Governu-Igreja kontinua halo preparasaun ba tranzladasaun restu mortál Bispu na’in-tolu

DILI, 19 Agostu 2026 (TATOLI)—Ministru Administrasaun Estatál (MAE), Tomás do Rosário Cabral, informa Governu hamutuk ho Igreja kontinua halo preparasaun transladasaun restu mortál bispu na’in-tolu nian mai Timor-Leste.

“Governu servisu hamutuk ho Igreja. Ita-nia ajenda kona-ba translada restu mortál bispu na’in-tolu (3) mai Timor-Leste nian sei to’o mai 01 Setembru no ita sei haloot iha 10 Setembru,” Tomas Cabral dehan ba jornalista sira iha salaun MAE Kolmera, Segunda (17/08).

Nia dehan preparasaun ne’ebé mak hala’o ona mak iha Katedrál, Tasi-Tolu no Laleia (Manatutu) nian. Agora kona-ba tau naran ne’e sei haree took no monumentu iha Mehara.

“Iha Katedrál nia kotuk ne’e konklui ona no imi ba haree mós iha Tasi-Tolu,” nia dehan.

Tranzladasaun restu mortál sira-ne’e konsidera nu’udár jestu rekoñesimentu ba servisu no misaun sira-nian iha Timor-Leste, no mós kumprimentu bá sira-nia hakarak atu sira-nia restu mortál deskansa permanentemente iha rai ne’ebé sira hala’o sira-nia servisu pastorál.

Iha Katedrál Metropolitana Dili, restu mortál preladu na’in-tolu hosi Portugál sei tau hamutuk ho restu mortál Don Alberto Ricardo da Silva, Bispu Dili no bispu timoroan dahuluk iha Dioseze Dili. Hamutuk, sira sei simboliza kontinuidade istória no misaun Igreja Katólika iha Timor-Leste.

Misa no omenajen iha Évora

Molok tranzladasaun bá Timor-Leste, restu mortál Don Jaime Garcia Goulart no Monseñor Martinho da Costa Lopes sei simu omenajen iha Évora, Portugál.

Prosesu preparasaun bá tranzladasaun restu mortál Don Jaime Garcia Goulart no Monseñor Martinho da Costa Lopes hosi Carnaxide, Lisboa, bá Évora hala’o ona. Urna sira ho restu mortál preladu na’in-rua ne’e prevee atu tranzlada bá Igreja Espírito Santo, Évora, iha 17 Agostu, tuku 10:30.

Enkuantu, iha 19 Agostu, tuku 21:30, Arsebispu Évora nian, Don Francisco Senra Coelho, sei prezide Misa Eukaristia Akollimentu no entrega ofisiál iha Igreja Espírito Santo, Évora.

Misa no serimónia ne’e sei tranzmite liuhosi kanál dijitál ofisiál sira Arkidioseze Évora nian, no sarani timoroan sira iha Portugál no iha rai seluk mós bele akompaña no partisipa iha momentu importante ne’e.

Serimónia iha Évora mós iha signifikadu espesiál tanba, aleinde marka despedida iha Portugál, eventu ne’e fó-sai komuñaun no unidade entre Igreja Katólika Portugál no Igreja Katólika Timor-Leste, ne’ebé iha ligasaun istórika liuhosi evanjelizasaun, misaun no amizade ne’ebé dura to’o ohin loron.

Preparasaun iha Timor-Leste

Iha Timor-Leste, Governu no Igreja Katólika halo ona preparasaun bá misa no resepsaun restu mortál sira-ne’e, inklui preparasaun fatin iha Prasa Tasi-Tolu no Aeroportu Internasionál Prezidente Nicolau Lobato, Dili.

Tuir programa, depoiz simu iha Aeroportu Internasionál Prezidente Nicolau Lobato, restu mortál sira-ne’e sei lori bá Laleia, Munisípiu Manatutu, molok kontinua bá Tasi-Tolu no, ikusmai, bá Igreja Katedrál Metropolitana Dili.

