HEADLINE, INTERNASIONÁL, MUNISÍPIU, OÉ-CUSSE (RAEOA)

Kronolojia no biografia Koreanu na’in-lima ne’ebé lakon vida iha Noél-Ekat

Kronolojia no biografia Koreanu na’in-lima ne’ebé lakon vida iha Noél-Ekat

Inan hosi saudozu sarjentu Jeongjoong Kim, Jang Hong Yeo, tanis bainhira presta omenajen ba monumentu koreanu na’in-lima ne’ebé mout iha mota Noel Ekat, tanba nia oan mane nia ruin dezde 2003 seidauk hetan to’o ohin loron. Imajen Tatoli/ Abílio Elo Nini.

OÉ-CUSSE, 08 agostu 2022 (TATOLI) – Kronolojia no biografia militár Koreanu na’in-lima ne’ebé lakon sira-nia vida iha loron 06 marsu 2003, iha mota Noél-Ekat, aldeia Nonquikan, suku Bobometo, sub-rejiaun Oésilo, Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA).

Misaun ONU iha Timor-Leste

Iha 15 setembru 1999, Konsellu Seguransa Organizasaun Nasaun Unida (ONU) hasai rezolusaun ida hodi permite forsa internasionál hala’o misaun pás iha Timor-Leste. Liutiha loron neen (6), iha 21 setembru 1999, Governu Korea deside dezloka sira-nia forsa mai Timor-Leste.

To’o 29 setembru 1999 komandu forsa espesiál forma unidade evergreen. Unidade evergreen destaka ona iha munisípiu Lautem-Lospalos, durante iha Lospalos hahú iha outubru 1999 to’o dezembru 2001 ho forsa divizaun 1-4, nune’e iha janeiru 2002 to’o outubro 2003 muda ba rai ketan Oé-Cusse Ambeno ho forsa divizaun 5-8.

Durante tinan lima (5) tropa 3.213 destaka iha Timor-Leste ho objetivu atu hala’o misaun pás ONU nian ho susesu, hanesan manutensaun ba pás, saemaul-ungdong, apoia médiku no edukasaun, habelar Taekwondo, hadi’a infraestrutura bázika ponte, dalan nomoos apoiu serbisu sivíl sira seluk.

Ho susesu ne’e timor-oan sira hanaran ‘liurai forsa multi-nasionál’ ne’ebé kontribui tebes ba prestíjiu nasionál imilitár Korea nian iha misaun ONU nian.

Tuir kronolojia ne’ebé prevista iha monumentu Ekat-Ekat hatudu katak, iha loron 06 marsu 2003, militár na’in-lima hafoin simu informasaun hosi postu seluk katak jeradór avária, forsa na’in-lima ne’e deside atu ba hadi’a.

Bainhira atu hakuur dadaun mota Noél-Ekat, derrepente karreta avária, nune’e Majór Byungjo Min, no sarjentu Jonghoon Baek, koko tún hadi’a karreta, teki-teki mota tún, haree ida-ne’e forsa na’in-tolu, hanesan Maijór Jinkyu Park, sarjentu Jeongjoong Kim, no sarjentu Hee Choi, koko atu salva sira na’in-rua, maibé mota nia korrente boot liután hodi lori uluk sira na’in-tolu.

Ho espíritu kamaradazen no responsabilidade morál, Maijór Byungjo Min, no sarjentu Jonghoon Baek, haree ai-boot ida tún mai no sira rua sa’e ba ai-leten hodi buka tuir forsa na’in-tolu, maibé la konsege ikus mai sira na’in-lima mota lori hotu.

Nune’e depois iha fulan balun tuir mai komunidade buka tuir mate-isin Jeongjoong Kim, maibé la hetan to’o agora.

Sasin Zacarias Colo-Edmundo Colo

Tuir sasin, Zacarias Colo ho nia maun Edmundo Colo, haktuir, dezastre ne’e akontese iha aldeia Nonquikan, no haree ho matan rasik, tenta atu salva maibé la konsege tanba korrente mota maka’as tebes.

Sasin na’in-rua ne’e informa, akontesimentu ne’e iha lokraik, mumentu ne’e laiha udan, udan iha maibé iha sub-rejiaun Pássabe, no iha mumentu ne’e sasin na’in-rua ne’e hela mota-ninin ka fatin akontesimentu.

Iha momentu ne’e forsa koreanu na’in-lima ho karreta no lori kilat, bainhira to’o iha mota ninin diretamente tama ba mota laran.

