DILI, 23 maiu 2024 (TATOLI)—Ministériu Edukasaun (ME) iha polítika atu halo konstrusaun infraestrutura pakote prototipu eskola iha tinan tinan oin.
“Ami iha planu atu halo konstrusaun pakote ida-ne’ebé prototipu ba tinan 2025. Halo dapur tanba iha merenda eskolár, kazadebañu, biblioteka, profesór sira-nia rezindénsia, saladeaula, inklui sala reuniaun profesór nian,” Diretora Jerál Administrasaun Finansa iha ME, Cecília Assis, informa iha programa entrevista eskluziva, iha estúdiu Tatoli, Farol, kuarta (22/05).
Hodi konkretiza planu ne’e, ME liuhusi Diresaun infraestrutura hahú dezeña hela.
“Hein katak bele konklui no implementa iha tinan oin tanba eskola prototipu ne’e importante no bele hasa’e kualidade edukasaun iha Timor-Leste,” nia akresenta.
Diretora Jerál konsidera ko’alia kona-ba progresu no kualidade edukasaun presiza iha infraestrutura di’ak, kualidade, rekursu umanu ne’ebé kualifikadu, inklui matéria didátiku ne’ebé di’ak tanba komponente hirak ne’e mak kompleta malu hodi kontribui ba kualidade edukasaun.
ME tinan ne’e halo konstrusaun eskola hamutuk 21 iha munisípiu 12, kompostu husi pre-eskolár 11, ensinu báziku 8, no ensinu tékniku vokasionál rua, ho totál orsamentu millaun $3.
Notísia relevante : Governu hatuur fatuk dahuluk ba konstrusaun eskola foun 82
Daudaun ne’e iha ona dokumentu dezeñu no Bill of Quantity (BoQ) iha Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN), nune’e tempu badak sei lansa.
ME sei harii pre-eskolár iha munisípiu Aileu ida, Ainaro ida, Baucau rua, Bobonaro haat, Covalima ida, Dili ida, Ermera rua, Manufahi rua, Manatuto ida, Lautém rua, Liquiçá ida no Viqueque tolu.
“Infraestrutura no karteira eskolár halo parte ida hodi atinje kualidade edukasaun. Tinan ne’e ita iha akizisaun karteira eskolár ba nível eskolaridade sira iha Timor-Leste,” nia informa.
Projetu reabilitasaun no kontrusaun eskola 116 ne’ebé implementa iha tinan kotuk ho kustu $10.309.705 ninia progresu atinje ona 4,56% no sei kontinua to’o tinan ne’e.
“Konstrusaun foin mak pursentu kiik tanba iha dezafiu, primeiru mak natureza hanesan udan, anin, no dalan ladi’ak. Jeográfikamente ita-nia rain ne’e frazil oituan tanba udan oituan rai monu no ai tohar. Hirak ne’e kontribui ba impaktu konstrusaun,” nia tenik.
Revizaun kurríkulu 3º siklu
ME daudaun ne’e halo hela revizaun ba kurríkulu 3º siklu (7º, 8º no 9º ano)/Ensinu Pre-Sekundáriu, enkuantu Institutu Nasionál Formasaun Dosente no Profisionál Edukasaun (INFORDEPE) kontinua fó formasaun ba profesór.
Xefe Departamentu Kurríkulu Ensinu Pre-Eskolár, Ensinu Báziku, no Ensinu Rekorrente, Edia Monteiro, informa, kona-ba revizaun kurríkulu 3º siklu iha prosesu nia-laran no hein katak tinan 2024 nia rohan bele konklui no implementa.
“Ha’u dehan revizaun ami halo mudansa lubuk ida ona, tanba husi tinan 2015 to’o ohin loron, nune’e kurríkulu terseiru siklu nian presiza halo reforma no daudaun ne’e prosesu reforma hela maibé seidauk finaliza, ami hein katak tinan ne’e nia rohan bele finaliza ona,” nia dehan.
ME no parte relevante sira halo hela reforma ba buat lubuk ida hanesan metodolojia ensinu, avaliasaun, komponente kurrikulár, no kargu oráriu sei iha mudansa.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