Programa tranzladasaun ne’e tau importánsia bá fó onra no prezerva memória preladu Katólika sira ne’ebé servisu iha Timor-Leste, no hametin liután ligasaun fiar no amizade entre povu Timor-Leste no Igreja Katólika.

Aleinde ne’e, preladu Katólika na’in-tolu ne’ebé restu mortál sei tranzlada hosi Portugál bá Timor-Leste maka:

1. Don Jaime Garcia Goulart, Bispu Dili (1941–1967);
2. Don José Joaquim Ribeiro, Bispu Dili (1967–1977);
3. Monseñor Martinho da Costa Lopes, Administrador Apostóliku Dioseze Dili (1978–1983).

Restu mortál sira-ne’e sei deskansa iha Katedrál Metropolitana Dili hamutuk ho Don Alberto Ricardo da Silva, Bispu Dili (2004–2015), ne’ebé nia restu mortál sei muda hosi Rate Maloa bá Katedrál Dili.

Kona-ba preparasaun urna sira, Jerente Ajénsia Funerária hosi Portugál, José Grilo, informa katak prosesu preparasaun urna sira hahú ona, no ajénsia funerária sei responsabiliza prosesu tomak to’o akompaña urna sira bá Aeroportu Portugál no kontinua prosesu tranzladasaun bá Timor-Leste.

Programa tranzladasaun restu mortál preladu na’in-tolu ne’e sei sai nu’udár momentu istóriku bá Igreja Katólika iha Timor-Leste, liuliu tanba sei halibur filafali iha Katedrál Dili líder sira Igreja nian ne’ebé iha kontribuisaun importante bá istória evanjelizasaun no dezenvolvimentu Igreja iha Timor-Leste.

Progresu preparasaun

Supervizór BTK, Uuk Irianto, informa kona-ba progresu konstrusaun iha Tasi-tolu ne’ebé tama ona ba nia finishing.

“Preparasaun fasilidade, besik pursentu 100 ona. Agora, ita presiza de’it hamoos edifísiu. Preparasaun ba eventu fulan oin nian besik pursentu 100 kompletu ona. Ita presiza de’it atu hamoos no serbisu ba ai-horis sira. Agora, estrutura konstrusaun inklui área uma tradisionál, buat hotu kompletu pursentu 100 ona. Agora, ita presiza de’it serbisu iha ai-horis sira,” nia esplika.

Kona-ba eletrisidade, nia dehan, eletrisidade seguru hotu. agora, ADN provavelmente maka responsavel úniku atu liga ba transformadór PLN. Ami prepara tiha ona fiu boot to’o iha transformadór PLN. Entaun, PLN liga de’it ba área uma lisan nian.

“Ami servisu iha ne’e kuaze fulan 11 ona. Fulan oin sei sai fulan 11. Ami planu atu hala’o entrega pursentu 100 iha fulan oin iha loron 25. Buat hotu la’o diak. Komunidade kooperativu tebes. Maski ita tenke serbisu oras liu iha oras ne’ebé de’it, iha ne’e seguru nafatin. Laiha problema ruma,” nia dehan.

Nia dehan dezafiu úniku maka bee, tanba laiha bee-matan iha área ida-ne’e. Entaun tenke lori bee mai husi li’ur no rai iha tanki bee nian. Depoiz uza bee ida-ne’e atu rega ai-horis sira no hatán ba nesesidade loro-loron nian.

Ekipa traballadór lokál barak tebes, liuliu sira ne’ebé serbisu iha fábrika sira. Iha sira hamutuk 40-resin. Aleinde ne’e, iha traballadór diáriu na’in ualu resin hosi ekipa lokál.

Nune’e mós, Traballadór Abel da Costa Araújo hateten sira-nia parte ba ateru rai, kuda ai-funan no rega ai-funan atinje 75. Tanba hela de’it parte ba estrada nian mak seidauk ateru no kuda ai-funan.

