MANATUTU, 21 jullu 2023 (TATOLI) – Sekretáriu Estadu Floresta, Fernandino Vieira da Costa, observa projetu Asia Forest Cooperation Organization (AFoCO-026) ne’ebé kuda ona ai-oan rihun 20 iha rai ektare 20, iha Manatutu Vila, no rezultadu hatudu ai-oan 80% moris ho di’ak.
“Ha’u mai halo vizita iha área reflorestasaun Projetu Asia Forest Cooperation ne’e atu kontinua fó apoiu ba ita-nian tékniku sira atu nafatin halo esforsu hodi kuidadu nafatin ai-horis rihun 20 ne’ebé maka kuda ona iha foho Balak, Manatutu Vila ne’e”, Fernandino Costa hatete.
Nia realsa ai-oan sira ne’ebé maka kuda ona iha tinan kotuk ne’e agora moris ho di’ak tebes. Ne’e duni hanesan tékniku ida ne’ebé asume fali kargu nu’udar Sekretáriu Estadu Floresta kontinua apoia atividade reflorestasaun iha projetu ne’e.
“Ha’u fó parabéns ba ema hotu, liuliu ba ekipa téknika sira tanba iha duni vontade di’ak hodi halo serbisu. Sira iha duni interese hodi kuída ai-horis sira ne’e no halo lutu hale’u rai ektare 130 atu animál labele tama hodi estraga ai-horis sira ne’e”, Fernandino
Nune’e mós ekipa tékniku sira ho mekanizmu ne’ebé iha alende kria lutu hale’u rai hektares 130 iha rai Balak ne’e, sira mós hamutuk ho ema na’in ualu (8) ne’ebé servisu tau matan ba plantasaun ai-oan sira ne’e, kria tan bee matan manual ida hodi prezerva udan been atu uza hodi rega ai-oan sira ne’e.
Diretór Nasionál Floresta, Adalfredo do Rosário Ferreira, dehan ai-oan sira ne’ebé maka kuda ona iha rai ektare 20 ne’e mak ai-kakeu tasi no foho, ai-sampolo, nimba no kameli. Nia informa, iha tinan ida ne’e, sei kuda tan ai rihun 55 iha rai ektare 50.
Ai sira ne’ebé maka kuda ona ne’e kontribui husi Governu ne’ebé mak maioria prodús iha sentru viveiru Maubara no sentru komunitária iha Aileu.
Dirijente ne’e esplika katak bainhira sira kuda ai-oan rihun 20 iha Balak ne’e laliu husi estudu ida, tanba rai ne’e maran tebes depois bee laiha, nune’e alvu husi kuda ai-horis iha fatin refere maka atubele kria bee.
“Hanesan ema tékniku, ha’u fiar katak tinan rua bá oin maka ai sira ne’e moris di’ak, bee-matan foun sira sei moris iha fatin ne’e no sei kria bee-midar. Ita kontente tebes tanba foin inisia maibé bele hetan ona rezultadu ne’ebé di’ak tebes no projetu ne’e rasik bele sai fali modelu iha fatin seluk”, afirma.
Projetu AFoCO-026 ne’e lansa iha tinan kotuk no hetan apoiu fundu husi nasaun 14 ho montante millaun $1. Projetu ne’e rasik indetifika ona rai hamutuk ektare 150 (130 iha Manatutu no 20 iha Aileu) atu kuda de’it plantasaun, nune’e ba futuru bele prezerva bee ka ár no sei proteje rai-halai husi mudansa klimátika.
Organizasaun AFoCO-026 ne’e harii iha 2017 no nia edifísiu sentrál iha Koreia Súl ho nasaun membru mak hanesan Koreia Súl, Kazakstan, Indonézia, Filipina, Malázia, Singapura Vietnam, Brunei, Laos, Tailándia, Austrália, Mianmár, Kamboja no Timor-Leste.
Rekorde katak representante sira husi organizasaun AFoCO-026 mai vizita, iha semana kotuk, iha Timor-Leste no sira kontente tanba haree rezultadu duni no organizasaun komprometidu apoi nafatin reflorestasaun iha país.
Jornalista: Tomé Amado
Editora: Maria Auxiliadora
