Komisaun C rona ona ministériu tolu ba proposta-lei Finansa Munisipál
DILI, 07 fevereiru 2023 (TATOLI)- Komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha Parlamentu Nasionál (PN), iha semana hirak liu ba hala’o ona audénsia públika ho ministériu tolu ba proposta-lei Finansa Munisipál.
Notísia Relevante: Proposta-lei finansa munisipál regula munisípiu hodi jere reseita hosi OJE
“Proposta lei Finansa Munisipál ne’e ami hala’o ona audénsia públika durante loron tolu ho Ministériu Administrasaun Estatál (MAE), Ministériu Finansa (MF), Ministériu Petróliu no Minerál (MPM)”, Prezidente Komisaun C, Maria Angélica Rangel, hateten ba Ajénsia TATOLI iha PN, tersa ne’e.
Audénsia ho ministériu tolu ne’e tanba iha ligasaun ho lei Enkuadramentu Orsamentál, lei Podér Lokál no lei Kódiku Mineiru ne’ebé ko’alia kona-ba reseita.
Tanba ko’alia kona-ba proposta lei Finansa Munisipál, lei ne’e mós atu jere reseita no mós despeza.
Nia dehan, diskusaun lubun ida to’o iha konkluzaun mezmu seidauk lori mai meza Prezidente PN atu halo debate iha jeneralidade, maibé konklui ona ho konsensu ho textu substitutivu ida atu subtitui fali ba proposta-lei ne’ebé mak mai hosi Governu no Governu ho Deputadu hatán atu konsensu ba lei ne’e haree ba interrese nasionál.
“Testu subtitutivu ne’e, ezemplu Governu mai iha artigu balun parlamentu la aseita haruka hadi’a artigu lubun ida, ninia matéria mak ko’alia kona-ba reseita despeza sira-ne’ebé mak liu-liu aban bainrua iha lei podér lokál no lei desentralizasaun, katak iha ona Prezidente munisípiu, iha mós Deputadu munisípiu nian. Orsida iha ne’eba, ita sei implementa entaun iha ne’ebá ami halo konkluzaun muda tuir ita hotu nia hakarak hodi armoniza hotu,” nia hateten.
Daudaun ne’e sei halo textu substitutivu ida maibé iha semana ne’e nia laran, komisaun konklui relatóriu paresér hodi haruka mai meza prezidente PN, atu nune’e hala’o aprovasaun iha janeralidade.
Komisaun mós tenke haree no konsulta ho lei ne’ebé vigor hela hanesan enkuadramentu orsmentál, kódigku mineiru kona-ba reseita iha hosi munisípiu sira no haree mós lei podér lokál.
Deputadu Rangel hateten, bainhira lei sira-ne’e konklui mak MAE sei aprezenta tan ikus liu mak lei ba instalasaun ba iha podér lokál no desentralizasaun, atu nune’e aban bainrua iha munisípiu bele hili sira-nia Deputadu sira kasira iha rasik kompeténsia tuir lei haruka.
“Tan ne’e, lei sira-ne’e iha konsensu hosi lejislatura datoluk kedas hakarak halo nune’e bakontinuasaun lei sira ne’e hotu. Agora proposta lei Finansa Munisipál bainhira aprova tan ikus liu sei halo mós lei instalasaun podér ba iha podér lokál,” nia dehan.
Nune’e, Governu ne’ebé mai karik atu halo ona desentralizasaun ba munisípiu sira, lei sira-ne’e prontu hotu ona.
Proposta-lei Finansa Munisipál ne’e iha artigu hamutuk 85, maibé to’o iha diskusaun faze espesialidade mak sei haree redús ka aumenta.
Nia relatóriu paresér apresiasaun insiál agora komisaun liuhosi tékniku sira sei prepara hela, espera semana ne’e nia laran termina entaun semana oin tuir kalendáriu ajenda ona hosi Prezidente Parlamentu Nasionál, karik iha fulan-marsu nia laran sei konklui.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
