DILI, 23 Marsu 2026 (TATOLI)—Xefe Departamentu Programa Tuberkuloze iha Ministériu Saúde, Constantino Pinto, hateten tuir dadus husi Ministériu Saúde iha tinan 2025 rejista kazu Tuberkuloze hamutuk 5.309 iha territóriu nasionál no husi dadus ne’e maioria husi Munisípiu Dili.
“Ita haree daudaun ne’e boot liu mak Munisípiu Dili, deteta boot liu iha Dili maibé la signifika katak populasaun orijen Dili mak hetan ida-ne’e, tanba Dili ne’e kapitál nasaun ninia barak mak liu mai husi Munisípiu iha ne’e. Depois detekta kazu ne’e iha ne’e iha tinan kotuk ami konsege deteta kuaze barak husi munisípiu seluk mai hasa’e diagnósa iha Dili. Depois iha ema balun ita deteta mate tanba mai ho kondisaun ne’ebé mak garve no ita deteta tarde entaun sira mate. Kada tinan, ita kuaze 100 itál ne’ebé mak mate iha territóriu Timor laran tomak, balun mai halo diagnósa iha Ospitál mós mate tanba sira mai ho garve no komplikasaun, entaun ita la konsege salva sira,” Constantino Pinto hateten ba Jornalista sira iha Nova Turizmu, ohin.
Nia esplika, iha kazu balun ne’ebé mak ita la konsege detekta tanba iha razaun katak biografiku, populasaun nia konsiénsia buka kuidadu saúde rasik sei menus loos. Iha survey balun hatudu katak kuaze 67% populasaun ho sintoma TB maibé sira la ba fasilidade saúde ho razaun primeiru sira sente hanesan moras baibain de’it, sira la sente enkomoda no grave entaun sira la ba fasilidade saúde atu hetan tratamentu.
“Loos duni, moras tuberkuloze foin mak kona sente baibain de’it, entaun sira la ba. Dalaruma sira sente me’ar-raan no enkomoda ona sira mak sira foin ba ne’e razaun ida-ne’ebé mak sira la ba. No, razaun seluk ne’ebé mak sira la ba katak sira preokupa ho sira-nia servisu buka osan no ba família, entaun sira la iha tempu atu ba vizita fasilidade saúde. Balun tanba osan laiha no balun tanba distánsia ne’ebé mak dook no hirak sira ne’e mak sai bareira entaun la konsege deteta kazu sira ne’e,” nia dehan.
Nia esplika, progama Tuberkuloze ninia planu inovativu ida no ida foun atu lori programa TB ne’e hakbesik ba komunidade, katak tenke ba buka komunidade nia fatin atu depois deteta sira kazu Tuberkuloze ne’e.
“Programa Tuberkuloze nia ekipamentu makina raiu-x portavel dijitál ne’ebé mak iha ho artifisiál intelijénsia (AI). Ami uza ida-ne’e atu vizita ba komunidade nia uma, aldeia no mós suku atu organiza no mobiliza populasaun sira mai hasa’i raiu-x, ne’e sira ne’ebé mak bainhira abnormál ba iha pulmaun ne’e karik médiku sira-ne’e halo atendimentu tuir Klíniku ne’ebé mak iha,” nia dehan.
Aleinde ida-ne’e mós sira halo intalazaun ba iha ekipamentu molekulér ne’ebé mak iha tau iha munisípiu, ospitál no sentru saúde balun atu lori besik diagnósa populasaun sira-ne’ebé mak presiza ba ida-ne’e.
Tuir dadus husi estatitika programa Tuberkuloze nian ne’e maioria afeta ba ema-ne’ebé mak ho idade produtivu hahú husi 15 to’ok 45 mak hetan kazu ida-ne’e no maioria mane sira, maibé iha survey balun ne’ebé mak hatudu kuaze prevalensia survey ne’ebé mak halo tuir fali mai ema ne’ebé mak idozu afeta barak liu.
“Loos duni, bainhira sira halo survey ida-ne’e, sira ba vizita sai uma tama uma, entaun ema ne’ebé mak joven sira sai tiha, sira hasoru mak ema ne’ebé mak idozu barak. Entaun, idozu mós la ba fasilidade saúde barak, sira iha de’it uma deteta barak liu fali iha idozu sira. Tanba ne’e mak agora daudaun mós ami planu, ami hakarak ko’alia ho MSSI, nune’e integra scanring ba idozu sira. Bainhira sira hetan subsídiu ami entrega scaning ba iha pagamentu subsídiu idozu nian ne’e,” nia dehan.
Kauza husi TB loloos husi baktéria ne’e mak halo moras ne’e, naran mikrobakteria Tuberkuloze maibé nia fatór determinante ka fatór ne’ebé mak kontribui ne’e barak liu mak husik fatór sosiukonomia.
“Sosiuekonomia ne’e primeiru haree iha Timor-Leste ne’e, nutrisaun sai problema boot. Taxa fuma iha Timor-Leste mós makaas no kondisaun hela fatin ne’ebé mak ladún di’ak uma ne’ebé mak la iha ventilasaun, no mós uma ida-ne’e mak la ijene, saneamentu depois mak hahalok komunidade buka kuidadu saúde mós problema boot. Sira hetan moras sira iha de’it uma sira la ba fasilidade saúde, entaun moras ne’e halo tranzisaun ba fali populasaun sira-ne’ebé mak sira moris ba entaun ida-ne’e mak sai bareira boot,” nia dehan.
Jornalista : Felicidade Ximenes
Editór : Cancio Ximenes
