DILI, (TATOLI)-Ministériu Finansas (MF) informa ezekusaun atuál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018 nian to’o 26 novembru bainhira halo audiénsia públika ho Komisaun C Parlamentu Nasionál (PN).
Ministra Finansas en ezersísiu, Sara Lobo Brites, hatete relativa ho ezekusaun orsamentál iha faze tolu mak ezekusaun orsamentu atuál ka iha osan (cash), obrigasaun no kompromisu.
“Tanba ita iha faze ezekusaun hela ne’e duni ami konsidera faze tolu ne’e parte husi ezekusaun embora ita dalabarak ka’er liu cash expenditure ou atuál hanesan persentajen ezekusaun. Até ohin loron ezekusaun cash ho montante totál ba kategoria hotu millaun 845.4, obrigasaun millaun 73.221, kompromisu millaun 110.525 ho totál ezekusaun inkluindu obrigasaun ho kompromisu pur volta biliaun 1,029”, Sara hato’o iha audiénsia ho membru komisaun C horisehik.
Maibé bainhira diskrimina ba kada kategoria, ezekusaun ba saláriu no vensimentu atuál nia termu persentajen atinje 83% ho nia nia valór millaun 160.517, bens no servisu atinje 73.5% ho valór millaun 255.4, enkuantu kapitál menór nia ezekusaun iha osan sei ki’ik 2.2% ho valór rihun 121, kapitál dezenvolvimentu inkui empréstimu ho totál 50% ho valór millaun 196.866, no transferénsia públika 68.3% ho valór millaun 220.593.
“Ida ne’e mak totál ezekusaun bainhira ita diskrimina filafali maizumenus husi ezekusaun ida ne’e ita gasta ba saláriu no vensimentu ba administrasaun públika tomak tantu PNTL, FDTL, membru Governu, Parlamentu, eis titulár to’o fulan-novembru. Iha saláriu no vensimentu ita mós retén (guarda) ona 4% ba parte rejime kontributivu ba fulan-setembru no outubru, enkuantu 6% apartír janeiru to’o outubru mós ita retén, ne’ebé nia pagamantu iha hela prosesu en kursu, tanba ne’e sei hela de’it ba iha dezembru nian”.
Kona-ba ezekusaun bens no servisu maioria Ministériu Obra Públika maka boot, nune’e nia persentajen pur volta porsentu 80 resin.
“Maioria husi bens no servisu ne’ebé aloka ba Obra Públika atu selu kombustivel ba jeradór ho manutensaun ba jeradór Hera no Betanu ezekuta ona millaun 56.8 ba iten rua ne’e”.
Entretantu kapitál menór tanba liuhusi prosesu aprovizionamentu nune’e nia ezekusaun foin 2.2%, maibé MF fiar katak to’o iha dezembru fornesedór sira sei entrega bens kapitál ne’ebé Governu sosa, nune’e pagamentu bele atinje.
“Transferénsia públika nia ezekusaun mós aas. Iha transferénsia públika ita selu ona atividade lubuk ida hanesan pagamentu ba idozu ba faze rua, faze dahuluk iha setembru no agora likida ona ba segunda faze no iha hela Banku sira atu selu ba benefisiáriu. Ita mós selu veternau sira to’o fulan-novembru, pur tantu ezekusaun falta de’it fulan ida. Aleinde ne’e ba bolsa da mãe ne’ebé maka selu tiha ona nomós pagamentu ba sobrevivénsia to’o iha novembru. Pur tantu iha novembru nia laran ita ezekuta millaun 128 ba transferénsia públika liuliu ba benefísiu sosiál”.
Sobre Kapitál dezenvolvimentu (fundu ba infraestrutura) Ministériu Planeamentu no Investimentu Estratéjiku informa ona ba komisaun C tanba sira maka hanesan ezekutór.
Iha portál transparénsia ezekusaun OJE 2018 to’o horisehik atinje 72% no ba loron ohin 72.2%.
Jornalista : Maria Auxiliadora
Editór : Manuel Pinto
