BOBONARO, 08 novembru 2024 (TATOLI) – Xefe Departamentu Pekuária no Veterinaria, Diresaun Servisu Agrikultura Munisípiu Bobonaro, Aleixo Soares, husu no apela ba komunidade sira-ne’ebé hakiak-na’in atu hadook-aan husi asu ho kondisaun agresivu tanba daudaun ekipa sira identifika asu barak mak bulak.
Nia hato’o apelu ne’e, tanba asu ho kondisaun agresivu la koñese ona na’in ne’ebé hakiak no bele tata.
Notisía relevante: Diresaun Veterinária rejista asu 41 mak infetadu ho raiva
“Ita Munisípiu Bobonaro asu agora bulak ne’e barak la halimar, ne’ebé ita fó hanoin ba labarik, liuliu ema boot sira mós kuandu la’o, hetan asu ne’ebé agresivu, se lae asu ne’e tata, tanba buat ida Raiva ne’e la’ós kona de’it mak asu, maibé kuandu tata ita ema mós afeta ba moras ne’e, entaun ita tenke prevene,” nia informa ba TATOLI iha Maliana, sesta ne’e.
Tuir nia, bainhira hakiak na’in sira identifika asu agresivu di’ak liu sulan no informa kedas ba ekipa vasinadór atu simu vasina.
“Agora asu tata la’ós de’it, ema nia tata fali bibi, fahi tanba asu ne’e bulak hotu ona, se ita la atensaun aban bainrua moras ida Ravies ne’e bele daet,” nia fó hanoin.
Biban ne’e husu ba komunidade sira bainhira identifika ema ruma asu tata tenke halai lalais ba fasilidade saúde ne’ebé besik hodi simu vasina.
“Labele nonok de’it iha uma, se nia la hateten ba xefe aldeia ho xefe suku, entaun nia na’in moras iha ne’ebá na’in mate de’it,” nia hakotu.
Tuir dadus husi Diresaun Servisu Agrikultura Munisípiu Bobonaro, katak asu iha munisípiu Bobonaro hamutuk 20-resin mak deteta virus Raiva no dadus nasionál hatudu katak asu 10,369 (70%) mak simu ona vasina antirabiotika.
Moras Rabies
Rabies nu udar infesaun virus ba kakutak no sistem saraf. Virus Rabies ne’e jeralmente hada’et ba ema liuhosi animál sira tata ema. Bainhira la kura lalais mak Ravies bele oho ema
Kauza hosi Rabies
Animal prinsipál neʼebé sai hanesan transmisor mak asu. Aleinde asu, animál seluk ne ebe lori trasmite virus Rabies ba ema ne’e mak Niki, busa no Makaku. Virus Rabies ne’e transmite liuhosi sira-nia kabeen, tata ema ka hosi rakut ema ne ebé aftea ba moras Rabies. Animál meʼebé transmite virus Rabies ne’e jerálmente animál fuik no animál haki ak sira-ne’ebé nunka hetan vasinasaun kona-ba Ravies nian ne’e
Síntoma Rabies
Sintoma Rabies ne’e mosu ho variasaun oioin, entre loron lima to’o tinan ida. Maibé, sintoma moras Rabies ne’e jeralmente mosu iha loron 30 to o loron 90 hafoin ema-ne’ebé hetan moras ne ‘e antes ne’e asu tata, ne’ebé hetan infeksaun ona. Sintoma Rabies bele mosu lalais bainhira asu tata fatin ne’e besik liu kakutak, ezemplu hanesan asu tata iha hirus matan, iha kakorok ka asu tata iha ulun
Sintoma Rabies ne’ebe sente iha inisiu ne’e mak hanesan isin-manas bee-doko, liman-ain sin, ulun .moras, kolen lalais no laiha gostu atu han.
Komplikasaun Rabies
Rabies nu’udar moras ida-neʼebé perigu liu. Bainhira mosu ona sitoma ne’e signifika virus Rabies ne’e tama ona kakutak no kakutak hetann infesaun ona, entaun pasiente nia kondisaun isinnne’e tuun lalais de it. Ninia impaktu makema ne’ebé hetan moras ne’e sei hetan kompikasaun oioin hanesan iis laiha, agunia, fuan la book ann no mate.
Notisía relevante: Labarik ida iha Balibo hatudu síntoma moras Raiva
Jornalista: Sérgio da Cruz
Editór: Evaristo Soares Martins