“Ami dehan ba sira, lalika tama ba, lalika mota komesa boot ona, tanba bee to’o knotak ona, maibé sira lakohi, derrepente sira tama to’o mota klaran. To’o iha klaran pás karreta labele ultrapasa tanba karreta mate, depois mota ne’e iha okos rai tahu, ami haree na’in-rua tún atu book ka hadi’a karreta ne’e, derrepente mota boot tún mai maka’as ona, ami haree na’in-tolu mota lori uluk ona, na’in-ida mota lori hosi sorin, rua lori hosi sorin, hela de’it na’in-rua mak iha karreta laran,” sasin na’in-rua ne’e inform aba Tatoli iha RAEOA.

Nune’e sasin Zacarias Colo tenta tama ba mota-ninin, atu salva na’in-rua ne’e, maibé na’in-tolu ne’e ida sei hatudu liman dehan ‘lalika tama’, sai hosi mota-nini.

“Entaun ha’u hamriik iha fatin de’it. Lakleur ai-hún boot ida mota lori mai, na’in-rua haksoit ba kaer atu duir-aan atu salva kolega na’in-tolu seluk, maibé na’in-tolu ne’e lakon ona, ita haree lahetan ona,” nia haktuir.

“No ai-hún ne’e mós parese kona hela fatuk para de’it iha fatin, ha’u bolu no hakilár dehan, labele husik ai-ne’e. Lakleur ida fali husik tiha ai-ne’e monu ba mota, hela ida- de’it. Ai-ne’e konsege mota lori to’o mota-ninin, ami haree forsa ida dehan, lalika tama ona, ne’e mota boot maibé nia lakohi, nia komesa hakat tama fali atu ba buka hodi salva nia kolega na’in-haat seluk ne’e, ami dehan lalika tama ona.”

Nune’e nia tama ba daudaun to’o mota klaran, hodi hatudu liman ba sasin, Zacarias Colo ho Edmundo Colo, tau sinál liman iha iha tilun dehan atu telefone, depois hatudu liman ba Oésilo Vila.

“Ami haree nia komesa lakon ona iha mora klaran, entaun ha’u ho ha’u-nia maun halai hosi mota ne’e ba to’o Oésilo. Ami to’o Oésilo fó hatene PNTL sira iha eskuadra, depois lori militár Koreanu sira, depois mai buka sira iha mota maibé ita lahetan sira ona, mota lori lakon ona, mota mós komesa tun maka’as liután,” Zacarias Colo informa.

Ho kontribuisaun soldadu koreanu na’in-lima ne’e, ohin Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta, oferese atribuisaun medalla méritu militár na’in-lima hosi Súl Korea ne’e. 

Biografia matebian na’in-lima

Sarjentu Hee Choi

Sarjentu Hee Choi, moris iha fatin Seoul Mapo ,iha 15 dezembru 1981, ho nível edukasaun hala’o hela estudu iha Universidade Estranjeiru Hankuk. Karerira prinsipál iha 02 janeiru 2002 iha batallaun substituisaun militár ba 102 rekrutadu ho númeru militár 02-71000590, no iha 6 marsu 2003 mate iha Timor-Leste, mota Noél-Ekat, mate nu’udar tradutór iha rejiaun 3, grupu manutensaun pás ONU nian ba 522.

Sarjentu Jeongjoong Kim

Sarjentu Jeongjoong Kim moris iha fatin Jeollabuk-do, Namwon iha 08 abríl 1981, nível ekukasaun remata iha Eskola Sekundária Informasaun no Arte Tradisionál, Namwon (agora bolu, Namwon Traditionál Art High School). Karreira prinsipál hosi saudozu mak iha 09 outubru 2001 hakna’ar-aan iha batallaun substituisaun militár ba 306 rekrutadu, ho númeru militár 01-73052796, nune’e o iha 6 marsu 2003 mate iha Timor-Leste, mota Noél-Ekat, mate nu’udar motorista ekipa apoiu grupu manutensaun pás ONU nian ba 522.

Sarjentu Jonghoon Baek

Sarjentu Jonghoon Baek, moris iha fatin Jeollanam-do Goheung, iha loron 20 outubru 1980, nível edukasaun iha universidade Suncheon, no karreira prinsipál iha loron 17setembru 2001 haknaar-aan iha sentru formasaun militár, rekrutadu, ho númeru militár 01-76070810. Iha loron 06 marsu 2003 mate iha Timor-Leste, mota Noél-Ekat, mate nu’udar motorista ekipa apoiu grupu manutensaun pás ONU nian ba 522.

