iklan

INTERNASIONÁL, DILI, HEADLINE

Eis Prezidente SBY forma ona ekipa prodús filme dokumentáriu kona-ba rekonsiliasaun ho TL

Eis Prezidente SBY forma ona ekipa prodús filme dokumentáriu kona-ba rekonsiliasaun ho TL

Primeiru-Ministru, Kay Rala Xanana Gusmão, hala'o enkontru ho Chief Foreign Policy Community of Indonesia (FPCI), Dino Patti Djalal, iha Palásiu Governu Díli, segunda (24/06). Imajen Tatoli/Francisco Sony

DILI, 24 juñu 2024 (TATOLI) – Eis Prezidente Repúblika Indonézia (RI), Susilo Bambang Yudhoyono,  forma ona ekipa hodi prodús filme dokumentáriu kona-bá prosesu no susesu rekonsiliasaun entre Indonézia ho Timor-Leste (TL), hafoin referendu iha setembru tinan 1999.

“Hato’o bá Primeiru-Ministru kona-bá ita-nia planu husi Prezidente Indonézia bá dala-neen, Susilo Bambang Yudhoyono atu prodús filme dokumentáriu ida kona-bá rekonsiliasaun Inonézia ho Timor-Leste hafoin referendu,” Eis Ministru Negósiu Estranjeiru Indonézia Dino Patti Djalal hateten ba jornalista sira iha Palásiu Governu, segunda ne’e.

Chife Foreign Policy Community of Indonesia (FPCI), Dino Patti Djalal. Imajen Tatoli/Francisco Sony

Nia dehan, Ideia no konseitu bá produsaun ne’e mai hosi Susilo Bambang Yudhoyono rasik no eis Ministru Negósiu Estranjeiru Indonézia nian, Dino Patti Djalal mak sai hanesan produtór bá filme dokumentáriu ne’e.

Dino Patti Djalal oras-ne’e daudaun iha hela Timor-Leste no aprezenta ona bá líder prinsipál nasaun ne’e nian hanesan Prezidente Repúblika  José Ramos Horta no Primeiru-Ministru, Kay Rala Xanana Gusmão ne’ebé sei sai mós hanesan fontes prinsipál iha kontribuisaun vizaun no komentáriu bá filme dokumentáriu ne’e.

Dino Patti Djalal esplika, konseitu hosi produsaun filme dokumentáriu ne’e tanba haree katak, prosesu rekonsiliasaun entre nasaun rua ne’e estraordináriu tebes.

Baze mai hosi epreriénsia iha mundu sorin bá, mosu konflitu oioin maibé rekonsiliasaun ne’e susar tebes atu akontese, sa tán iha akontesimentu ida ne’ebé mak nakonu ho tristeza hanesan akontesimentu hafoin referendu iha setembru tinan 1999.

Ida ne’ebé halo konseitu bá filme ne’e haree katak, rekonsiliasaun entre Timor-Leste ho Indonézia bele sai hanesan inspirasaun ida bá Ázia Pasífiku no mós bá mundu, tanba nasaun rua no povu rai rua mak enfrenta momentu ida ne’ebé nakonu ho triste maibé ikus-mai bele halo rekonsiliasaun, liu-tán ida-ne’e relasaun entre Indonézia ho Timor-Letse oras-ne’e daudaun sai hanesan relasaun ne’ebé di’ak-liu iha Ázia Pasífiku.

“Pontu prinsipál sira iha planu bá filme ne’e maka oinsá nasaun rua ne’e ho ninia nasionalista sira no mós líder prudente no sábiu tebtebes, hamutuk bele haree bá futuru. Hamutuk apreende hosi sala sira iha pasadu ne’ebé mak nakonu ho tristeza. Ida-ne’e mak planu prinsipál hosi produsaun filme dokumentáriu ne’ebé ami sei aprezenta,” Dino Patti Djalal esplika.

Filme ne’e mós sei la ko’alia de’it kona-bá Indonézia ho Timor-Lesete, maibé ko’alia mós kona-bá Ázia Pasífiku tanba iha kontinente ne’e akontese kazu konflitu barak-liu, ezemplu nasaun rua mak antes ne’e enfrenta konfilitu hamutuk, hanesan Indonézia ho Malázia antes ne’e enfrenta situasaun hanesan iha tinan 1960 liu-bá, Malázia ho Filipna mós hanesan, Vietname ne’ebé antes ne’e lakohi atu intgera-an no anti ho organizasaun rejionál Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), maibé ikus-mai integra mós.

Tanba ne’e, nia dehan, tuir loloos Ázia Pasífiku tenke orgullu tanba iha kontinente ne’e akontese kazu barak hanesan ne’e no rekonsiliasaun entre TL-RI tenke sai hanesan inspiradora bá kontinente sira iha mundu rai klaran ne’e.

