Komisaun B prepara hela ezbosu-lei arte marsiál no arte rituál
DILI, 11 abríl 2024 (TATOLI)—Komisaun B trata asuntu Negósiu Estranjeiru no Defeza ho Seguransa iha Parlamentu Nasionál (PN), dadaun ne’e prepara hela ezbosu-lei ba arte marsiál no arte rituál.
Notísia Relevante: Komisaun G sei diskute proposta-lei prátika desportiva arte marsiál iha espesialidade
Deputadu membru komisaun B iha Parlamentu Nasionál (PN), Natalino dos Santos, dehan komisaun iha inisiativa ida liuliu haree ba situasaun seguransa ladún hakmatek liuliu iha fulan-setembru tinan kotuk mai sempre halo populasaun pániku iha konfrontasaun iha fatin-fatin, komete husi indivídu husi membru arte marsiál no arte rituál ne’ebé halo koletivamente.
Nia hateten, presiza fó solusaun liuliu halo ajustamentu lei arte marsiál nune’e iha ninia atuasaun sira-ne’e bele di’ak.
“Tanba ne’e, ami diskute tiha ona, oinsá haree lei ne’e no haree órgaun reguladora hanesan KRAM nia kompeténsia saida, atu halo fiskalizasaun no akompañamentu ba prosesu. Entaun, ami iha hela ezbosu diskusaun atu bele aprezenta projetu-lei,” nia hateten ba Agência Tatoli iha uma fukun PN, kinta ne’e.
Nune’e, daudaun ne´e iha ona inisiativa hosi komisaun ba prosesu diskusaun no preparasaun ezbosu atu aprezenta projetu-lei ne’e, bainhira konklui sei halo mós konsertasaun ho Governu atu avansa hanesan projetu-lei ka proposta-lei.
Membru órgaun lejislativu ne’e hateten, iha projetu-lei ne’e ajustamentu ne’ebé presiza mak sei sai lei espesiál bele regulariza.
Hakarak muda konteúdu, ezemplu, Komisaun Reguladór Arte Marsiál (KRAM) nian hakarak muda naran ba komisaun prevensaun no kombate violénsia, ne’e atu haree ninia kna’ar ne’e saida, atu halo oinsá kombate violénsia ne’ebé iha.
Aleinde ne´e, iha mós parte balun hanesan sansaun bainhira kaer ema halo violénsia, iha ne’eba depois fó fali koima ka pena, as vezes tinan ida to’o tinan tolu, agora tuir Timor-Leste nia kódigu penál pena menus husi tinan tolu ne’e pena suspensaun.
“Ida-ne’e la fó ba ema jerál, entaun ami haree karik iha violénsia sira hanesan ne’e konfortasaun, disturbiu makaas ne’e. Ita tenke fó pena ida para depois ema ne’e bele hanorin ema sira-ne’e hakarak halo violénsia, tanba ne’e iha alterasaun ne’e ami hakarak halo ida-ne’e,” nia hateten.
Projetu-lei ne’e mós hakarak regula arte rituál sira no halo mós difinisaun ba arte rituál, tanba durante ne’e iha arte marsiál de’it no arte rituál jenérika de’it la fó ninia esplikasaun signifikativu no obriga sira nu’udar organizasaun eziste tenke tuir prosedimentu, iha estrutura, iha fatin treinamentu, iha lideransa no mínimu sira-nia estatutu rejistadu iha notariada hodi bele iha legalidade.
Ne’ebé, nia hateten, projetu-lei ne’e atu aprezenta alterasaun ba artigu balun ne’ebé presiza halo aditamentu no artigu balun presiza halo alterasaun hosi lei vijente númeru 5/2017, maibé ninia ezbosu seidauk konklui.
Tanba ne’e, iha hanoin haree lakuna lei ne’e hakarak halo ajustamentu, maibé ne’e iha hela diskusaun no preparasaun ezbosu inisiativa hosi komisaun B halo hanesan mós Deputadu sira iha devér ida ba inisiativa lei, no inisiativa ne’e husi Deputadu reprezentante partidu hirak iha komisaun halo diskusaun hodi bele avansa subskreve maibé tenke iha konsertasaun ho Governu.
Notísia Relevante: KRAM finaliza fiskalizasaun ba fatin formasaun GAM
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
