DILI, (TATOLI) – Prezidente Komisaun Inkéritu Parlamentár (KIP), Antoninho Bianco, hatete komisaun ne’ebé nia lidera konklui ona servisu inkéritu ba projetu 143 iha loron 22 marsu.
“Felizmente Komisaun Inkéritu Parlamentár konklui ona ninia servisu no ami entrega ona dokumentu relatóriu finál ba Prezidente Parlamentu Nasionál iha 22 loraik tuku 17.00”, katak nia iha plenária segunda ne’e, (25/3).
Nia dehan dokumentu inkéritu parlamentár hamutuk 60 pájina, iha konkluzaun 34 no rekomendasaun 31.
“31 rekomendasaun ne’e, rekomenda ba instituisaun kompetente inklui instituisaun ne’ebé nia knaar ami hala’o hela tuir rejime inkéritu parlamentár nian no rekomenda mós ba Governu, instituisaun kompetente sira ne’ebé iha relasaun ho orsamentu ne’ebé liga objetu inkéritu 143 projetu”, katak.
Deputadu Bankada partidu Frente Revolusionária Timor-Leste Independente (FRETILIN) ne’e dehan KIP konsege realiza reuniaun 21 ho rezultadu votu unanimidade, maibé to’o ata ikus loron tolu tuituir malu bankada governu abandona (CNRT, PLP, KHUNTO).
“Infelizmente dokumentu ne’e, reprezentante husi bankada governu abandona atu halo votasaun iha loron tolu tuituir malu”, katak.
Nia mós admite KIP harii bazeia ba lei númeru 4/2009, hala’o servisu la’ós asaun polítika maibé jurídika, no hala’o servisu Ministériu Públiku nian.
“Tanba ne’e antes hahú, Prezidente Parlamentu Nasionál em caminha karta ba Ministériu Públiku, karik objetu iha inkéritu ne’e mak iha prosesu nia laran maibé laiha. Bazeia ida ne’e mak halo inkéritu durante prosesu hahú iha outubru, maibé dezembru iha suspensaun, janeiru komesa hahú no prolonga iha loron 22 fevereiru, hafoin termina mandatu iha 22 marsu no entrega dokumentu”, tenik.
Nia haktuir durante prosesu inkéritu ne’e halo audiénsia ho instituisaun sira iha nivel nasionál, hafoin audiénsia ho Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN), Sekretáriu Grande Projetu (SGP), Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CAN-sigla portugés) no mós ministru sira ne’ebé mak iha relasaun ho servisu VI no VII Governu, no membru VIII Governu balun.
Nune’e mós iha nivel munisípiu halo audiénsia ho autoridade munisípiu sira, prezidente autoridade, diretór obra públika no diretór kompañia sira. “Ami perkore territóriu no halo fiskalizasaun ba terrenu hodi konklui servisu ne’e”, afirma.
Hodi hatutan: “ Ami mós em caminha relatóriu ne’e ho rezolusaun ne’ebé mak ami hato’o ba Prezidente Parlamentu Nasonál, Lei Rejime Inkéritu Parlamentár artigu 21 rasik hatete, iha loron 30 nia laran hafoin Prezidente simu relatóriu ne’e, tenke buka ajenda iha plenária atu debate asuntu ne’ebé ami hala’o ona servisu”.
Parte seluk Deputadu Bankada KHUNTO, António Verdial, apresia ho servisu KIP. “Haksolok tebes bainhira rona relatóriu KIP ne’ebé konklui ona, maibé ami ne’ebé la tama komisaun ne’e husu relatóriu ne’e hakerek loos no moos, karik bele husu desizaun ba Prezidente Parlamentu Nasionál oinsá bele rezolve situasaun servisu sira ne’ebé KIP halo liga ba projetu hotu”, katak.
Deputadu Bankada FRETILIN, David Dias Ximenes, hateten asuntu inkéritu parlamentár karik bele tuur hamutuk atu la’ós kondena malu, maibé tanba identifika problema sira entaun tenke hadi’a.
Entretantu, iha loron 30 outubru 2018 Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Arão Noe, fó pose ba membru KIP ne’ebé kompostu husi membru na’in 11; deputadu efetivu ho prezidente komisaun mak deputadu Antoninho Bianco (FRETILIN), deputadu Adriano do Nascimento (PD) hanesan Vise Prezidente no deputada Maria Anabela Savio (FRETILIN) hanesan Sekretária, inklui membru suplente.
Hafoin simu pose, membru KIP halo kedan reuniaun dahuluk ne’ebé prezide husi Prezidente KIP rasik hodi ko’alia kona-ba planu ba oin.
KIP bazeia ba pedidu bankada opozisaun FRETILIN ne’ebé submete ona rekerimentu inkéritu parlamentár ba projetu hamutuk 143 ho montante milliaun $345 ne’ebé Konsellu Administrasaun Infraestrutura aprova iha 19 jullu 2017.
Aprezentasaun rekerimentu ne’e husi xefe bankada FRETILIN, Aniceto Guterres, liuhosi intervensaun iha plenária 7 setembru hafoin PN aprova finál globál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2018, ho intensaun atu investiga projetu hirak ne’e tuir lei ka lae molok governu halo pagamentu.
Tuir bankada FRETILIN asinatura ba projetu hirak ne’e viola lei aprovizionamentu no lei jestaun finanseira, tanba momentu ne’ebá iha períodu governu jestaun, nune’e proibe asina kontratu ho kompañia sira.
Entretantu, membru KIP 11 kompostu husi deputadu husi bankada FRETILIN na’in haat, deputadu bankada CNRT tolu, bankada PLP rua, PD no KHUNTO ida.
Tuir lei parlamentu 4/2009 kona-ba rejime jurídiku inkéritu parlamentár iha artigu 6, kompeténsia PPN rona deliberasaun husi reprezentante bankada parlamentár sira hodi fiksa númeru ba membru komisaun, observa prinsípiu ne’ebé previstu iha númeru ne’e, fó pose no determina prazu realizasaun inkéritu.
Iha pontu ikus artigu 6 hateten prezidente ba komisaun inkéritu parlamentár ne’e obrigatóriamente rezignada entre reprezentante bankada parlamentár ne’ebé sai rekerente ba inkéritu ne’e.
Jornalista: Julia Chatarina
Editora: Rita Almeida
