia territóriu, nu’udar obrigasaun primordiál.
Timor-Leste konsidera Dekretu-Lei N.º 15/2023 primeira alterasaun husi dekretu lei N.º 33/2017, kona-ba Rejime jurídiku Patrimóniu Kulturál no Dekretu Lei N.º 18/2023 kona-ba klasifikasaun, inventáriu, esportasaun no importasaun sasán sira ho interese kulturál; estabelese no fó dalan ba kriasaun kondisaun nesesáriu atu realiza inventáriu, prezervasaun, protesaun no promosaun patrimóniu kulturál Timor-Leste nian.
Ho nune’e, nia dehan tuir polítika Governu Konstitusionál da-sia (IX) liuhusi Ministériu Juventude, Desportu Arte no Kultura, liuhusi Sekretária Estadu ba Arte no Kultura, deklara fatin tolu sai alvu nu’udar patrimóniu kulturál nasionál ne’ebé iha valór pre-istóriku, istóriku, arkeolójiku no etnográfiku nasionál.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