“Ami-nia parte mak kuda ateru rai no kuda ai-funan iha jardin ida-ne’e. Ai-funan ne’ebé ami prepara hodi kuda iha-ne’e iha oioin hanesan trapadeira, asoka inklui duut Japaun. Ami hahú kuda iha 17 Jullu to’o ohin loron,” nia esplika.

Semana rua tan bele konklui kuda ai-funan ho nia traballadór hamutuk 50-resin. Traballadór ne’e husi Sekretaria Estadu Formasaun Profisionál Empregu (SEFOPE).

Iha fatin seluk, Chanceler Arkidioseze Dili, Pe. Paulus Maya, hateten preparasaun jerál simu restu mortál Bispu na’in-rua (2) no Mgr. Don Martinho Da Costa Lopes atinje pursentu 90-resin. Enkuantu, progresu preparasaun ba misa no haloot fatin ba Amu Bispu na’in haat iha ona finishing.

“Hakarak partilla ba públiku kona-ba preparasaun iha Parókia Katedrál liga ho selebrasaun importante ba ita-nia rai no ba igreja no Estadu hodi hanoin kontribuisaun bispu sira-nia ba ita-nia rai. Katólika timoroan halo esforsu ida hodi halo tranzladasaun ami sira-nia restu mortál hosi Portugál. Restu mortál sei to’o Timor-Leste 01 Setembru 2026,” nia tenik.

Pe. Paulus Maya hatutan preparasaun partikulariza iha fatin rua, ida mak Tasi-Tolu koloka Restu mortál bispu sira-nian iha ne’ebá halo venerasaun no misa durante loron sia (9) nia laran no loron sanulu (10) Setembru taka ka haloot. No mós iha Katedrál rasik ne’ebé indikadu haloot amu bispu nia restu mortál.

Entaun, preparasaun hirak-ne’e 90%, agora tama ona ba finalizasaun.  Estadu no Governu oferese monumentu nasionál ida-ne’ebé dedikadu ba bispu, madre, padre, misionáriu sira-ne’ebé dedika sira-nia an ba luta ukun rasik an. Nune’e, monumentu ida-ne’e nu’udár sinál agradesimentu ida. Iha misa ba bispu na’in tolu sei partisipa hosi dioseze rua tanba bispu sira-ne’e Timor-Leste nian.

Kona-ba preparasaun korru nian envolve mós sarani sira hosi Dioseze tolu nian.  Atu simu bispu na’in-tolu iha Aeroportu Internasionál Prezidente Nicolau Lobato sarani sira sei ba hein iha-ne’ebá no bele halo forma liña iha estrada ninin.

Tanba bainhira tun hosi Aeroportu  Governu entrega ba Igreja lori bá Tasi-Tolu. Agora restu mortál Don Alberto Ricardo nian sei lori uluk bá Tasi-Tolu iha 31 Agostu hodi hein hosi Portugál mai.

Entrentantu, Manejer Empreza Haksolok, Orácio de Sousa, dehan servisu ida-ne’e hahú iha fulan-Juñu, konta fulan tolu ona. “Ita halo jardín ne’ebé atu tau estátua ba ita-nia Amu Bspu na’in-haat no naran jardín nian no halo plaka hodi sira-nia naran no istória inklui rai ku’ak ba Amu na’in-haat nian,” nia esklarese.

Rai ku’ak ba Amu na’in-haat iha Igreja Katedrál parte liman loos. Rai ku’ak ne’e iha naruk  80-40cm. Kona-ba preparasaun estátua empreza mak prepara no sosa iha Surabaya. Hela de’it mak cor dalan sira-ne’e, seluk hotu ona. Hein entrega ba igreja no ADN. Empreza Haksolok sei entrega iha 25 Agostu.

Jornalista: Osória Marques

Editór: Xisto Freitas da Piedade