Profesór kontratadu Oé-Cusse lamenta kondutór no cleaner balu naran sai iha ingresu espesiál
OÉ-CUSSE, 15 janeiru 2024 (TATOLI) – Kondutór no cleaner balu ne’ebé hala’o servisu iha Sekretária Rejionál ba Asuntu Edukasaun no Solidariedade Sosiál, iha Rejiaun Administrativa Espesiál Oé-Cusse Ambeno (RAEOA), naran sai iha lista ingresu espesiál kona-bá kona-bá Rejime Karreira Dosente nian.
Notísia relevante: Profesór kontratadu husu ME kansela tomada pose ba profesór 24 iha Oé-Cusse
Elias Obe, nu’udar profesór kontratadu daudaun ne’e hanorin hela iha ESG Leobeno, sub-rejiaun Oésilo, hato’o asuntu ne’e, iha ámbitu diálogu aberta ho Komisaun Funsaun Públika no Ministériu Edukasaun iha Otél Ambeno, Oé-Cusse, segunda ne’e.
“Ha’u kontratadu, ha’u lisensiatura iha área edukasaun, ha’u husu de’it, tanba foin daudaun ami kontratadu iha 2019 mai to’o 2022, ami mai hatama ona dokumentu iha departamentu rekursu umanu RAEOA, depois ami kontinua mai chek, dehan envia ona ba iha nasionál, ami kontinua ba chek iha Díli, to’o ne’ebá ami-nia naran laiha, lista naran sira-ne’ebé iha mak, só kondutór, cleaner sira no funsionáriu balu ami rai iha ne’e, kuaze na’in-30 mak sira-nia naran mak sai,” Elias Obe, ko’alia ho lian maka’as iha Otel Ambeno Oé-Cusse.
Tanba ne’e, nia sente triste, tanba hanesan profesór kontratadu kleur ona, maibé ikus naran la tama iha ingresu espesiál ne’e.
“Dokumentu durante mai hatama iha edukasaun Rejionál lahatene lori dokumentu sira-ne’e tau iha-ne’ebé, ami ne’ebé kontratadu hahú 2021 to’o 2022, tanba saida mak labele tama iha ingresu espsiál ne’e, ida-ne’e razaun saida,” nia husu.
Augosto Abi, nu’udar profesór kontratadu iha Eskola Tékniku Vokasionál Palaban, hanorin lingua portugés no Istória, lamenta ho kestaun ne’e.
“Tanba saida maka kontratadu sira hosi 2021 no 2022 ne’e naran la sai, maibé ita haree no rona Ministra Edukasaun ko’alia ona, katak, ba profesór kontratadu sira komesa 2015 to’o 2022 tenke tama iha ingresu espesiál, maibé tanba saida maka naran la sai,” nia husu.
Notísia relevante: ME no KFP verifika ona dadus profesór sira ne’ebé tama ba rejime espesiál
Arberto da Costa Abi, nu’udar profesór kontratadu hosi 2015, nu’udar profesór kontrataadu hahú iha 2015 no hala’o servisu voluntáriu iha 2011, preokupa tanba naran la sai iha ingresu espesiál.
“Ami sira-ne’ebé kontratadu iha 2015 hamutuk na’in-50, foin daudaun mai hatama dokumentu maibé naran la sai hotu iha ingresu espesiál ne’e, ohin ita hamutuk iha-ne’e ami husu de’it ida-ne’e, tanba ami-nia profissaun hala’o tempu kleur ona hahú iha 2011 to’o 2023.”
Xefe Departamentu Rekursu Umnau servisu Edukasaun Oé-Cusse, João Bobo, klarifika, kada tinan iha fulan-janeiru servisu edukasaun liuhosi rekursu umanu hatama iha nasionál liuhosi komisaun funsaun públika.
“2023 nian mak seidauk lori ba tanba profesór balu seidauk mai hatama dokumentu hanesan diploma no dokumentu seluk atu kompleta, foin daudaun sira-ne’ebé naran sai balu la sai, tanba profesór balu hatama sira-nia dokumentu direita ba iha Komisaun Funsaun Públika, ne’ebé ami iha-ne’e lahatene, tanba balu ba direita, maibé sira-ne’ebé hatama dokumentu iha Oé-Cusse ami haruka hotu ba nasionál,” nia katak.
Maibé jerálmente totál iha Oé-Cusse hamutuk na’in-553, seidauk kompleta dokumentu maka iha 200 resin maka seidauk iha númeru ENIS.
Hatán ba asuntu sira-ne’e, Diretora Nasionál Rekursu Umanu hosi Ministériu Edukasaun, Anita Tavares de Jesus, informa, abilitasaun akadémika ka diploma tenke legaliza, bainhira laiha legalizasaun, iha Funsaun Públika sei la simu ka naran la sai.
“Tan ne’e, foin lalais rekursu umanu Oé-Cusse, submete tán lista profesór hamutuk 212 ne’ebé naran laiha sistema, ne’e ita labele halo buat ida, tenke kompleta dokumentu sira mak hanesan, avaliasaun dezempeñu tenke rejistadu, abilitasaun akademika diploma tenke legalizadu,” nia katak.
“Ne’ebé ohin ami sei taka sai iha Oé-Cusse, imi bele ba chek no halo reklamasaun karik balu laloos no balu loos presiza ita hadi’a, tanba ami mai ne’e atu buka solusaun la’ós fó sala ba parte ida,” nia informa.
Notísia relevante:Profesór kontratadu 259 hosi Oé-Cusse elejivel ba ingresu espesiál
Jornalista: Abílio Elo Nini
Editór: Evaristo Soares Martins
