iklan

NASIONÁL, POLÍTIKA

MTCI sei fó formasaun diversifikasaun tais ba grupu alfaeate iha Dili

MTCI sei fó formasaun diversifikasaun tais ba grupu alfaeate iha Dili

Inan feton siraneebe organiza husi Alola Fundation soru hela Tais tradisional neebe ema individu nasionsl, internasional inklui intitusaun estadu nomos kompsnia sira husu ka hamenu,segunda 30/5/2022.Imajen Tatoli/Antonio Daciparu

DILI, 27 junu 2022 (TATOLI)—Governu liuhosi Ministériu Turizmu Komérsiu no Indústria (MTCI, sigla portugés), tuir planu iha fulan jullu ne’e sei fó formasaun diversifikasaun tais ba grupu alfaeate sira iha kapitál Dili.

“Kontinuasaun hosi tais ne’e sei halo prátika diversifikasaun tais ba grupu alfaeate sira, oinsá sira bele transforma tais ne’ebé soru-na’in sira prepara ona sai uniforme tuir dezeñu, atu nune’e hatudu katak ita bele utiliza tais sai uniforme ba estudante no funsionáriu públiku sira,” Koordenadór Programa Dezenvolvimentu Indústria Tais iha Ministériu Turizmu Komérsiu no Indústria, António da Costa, hateten ba Agência Tatoli iha nia knar fatin, Fomentu, Dili.

Formasaun ne’e, maske ba grupu alfaeate sira ho númeru kiik maibé espera katak tinan ba tinan sei treinu nafatin, nune’e alfaeate sira iha Timor laran bele suku farda hosi tais.
Formasaun ne’e sei implementa iha fulan jullu ka fulan-agostu maibé se finansa fasilita lalais bele akontese iha julju.

“Matéria ba ita-nia formasaun diversifikasaun tais maka bazeia ba dezeñu ne’ebé prepara ona, liuhosi selesaun katak grupu alfaeate sira sei prátika halo farda oin hira ne’ebé deside ona iha estudante nível báziku, sekundáriu to’o nível universitáriu no mós ba funsionáriu públiku, ida ne’e sei halo ezemplu. Tanba, atu halo uniforme iha instituisaun ida-idak sei halo tuir ninia kór, tanba instituisaun sira la hanesan, atu nune’e ita halo sampel atu ema hotu haree, atu ita aplika,” nia dehan.

Entaun, formadór ba formasaun ne’e mai hosi grupu alfaeate sira-ne’ebé iha ona esperiénsia no sira mak hamosu dezeñu ba uniforme ne’e tanba ne’e MTCI envolve sira iha formasaun refere.

“Tanba, antes ne’e alfaeate sira-ne’e partisipa ona formasaun iha tinan liubá, entaun sira iha ona koñesimentu suku tais ba farda no oinsá atu kontinua. Tanba, sira ne’ebé tuir ona formasaun kuaze 20,” nia dehan.

Nune’e, tuir planu MTCI sei fó formasaun diverfisikasaun tais ba grupu alfaeate hamutuk 20 resin maibé tanba orsamentu MTCI sei fó uluk $15.

Kona-ba fó formasaun ba grupu alfaeate iha Dili ka munisípiu, nia dehan, haree hosi poténsia atu dezenvolve lalais programa ida-ne’e mak iha sidade Díli ho Liquiça, tanba nia prátika sei hala’o iha Liquiça.

“Entaun, haree hosi nia orsamentu formasaun atu hala’o ho durasaun loron 20 maibé karik orsamentu la to’o sei halo loron 15,” nia hateten.

Maske nune’e, kona-ba formasaun iha komisaun Patrimóniu Kulturál Immateriál (PKI) MTCI servisu parseria, hanesan Fundasaun Alola no Timor AID mós hola arte oinsá halo peskiza no halo kapasitasaun.

Aliende ne’e, MTCI rasik halo kapasitasaun fo formasaun hanesan soru tais, halo kór oin atu kór ne’e metin maibé la sees Fundasaun Alola no Timor AID mós halo tanba Timor luan no suku barak sira presiza atu implementa.

“Tanba ne’e, ita presiza parte hotu, atu koolabora hamutuk hodi tais ne’e ba oin,” nia dehan.

Entaun, iha progresu formasaun sira, hatudu dadaun kada eventu iha feira nasionál, soru-na’in sira sempre mai aprezenta sira-nia produtu tais ho kualidade di’ak, liuhosi transforma tais ba pasta, karteira no seluk tán.

“Ida-ne’e hosi atividade treinamentu MCTI halo, maibé agora atu halo kontinua nafatin, aumenta volume hodi nune’e tais bele iha nia valór adisionál aumenta liután. Maibé, agora dadaun formasaun paradu tanba ami haree ba orsamentu, tanba foin daudaun ita realiza ona kompetisaun ba foinsa’e sira,” nia dehan.

