iklan

EDUKASAUN

Garante kualidade ensinu aprendizajen presiza manorin ne’ebé kualifikadu

Garante kualidade ensinu aprendizajen presiza manorin ne’ebé kualifikadu

Kandidata profesora, Alcina dos Santos Mendes. Imajen Tatoli/Osória Marques.

DILI, 09 abríl 2024 (TATOLI)–Kandidata profesora, Alcina dos Santos Mendes, hateten garante kualidade prosesu ensinu aprendizajen iha saladeaula ne’e presiza manorin ne’ebé kualifikadu no matenek.

“Atu garante kualidade prosesu ensinu aprendizajen iha saladeaula mak ita presiza mós manorin ne’ebé kualifikadu, pasiénsia, matenek, no tenke prepara-aan hodi bele lori prosesu dezenvolvimentu edukasaun ba labarik iha futuru ne’ebé di’ak. Tanba ne’e, ohin, ha’u mai tuir teste eskrita eletróniku ba matéria istória jeográfiku nian, ne’ebé ha’u hanoin la defísil, ne’e bainhira ita prepara no estuda duni. Tuir ha’u-nia observasaun ba matéria ezame ne’e báziku loos tuir ensinu báziku nian,” Alcina dos Santos mendes hateten ba Agência Tatoli, hafoin remata tuir teste eskrita, iha Komisaun Funsaun Públika (KFP), Matadoru, tersa ne’e.

Bainhira teste ramata, nia haree direta kedas nia valór iha ekran televizaun nian iha Komisaun Funsaun Públia (KFP) ne’ebé mosu ho valór 61.

“Ha’u kontente ho valór 61 ne’e. Ha’u satisfeitu ho valór ne’ebé iha, tanba ida-ne’e mak ha’u-nia kapasidade iha prosesu ezame ne’e. Ezame ne’e justu, onestu no laharee ba partidarizmu, falimiliarizmu. Ohin, ha’u teste ona ezame istória jeográfika ne’e ladún defísil no iha ezame ne’e pergunta rua mak hosi matéria matemátika nian. Ida-ne’e la’ós kestaun tanba ida-ne’e matéria bázika ba ensinu báziku nian. Tanba, iha eskola ensinu báziku ne’e ita sempre hasoru matéria matemátika. Entaun, bainhira ita tama mai teste ho matemátika ne’e la problema ida,” nia dehan.

Nia haktuir, iha segunda (25 marsu 2024) liubá, nia tuir teste eskrita ba matéria portugés no pasa ho valór 60.

“Iha ezame dahuluk ba portugés nian ne’e fasil loos tanba iha ne’ebá sira husu mak saida mak ita hanorin ba labarik sira no saida mak ita aprende iha ensinu báziku to’o iha universidade. Maibé ko’alia ho onestidade katak ha’u la estuda maibé ha’u fiar katak ha’u bele resposta karik la 100%. Tanba ne’e, husu ba kandidatu sira katak prepara-aan tanba sai manorin ne’ebé kualidade tenke prepara-aan hafoin ba hanorin no fahe matenek ba estudante sira,” nia dehan.

Kona-ba nia parte atu hamorin iha munisípiu ne’ebé, nia hatán, nia parte hili ona munisípiu Liquiça, Dili, Manatuto no prontu simu desizaun saida de’it mak Ministériu Edukasaun (ME) sei deside, tanba ne’e hanesan misaun ida no sai manorin ne’e hanesan vokasaun ida.

Antes ne’e, nia hanorin iha eskola Santo Inácio de Loiola durante tinan neen no bainhira kontratu ramata ne’e nia kontinua fali konkorre ba vaga iha Eskola Sao José de Brito Maliana, nia konsege pasa no hanorin ne’ebá.

“Ha’u daudaun ne’e hanorin hela iha Eskola Sao José de Brito Maliana, mak konkore vaga Ministériu Edukasaun nian no ha’u liu vaga rua, portugés ho istória jeográfiku nian,” nia dehan.

Bainhira liu iha teste oral, nia prefere nafatin iha Eskola Sao José de Brito Maliano, tanba hakarak hanoin iha eskola katólika.

“Ha’u gosta liu hanorin iha eskola katólika. Eskola públiku di’ak hotu maibé antes ne’e iha katólika, tanba ne’e hili ida-ne’e. La’ós dehan eskola públiku barullu ka ladi’ak, maibé depende ba ita manorin nia maneria hanorin, jestaun kontrollu ne’e importante,” nia dehan.

Iha fatin hanesan, kandidatu profesora Amélia Soares, hateten ezame ne’e defísil tebes tanba pergunta mai jerál liu no susar ba nia atu resposta.

“Iha ezame ne’e matéria defísil tanba matéria jerál loos. Ha’u sente susar tebes tanba iha ne’ebá ne’e iha tétun, portugés, maláiu, matemátika, ba ha’u defísil no ha’u hetan de’it valór 51 no la pasa. Agora, teste tan fali ba istória jeográfiku nian, matéria ne’e espesífiku, ha’u koko took, pasa ou lae. Tanba, matéria hotu-hotu ami ezame ona ne’e defísil tebes,” nia dehan.

Daudaun ne´e, nia hanorin iha eskola ensinu sekundáriu jerál paralela Cribas, Manatuto, durante tinan ualu (8) ona no lori matéria istória jeográfika.

Diretór Jerál Edukasaun Pre-Eskolar, Ensinu Báziku, Ensinu Rekorente, Apolinário Serpa Rosa, hateten, posibilidade bolsa kandidatu profesór ba ensinu báziku sei loke fali vaga ba públiku tanba valór menus hosi 50 mak barak.

“Kuandu kandidatu profesór nian valór la to’o tarjetu mínimu 60 mak tenke loke fali vaga. Tanba ita labele katrol fali. No, ha’u hanoin iha posibilidade ita bele loke fali vaga tanba haree ba ekran kandidatu barak mak valór menus hosi 50,” nia hateten.

Tanba rezultadu ne’ebé fó liuhusi ekran iha Komisaun Funsaun Públika ne’e, valór barak mak menus hosi 50 maibé ida-ne’e sei haree hamutuk entre Komisaun Funsaun Públika, Ministériu Edukasaun no Organziasaun BELUN ne´ebé durante ne’e akompaña hodi monitoriza prosesu hosi inísiu to’o ezame eletrónika.

“Nune’e, komisáriu bolu ami ba Komisaun Funsaun Públika ne’e, atu haree kolokasaun profesór ba eskola bázika iha territóriu. Maibé iha konversa ne’e, ha’u husu se iha ezame ne’e mak valór la to’o trajetu saida mak ita sei halo. Komisáriu dehan Komisaun Funsaun Públika nian sei haree. Nune’e, ha’u rekomenda katak bainihira ita ko’alia kona-ba futuru edukasaun mai ho kualidade no iha kualifikadu mak tenke liuhusi teste,” nia hateten.

Jornalista : Osoria Marques

Editór        : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!