DILI, 09 Janeiru 2026 (TATOLI)—Diretór Servisu Apoiu Diagnóstiku no Terapéutiku iha HNGV, Vidal de Jesus Lopes, klarifika HNGV rezeita infomasaun ne’ebé mak fó sai husi mídia sosiál katak iha tinan 2025 ne’e pasiente hamutuk 9.997 mak mate ne’e la loos, maibé tuir medical record ne’e HNGV rejista ema mate hamutuk 1.403.
“Ida publika iha mídia sosiál ne’e la loos, ne’e dala ruma ita-nia maluk timoroan sira tuur-tuur hanoin de’it no publika maibé tenke konfirma ho dadus. Dadus mak guia ita, ne’ebé iha 2025 ne’e, totál pasiente ne’ebé mak baixa hamutuk rihun 25.718 no husi númeru ne’e mate ne’e hamutuk 1.403. Se ita kalkula ba nia porsentazen karik 5%,” Vidal de Jesus Lopes hateten ba jornalista sira iha nia kna’ar fatin, ohin.
Nia espika, iha infomasaun balun ne’ebé virál iha mídia sosiál katak dadus ne’ebé sira iha durante tinan ida ema na’in-9.997, kada loron ema na’in-28 mate no kada minutu ida ema na’in-tolu mate ne’e la loos.
“Dadus loloos mak durante tinan ida ema mate ho 5% de’it. Se ita kalkula ne’e 5% ne’ebé mate ne’e husi pasiente 25.718 ne’ebe mak baixa iha ne’e,” nia dehan.
Nia relata, pasiente sira-ne’ebé mate ne’e mós iha fatór barak mak kontribui la’ós de’it mai mate ne’e laiha, maibé iha fatór balun mak kontribui mak hanesan fatór médiku, fatór husi pasiente ne’e rasik no fatór institusionál.
“Agora pasiente sira-ne’ebé mate ne’e relatóriu hatama katak husi 1.403 ne’e 195 mak mate tiha ona mak lori mai HNGV, nia mate iha uma ona ka mate iha dalan ona mak foin lori mai HNGV ne’e dalaruma atakasaun fuan, asidente no seluk tan. Agora husi 195 ne’e iha 141 ne’e bebé sira- ne’ebé mate tiha ona iha inan nia kabun laran mak foin lori mai. Ne’e dadus 2025 no restu ne’e ita haree ba kauza atakasaun iha kakutak ne’e, tanba tensaun alta dalaruma la kontrola, kolestrol sa’e, provoka estruk ida-ne’e mak kauza ba mate, estruk atakasaun fuan ho infesaun sepsis ho problema respiratóriu no asidente ba trauma ulun no seluk,” nia esplika.
Antes ne’e, Xefe Departamentu Moras Lahada’et iha Ministériu Saúde, Mateus Hornai, hateten tuir dadus husi Ministériu Saúde hatudu katak 50% mate iha Timor-Leste ne’e husi moras la hada’et.
“Fatór moras la hada’et nian foin lalais hetan ona aprovasaun husi Ministra Saúde iha ne’ebá hateten katak mais de 50% mate iha Timor ne’e husi moras la hada’et. Dahuluk mak husi moras fuan ka reprezenta 20% husi mate sira iha Timor. Tuir fali mak raan midar, asidente no kankru, entaun husi dadus ne’e hatudu mai ita katak problema boot ba iha Ministériu Saúde mak moras la hadaet,” Mateus dehan.
No dehan, moras la hada’et mak fatór risku ba dezenvolvimentu mak fuma tabaku, hemu tua, estilu moris la halo ezersisiu, han hahán sira-ne’ebé la saudável.
“Ida-ne’e mós kontribui ba moras la hada’et, i no mós hanoin barak hirak ne’e hotu sai fatores risku mak aumentu ba moras la hada’et, mak hanesan moras tensaun diabetes, kankru moras sira seluk,”nia dehan.
Nia informa hahú husi fulan Janeiru to’o iha Novembru tinan 2025, Ministériu Saúde rejista moras diabetes hamutuk 16.140.
“Dadus moras la hada’et husi Janeiru to’o Novembru ne’ebé ita iha hanesan diabetes hamutuk 1.476, tensaun 16.140, moras fuan 346, estruk 428, pulmun kronka 6.035 no asma bronquial 2.596, entaun dadus sira-ne’e ita foti iha kuidadu saúde primaria,” nia dehan.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