Aliende fó formasaun halo kór, MTCI mós fó formasaun ba soru-na’in sira kona-ba jestaun. Iha jestaun ne’e soru-na’in sira halo konta ba matéria prima, oinsá sira hatene konta prodús tais ida ho nia folin hira, ida-ne’e mak MTCI halo ba sira.

“Formasaun ne’e hotu ona. Agora ita haree fali posibilidade ba tinan oin sei kontinua nafatin, tanba iha programa sira-ne’e ita iha ligasaun ho UNESCO Paris ne’ebé sei servisu hamutuk durante 2022 to’o 2025,” nia hateten.

Formasaun ne’ebé durante la’o hahú iha 30 maiu no termina iha fulan 02 juñu tinan ne’e. Ho partisipasaun hamutuk 22. Iha tinan ne’e nia laran, programa ne’ebé hanesan sei la’o nafatin kona-ba formasaun no promosaun.

Iha formasaun, partisipante sira entuzias tebes no sira sente katak matéria ne’ebé sira simu seidauk kompleta no presiza tan atu kontinua nafatin. Tanba, durante sira prodús tais maibé sira-nia istimasaun la rasionál. Dala ruma tais sira fó baratu liu, dala ruma fó aas liu, entaun afeta ba sira-nia prodútu. Ho formasaun jestaun ne’e, bele fasilita sira atu halo kontajen hodi deside presu ba kada tais.

“Formasaun ne’e liga ba orsamentu ita halo selesaun ba soru nain sira besik iha Díli, nune’e ba oin hanoin katak sei halo mós ba iha remota,” nia dehan.

Máteria ba formasaun jestaun mak haree liu ba jestaun no akuntabilidade, atu nune’e sira bele halo iha sira-nia negósiu.

Iha biban ne’e, nia afirma, durante formasaun difikuldade ne’ebé MTCI hasoru mak antes ne’e ema barak hanoin katak tais ne’e fase kór sai maibé MTCI garantia katak tais bele fase hanesan ho hena seluk. Tanba, MTCI fó ona formasaun ba sira katak tais ne’e oinsá bele iha kualidade di’ak.

Aleinde problema tais kór sai iha mós problema seluk mak fundu ne’ebé suporta sira-nia jestaun sei menus. Maibé Governu mós iha programa oras ne’e daudaun akompaña hela katak fó fasilidade atu ema hotu asesu ba kréditu, nune’e oinsá lori ema ba negósiu.

Ho programa ne’e, nia solusaun mak kada departamentu prepara atu iha nafatin formasaun, hato’o nafatin informasaun oinsa mak grupu sira bele la’o ba oin no atende nesesidade merkadu.

Nune’e, esperansa iha tinan lima nia laran kooperasaun entre ho parseriu internasionál ho lokál, tais ne’e sei lori progresu di’ak, ne’ebé feto barak mak sei soru tais no feto barak mai sei suku tais ba ema atu uza.

“Ita espera katak tais ne’e kontribui iha ekonómia kreativu ne’ebé bele loke servisu ba ema barak, nune’e atu garante katak ita-nia kultura metin nafatin. Tanba, tais nia valór hosi ema-nia moris to’o mate mós uza nafatin,” nia hateten.

Antes ne’e, Governu liuhosi MTCI loke ona kompetisaun ba soru tais no ida-ne’e hanesan meiu ida atu motiva foinsa’e sira, tanba bainhira fó liuhosi formasaun de’it hotu nia bele ba fali nia atividade seluk. Maibé, liuhosi prátika direta atu nia kompete, entaun psikolojikamente bele motiva no enkoraja ema ne’e atu hatudu nia kapasidade katak nia bele halo ba oin.

“Tanba kompetisaun ne’e hatudu entre ema iha suku, postu no munisípiu to’o mai nasionál hatudu liutan ba internasional, entaun meius ida ita halo atu dada no enkora ema ba oin,” nia dehan.

Entaun kompetisaun ne’e hahú iha marsu ne’ebé halo iha kada munisípiu to’o inisiu maiu, sira ne’ebé sai vensedór iha munisipiu mak mai kompete iha nasionál, nune’e kompete grupu hosi munisípiu Covalima, Maliana mak sai vensedór iha kompetisaun soru tais.

Ho kompetisaun ne’e, ba oin Governu tenta ho rezolsaun ida atu fó forsa ba grupu soru-na’in sira atu halo barak liutan sira-nia kualidade tais no halo barak nia kuantidade tais. tanba antes ne’e parlamentu mós ratifika ona anúnsia ne’ebé hosi UNESCO Paris iha 14 dezembru 2021 ne’ebé rekunse tais hanesan patrimóniu mundiál.

Notísia Relevante: MTCI prepara ezbosu rezolusaun atu prodús tais sai uniforme nasionál

Jornalista : Nelia Fernandes

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!