Tenente Koronél Jinkyu Park

Tenente Koronél Jinkyu Park, moris iha loron 27 marsu 1968 iha fatin Gyongsangnam-do (Hangnyeong), nível edukasaun no promosaun lisensiadu hosi akadémiku militár Korea iha marsu 1990, no kontinua nomeadu ba tenente, komponente terrestre jerasaun 46 to’o marsu 2003 promove ba Tenente Koronél (Posthumous honor).

Iha fulan setembru 1993 to’o marsu 1995 nia karreira prinsipál nu’udar komandante forsa kompañia 10, batallaun aéreu-transporte 73 seksaun 13, ho númeru militár 25502, kontinua to’o iha outubru 2002, no iha 06 marsu 2003 mate iha Timor-Leste, mota Noél-Ekat, mate nu’udar komandante rejiaun 1, grupu manutensaun pás ONU ba 522. Nune’e Estadu Korea konsege atribui prémiu hosi komandu korpu dala-sia , komandu divizaun dala-neen, no komando brigada dala-lima.

Tenente Koronél Byungjo Min

Tenente Koronél Byungjo Min, moris iha loron 30 setembru 1964, iha fatin Gyeonggi-do, goyang, nível edukasaun no promosaun iha fulan marsu 1987 hasai lisensiadu iha akadémika militár Korea, no kontinua nomea sai nu’udar tenente iha komponente terrestre jerasaun 43, to’o iha marsu 2003 promove ba Tenente Koronél (posthumous honor).

Karreira prinsipál iha agostu 1987 to’o jullu 1988 asume kna’ar nu’udar komandante pelotaun, divizaun 2, rejimentu 32, iha setembru 1991 to’o marsu 1994 asumi kna’ar nu’udar komandante kompañia 628, eskuadra militár rejiaun 3 ho númeru militár 24819, no iha outubru 2002 hala’o misaun iha Timor-Leste to’o lakon vida iha 06 marsu 2003, iha mota Noél-Ekat, mate nu’udar komandante apoiu forsa manutensaun pás ONU ba 522.

Nune’e Estadu Korea atribui prémiu hosi komandu jerál dala rua (2), komandu korpu dala lima (5) no komandu divizaun dala ualu (8).

Ho trajédia ne’e, Estadu Korea serbisu hamutuk ho Estadu Timor-Leste, harii ona monumentu memoria ida iha fatin akontesimentu mota Noél-Ekat, no halo ona inaugurasaun iha loron 04 agostu 2022.

Durante iha serimónia inaugurasaun, embaixadór Korea ba Timor-Leste, Kim Jeongho, hamutuk ho Prezidente Autoridade RAEOA, Arsénio Paixão Bano, aprezenta puízia kona-bá sakrifísiu ne’ebé matebian na’in-lima halo ona iha Timor-Leste.

Puízia

Bainhira o hatene dalan ba tasi, nia kle’an ba beibeik, bainhira o hatene dalan lalehan nia aas ba beibeik. Dook iha parte-súl.

Timor-Leste ne’ebé nakonu ho tasi no kalohan. Dalan ba lalehan aas ba beibeik no sai tiha foho Ramelau, tasi nia kle’an sai tiha domin.

O mai atu apoiu independénsia Timor-Leste, o mai nu’udar membru Peace Keeping Force (PKF), ONU nian. Militár Korea iha o-nia fuan, o hakat liu kalohan aas no tasi naruk, ho domin ne’ebé boot no kle’an, hakonu duni Timor-Leste.

Maibé, iha o-nia misaun. O hasoru mota boot no lori o lakon tiha. Imi hotu iha armónia nia laran, kobre imi isin no sa’e ba lalehan.

Aswa’in na’in-lima la sente, imi husik ami tinan 20 ona. Husik hela imi iha mota Noel-Ekat, agora ami senti triste loos. Onra ba imi hotu, tanba mate iha rai ne’e. Deskansa ho dame iha momentu ne’e. Obrigadu barak ba imi-nia dedikasaun. Ha’u hadomi imi.

Notísia relevante: Koreanu na’in-lima mout iha Noel Ekat, ida seidauk hetan to’o ohin loron

Jornalista   : Abílio Elo Nini
Editór         : Evaristo Soares Martin
s

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!