Durante aprezentasaun, nia dehan, Primeiru-Ministru mós koa’lia kona-bá problema ne’ebé akontese iha Ukrâina, no bainhira partisipa iha konferénsia internasionál iha Jenebra-Suiça, Xanana Gusmão mós suspira kona-bá kondisaun sira ne’ebé akontese iha mundu ohin loron nian, liuliu toka kona-bá direitu internasionál ne’ebé oras-ne’e daudaun selektivu-liu.

“Ohin Primeiru-Ministru hateten katak, konteúdu ida-ne’e mak nia hato’o iha konferénsia ne’e nu’udár preokupasuan boot liu iha ohin loron nian. Bainhira laiha direitu internasionál ho padraun ida maka mundu sei bele aat liu tán ohin loron nian,” nia hateten.

Dino Patti Djalal observa katak, relasaun entre Indonézia ho Timor-Leste agora daudaun estraordináriu tebes, no oras-ne’e daudaun parte Indonézia mós halo hela diskusaun kona-bá implementasaun border pass ne’ebé seidauk konklui, no kontinua esforsu atu bele konklui hodi implementa.

Kona-bá problema sira ne’ebé akontese, Indonézia ho TL rezolve ona ho di’ak tebes no Dino Patti Djalal   rasik akompaña progressu dezenvolvimentu iha TL ne’e katak, la’o ho lais, liu-liu relasaun servisu entre nível aas-liu ho nível médiu to’o nível kraik mós di’ak loos, inklui relasaun entre povu rai rua ne’e mós di’ak tebes.

“Ha’u sente ida-ne’e bainhira ha’u iha ne’e. Iha fatin hotu-hotu bainhira hasoru timoroan sira, sempre hase-malu di’ak tebes. Estraordináriu tebes. Ida-ne’e mak ha’u dehan, ne’e sai hanesan inspirasaun boot tebes bá mundu. Tanba mundu ohin loron mosu konflitu oioin no iha mós ódio-malu ho tempu naruk tebes no ódiu ne’e lori hosi jerasaun bá jerasaun. Situasaun ne’e mosu barak-liu iha médiu oriente, maibé tanba saida mak Timor-Leste la akontese ódiu-malu hanesan ne’e,” nia fahe esperiénsia.

Nia hatutan, ne’e tanba iha buat ida ne’ebé mak estraordináriu tebes. Tanba Timor-Leste iha ninia líder sábiu no prudente haree hamutuk ba oin ho atitude sábiu.

Dino Patti Djalal  haree katak, TL iha forsa morál atu halo rekonsiliasuan no ida-ne’e mak sai duni ezemplu bá Ázia Pasífiku no bá mundu, importante atu hetan apresiasaun hosi mundu no presiza atu halo promosaun makas.

Alende rekonsiliasaun entre nasaun rua, Dino Patti Djalal mós haree katak, Xanana Gusmão hanesan líder mundiál ida ne’ebé ativu tebes iha prosesu estabelesimentu no promosaun bá g7+ liuliu kona-bá oinsá rezolve konflitu iha nasaun dezenvolvidu sira.

“Ida-ne’e hatudu kualidade lideransa ida pontente iha Timor-Leste, iha prosesu lidera hodi rezolve problema sira ne’ebé akontese iha mundu no nunka hateten dehan katak ami rezolve de’it ami-nia problema. Maibé, hakarak atu rezolve mós problema hosi nasaun dezenvolvidu sira seluk. Signifika, la tau importánsia ba-an rasik maibé Timor-Leste halo buat barak bá mundu liu hosi g7+ no oras-ne’e daudaun iha hela prosesu integrasaun bá iha ASEAN, ita iha esperansa boot katak Timor-Leste sei kontribui tán ba kontinente Ázia nian,” iha espera.

Iha filme dokumentáriu ne’e ekipa produsaun sei halo entrevista ho Susilo Bambang Yudhoyono, sei halo entrevista mós ho líder sira hosi Malázia inklui líder sira hodi nasaun membru ASEAN nian atu fó sira-nia komentáriu no vizaun kona-bá rekonsiliasaun ne’ebé nasaun rua halo no implementa ho susesu hodi moris iha armonia nia laran.

Iha okaziaun ne’e Dino Patti Djalal lori Susilo Bambang Yudhoyono nia naran kongratula líder Kay Rala Xanana Gusmão ne’ebé assume kargu hanesan Primeiru-Ministru ho nia membru IX Governu Konstitusionál tomak.

Dino Patti Djalal mós iha relasaun amigável kleur tebes ho Xanana Gusmão hanesan belun desde uluk iha prizaun Cipinang Indonézia to’o ohin loron.

Jornalista: Hortencio Sanchez

Editór: Florencio Miranda Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!