BOBONARU, 19 Marsu 2026 (TATOLI)-Agrikultór sira iha suku Tapó, Memo, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaru, lamenta ho implementasaun projetu reabilitasaun eskema irrigasaun Maliana II, tanba iha dezeñu la inklui kanál sekundáriu.
“Projetu ida-ne’e la’o tinan ida-resin, sira book de’it mak intek ho kanu boot sira ne’e, más kanu ida ki’ik ne’e la book to’o agora. Ami rona informasaun husi traballadór sira kanu ki’ik ne’e sira la halo, tanba la tama iha dezeñu. Ida-ne’e halo oinsá, tanba kanu ki’ik sira ne’e mós kauze aat hotu ona, se la hadi’a bee liu oinsá”, natar-nain Martinho Lopes kestiona, ohin.
Nia dehan kanál sekundáriu importante tebes, tanba serve atu kanaliza bee husi kanál prinsipál ba kampu tersiáriu no sai hanesan ramu prinsipál husi sistema distribuisaun bee nian ba área agríkola.
“Se ida ne’e mak la halo, natar barak liuliu tun bá ai-bubur laran ho Tunubibi sira ne’ebá nafatin la hetan bee”, nia dehan.
Aleinde ne’e, agrikultór Filomena Amaral reforsa katak Governu presiza haree asuntu ne’e hodi rezolve. “Kanu ki’ik sira ne’e halo dezde tempu Indonézia, agora barak mak fera ona, balun laiha tiha. Se ita husik de’it hanesan ne’e, udan mai, bee sulin mai lori tahu kedas, bainhira ita atu halo natar tenke hamoos fali tahu ho fatuk iha kanu laran ne’e mak ami husu para halo mós kanu ida-ne’e”, nia hato’o.
Ministru Agrikultura Pekuária, Peska no Floresta, Marcos da Cruz, hateten progresu fíziku ba implementasaun projetu reabilitasaun irrigasaun Maliana II atinje ona 45% no obra ne’e kobre de’it barrajen ho kanál primariu. Kona-ba kanál sekundáriu ministru dehan sei konstrui ho distánsia kilómetru 10-resin.
“Ida-ne’e mós tinan ida-ne’e ita iha ona orsamentu para halo reabilitasaun ba kanál sekundáriu. Ita hein katak depoizde konstrusaun ne’e remata, ita bele reativa hotu área potensiál ektare 1.100”, nia dehan foin lalais ne’e iha Zinájiu Manliana.
Governante ne’e akresenta katak ekipa tékniku MAPPF ho konsultór mós halo ona revizaun ba dezeñu barrajen irrigasaun Maliana II atu fahe bee ho ekilíbriu ba área potensiál sira iha liña fronteira entre Timor-Leste no Indonézia.
“Tuir kontratu no dezeñu ida uluk, ba sira nia iha odamatan ida de’it, más tanba ita konkorda malu ona fahe bee hanesan entaun ita modifika ona halo odomatan rua ba sira. Ne’e bazeia ba orientasaun Primeiru-Ministru nian”, katak.
Governu konstrui irrigasaun ne’e ho intensaun atu fornese bee ba natar ho sufisiente, ne’ebé sei kobre ba área hamutuk ektare 1.100-resin, inklui área potensiál parte nasaun viziña Indonézia.
Projetu reabilitasaun irrigasaun ne’e importante tebes, tanba bainhira irrigasaun funsiona mak natar kuaze ektare 700 neʼebé durante ne’e abandonadu ne’e bele funsiona hikas hodi prodús hare no produtu agrikola seluk tan.
Esforsu ne’ebé Governu halo atu aumenta produsaun agríkola, la’ós de’it hare, maibé mós produtu sira seluk hanesan batar, modo, inklui kriasaun ikan no animál seluk.
Projetu reabilitasaun ne’e gasta orsamentu hamutuk millaun $9-resin ho durasaun kontratu fulan 30 ka tinan rua-resin.
Notisia relevante: Irrigasaun Maliana II sei distribui bee ba natar iha área fronteira TL-Indonézia ho proporsionál
Jornalista: Sergio da Cruz
Editora: Maria Auxiliadora
