DILI, 20 setembru 2024 (TATOLI)—Diretora Nasionál Teknolojia no Informasaun iha Sekretariadu Tékniku Admistrasaun Eleitorál (STAE), Túlia de Andrade, nota preokupasaun funsionáriu sira husi instituisaun Estadu kona-ba atendimentu ba pedidu atualiza kartaun eleitorál ba kartaun biométriku, nune’e komprometidu sei hadi’a iha futuru.
“Ba oin STAE sei hadi’a, maibé husu mós kontribuisaun ba maluk funsionáriu sira tanba dalaruma STAE telefone sira la mai no mai protesta, nune’e ita koko esplika ba sira katak horiseik telefone la mai, entaun seluk tama. Maibé ami buka meiu hodi atende nafatin sira, tanba nu’udar umanu no kestaun serbisu, maibé fatin mós limitadu, entaun balun tama uluk no balun tenke hein,” Diretora hato’o ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Caicoli, sesta ne’e.
Ekipa STAE sei halo atendimentu kartaun biométriku iha fatin ba instituisaun ka ministériu ne’ebé nia funsionáriu barak ka iha 100-resin.
“Iha ministéiru balun mai ami halo mobile, ezemplu Ministériu Obra Públika nia pedidu iha 200-resin, entaun ami mak bá de’it. Ami halo ona iha Konsellu Ministru, Gabinete Vise-Ministru Asuntu Parlamentar, no Ministériu Finansa. Ami halo ida-ne’e tanba ami tenta atu sira labele lakon sira-nia serbisu,” nia akresenta.
Notísia relevante : STAE Dili emite ona kartaun biométriku 3.000-resin
Diretora ne’e dehan, STAE sempre halo oráriu ba kada instituisaun no ministériu sira maibé dalaruma funsionáriu sira la mai tanba dehan okupadu no ikus mai prejudika fali funsionáriu husi ministériu seluk.
“Dalabarak ami simu pedidu, ami telefone sira la mai, entaun loron tuir mai ami tenke pasa ona ministériu seluk, depois ministériu seluk mai fali. Ami sempre telefone no dehan oras hanesan ne’e ita-boot sira tenke mai halo kartaun, maibé la mai. Aban fali sira mai dala-ida, entaun sai problema, prejudika malu no protesta malu,” nia haktuir.
Emite ona kartaun 8.541
Hafoin halo lansamentu ba kartaun biométriku, STAE konsege emite ona hamutuk 8.541, kompostu husi feto 3.978 no mane 4.563.
“Iha 15 jullu 2024, STAE inisia atendementu ho baze biométriku no to’o agora konege atualiza ona ein termu eleitór sira-ne’ebé mak resensia tiha ona no atualiza fali dadus ba biométriku ne’e 8.541,” Diretora Túlia de Andrade, informa.
Ekipa téknika daudaun ne’e halo atendimentu iha fatin rua hanesan STAE nasionál no munisípiu Dili.
“STAE nasionál atende barak liu ba pedidu maihusi minsitéiru no instituisaun sira ne’ebé mak sira labele husik sira-nia serbisu iha tempu barak para atende ba forma, entaun STAE fasilita hodi sira labele lakon serbisu,” nia esplika.
Enkuantu, iha munisípiu halo atendementu semi-biométriku, nune’e iha fulan-outubru mak abranje bá munisípiu sira seluk.
“Ami sei hein formasaun ba tékniku ho IT sira inklui ho operadór sira hotu no sei inisia hotu iha territóriu. Atu dehan katak dezafiu ne’e la boot tanba hanesan ne’e ita utiliza biométriku, ita mós depende ba liña internet tanba nia halo validasaun baze dadus ne’e online tenke mai servedór STAE. Ne’ebé dala ruma, kuandu liña monu ita tenke hein oituan, bainhira liña normál depois mak kontinua. Durante fulan rua ne’e eleitór sira hatudu interese tebes-tebes mai atualiza kartaun,” nia katak.
Kona-ba kartaun biométriku
Kartaun biométriku ka kartaun votante foun ne’e rejista dadus eleitór iha sistema, iha karakterístika hanesan imprime liman-fuan ho konfigurasaun oin no matan. Marka sira-neʼe bele lee ho dispozitivu neʼebé analiza no sertifika ema-nia identidade, ne’ebé konsidera hanesan prosesu seguru liu do que observasaun vizuál de’it husi nia portadór. Aleinde ne’e mós bele fasilita kria no atualiza baze dadus fásil liu.
Governu inisia kartaun biométriku atu hatene dadus loloos, tanba dadus populasaun ne’ebé Ministériu Administrasaun Estatál (MAE) iha daudaun ne’e la hanesan ho dadus resensiamentu eleitorál nian, tanba ema balun resensia tiha la ba atualiza no ema mate mós la atualiza, nune’e halo númeru nafatin.
Kartaun biométriku hanesan kartaun seguru liu no eletróniku, ne’ebé elementu sira iha futuru sei introdús no bele utiliza eletronikamente ba prosesu eleisaun sira tuir mai. Kartaun biométriku sei substitui kartaun eleitorál, ne’ebé iha deferensa modelu no kustu.
Sistema biométriku mós bele kontribui ba buat ruma ne’ebé akontese, ezemplu, votante ida mak vota ona no tenta vota tan iha fatin seluk maka sistema ne’e bele identifika automátikamente.
Jornalista : Osória Marques
Editora : Julia Chatarina
