AINARO, 18 outubru 2024 (TATOLI)–Grupu feto emprendedorizmu feto, Hanoin ba Oin, konsege esporta ona produtu lokál chá embalajen bá nasaun Japaun.
“Produtu ne’ebé ami halo iha ne’e mak bani-been, tempeiru tein nomós sahar balun, inklui produtu chá ne’e ami esporta ona bá li’ur liuhusi Empreza PTC,” Responsável Grupu feto emprendedorizmu feto, Hanoin ba Oin, Angelina da Silva do Santos, informa ba Agência Tatoli, iha Festivál Kulturál Rabilau, munisípiu Ainaro, sesta ne’e.
Grupu feto emprendedorizmu iha festivál ne’e halo promosaun no fa’an produtu lokál, tanba liuhusi eventu boot ne’e ema bele hatene liután produtu lokál sira.
“Horiseik no horibainrua ami hetan $100. Mesmu loron-tolu de’it no ema ladún barak, maibé ami nafatin kontente tanba bele halo promosaun ba ami-nia produtu. Liuhusi ida-ne’e ema bele koñese no hatene ami-nia produtu. Tanba iha ema balun ne’ebé konsumu hela maibé la hatene produtu ne’e maihusi ne’ebé. Tanba ne’e, hakarak apela ba maluk ne’ebé la hatene ami-nia produtu karik labele konfunde tanba ema barak lahatene dehan produtu ne’e husi rai-li’ur,” nia akresenta.
Notísia relevante : Grupu negósiu 87 harame feira Festivál Rabilau aprezenta produtu lokál
Produtu ne’e prodús iha Maubisse maibé fa’an iha merkadu nasionál no esporta bá rai-li’ur. Iha grupu komunidade ne’ebé apoiu prodús chá iha to’os laran no lori mai fatin produsaun produtu embalajen hodi tetu.
“Kada fulan ami fa’an husi pakote 500 to’o 600. Nune’e sura ho produtu sira-ne’e hotu fulan-ida ami hetan $1.000,” nia katak.
Grupu ne’e halibur maluk feto mesak iha esperiénsia no matenek, maibé durante ne’e laiha kampu traballu.
Nune’e liuhusi grupu ne’e akumula ona ema na’in-80, husi suku Maubisse, Wedi, Manetu no Aituto. Grupu ne’e halo peskiza molok prodús produtu ida.
“Entaun ami lori maluk feto no inan-ferik sira ne’ebé iha matenek kona-ba hakiak no kuidadu ai-oan hodi tau hamutuk ho ami ne’ebé hatene liuhusi livru, tanba ema ne’ebé hatene mak halo ida-ne’e. Ezemplu ida mak du’ut morin, la’ós tein mak uza lae, ita uza hodi hemu loron-loron mós di’ak,” nia katak.
Angelina da Silva, dehan, dalaruma buat ne’ebé hetan iha terrenu ka kuda hela iha to’os maibé ema lahatene no estraga de’it, entaun liuhusi ida-ne’e maka grupu ne’e aproveita prodús produtu embalajen.
“Hanesan mós ortelã ne’e ema uza ba modo de’it maibé bainhira tempu mak uza no barak mak estraga, ida-ne’e osan maibé ema mak lahatene. Ho ida-ne’e ami aproveita hodi uza no fa’an, nune’e seidauk iha kompetitór ida. Ami hetan suporta hosi NGO PARCIC, sira mak hanorin ami habai herbal ho di’ak no halo produtu ne’e ho kualidade di’ak atubele kompete ho herbal internasionál. Aleinde ne’e, NGO ne’e hatudu produtu ba merkadu,” nia haktuir.
PARCIC nia apoiu hahú tinan 2013 to’o2018, husi ne’ebá remata maka grupu feto emprendedorizmu ne’e jere rasik to’o agora. Bainhira atu esporta maka halo kooperasaun ho parseiru sira.
Produtu sahar iha oin lima mak iha ne’e, ne’ebé daudaun iha ne’e maka abukate, derok chá no du’utt morin. Cha mai husi ai-funan rosela no lenkguas nia tahan. Iha mós chá husi ortelã, halo mós ho bani-been husi Maubessi.
“Tanba ne’e, ami tais bani-bee mak halo nia prosesu ho di’ak para moos no kualidade mak tau iha botir hafoin faan. Enkuantu du’ut morin aleinde halo chá, ita mós tein, ema ne’ebé la uza masako bele uza duut morin tanba iha sabor di’ak. Entaun, ho ida-ne’e ami halo du’ut morin sai temperu tein. Derok tahan, aleinde halo chá, bele halo mós temperu tein, rosela halo fali ba masin tanba nia rasa ne’e sin,” nia esplika.
Esportasaun produtu depende ba pedidu, husi kaixa 30 to’o 100, ho ninia todan la hanesan husi grama 20, to’o 500 no iha balun to’o kilograma ida. Esporta ba nasaun sira kada item husi 100 to’o 500.
Produtu seluk husi grupu ne’e fa’an iha rai-laran de’it hanesan iha Maubisse no Dili iha loja Centro Supermerkadu, Lita Store, Leader, Plaza, Hotel Timor uza produtu ne’e, inklui eziste mós iha Tais Timor no Aeroporto Internasionál Prezidente Nicolau Lobato, Comoro.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
