Reprezentante povu husu OJE 2025 aloka ba setór produtivu
DILI, 14 outubru 2024 (TATOLI)-Reprezentante povu iha uma fukuN Parlamentu Nasionál (PN), liuhusi Deputadu FRETILIN, Joaquim dos Santos ‘’Boraluli, husu Governu atu alokasaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025 ho montante billaun $2,6 nian ba área prioridade sira hanesan saúde, edukasaun no agrikultura.
Notísia relevante:https://tatoli.tl/2024/10/02/pn-konsidera-governu-kumpre-leo-submete-proposta-lei-oje-2025/
“Nu’udar reprezentante povu, haree ema barak foti problema kona-ba, saúde, edukasaun. No setór produtivu sira, hanesan turizmu, peska, agrikultura orsamentu foun mai investe iha setór sira ne’e hodi fó reseita alternativa, tanba preokupasaun ita-nia fundu petróliu mihis ona,’’Nia hateten ba jornalista sira iha resintu Parlamentu Nasionál (PN), segunda ne’e.
Nune’e iha orsamentu mai presiza aloka barak ba investimentu setór produtivu.
Foin lalais, Prezidente Repúblika (PR) mós husu atu OJE 2025 atu tau prioridade ba kosok-oan, inan-isin rua, luta kontra sub-nutrisaun, ba setór saúde.
Deputadu Joaquim, dehan PR iha mandatu konstituisionál atu halo balansu ba ezersísiu podér, liuliu iha fiskalizasaun ba despeza no reseita Estadu.
Kompeténsia konstitusionál ne’e ida mak ho Governu atu aprezenta mai PN OJE ne’ebé reflete polítika dezenvolvimentu ne’ebé mai husi kompromisu eleitorál, no kompeténsia konstituisionál ida ba PN hanesan lejisladór nia halo fiskalizasaun antisipa ba despeza Estadu, entaun halo diskusaun ba problema ezekusaun tinan kotuk nian no halo diskusaun projesaun orsamentu foun ba 2025, molok aprova orsamentu iha PN.
‘’To’o iha rasosínu ekonómiku ida ne’e mak PN la kumpre PR iha razaun bele obriga PN atu hadi’a, veta ne’e la’ós la konkorda ho orsamentu atu moris, ne’e instrumentu konstituisionál atu kontrola oinsá ita aprova Estadu nia osan no oinsá atu gasta,’’ nia hateten
OJE nia espíritu mak fó benefísia povu, entaun alokasaun orsamentu ne’e labele todan liu administrasaun públika no beins serbisu, kapitál menór.
Tuir loloos Governu labele foti proposta OJE 2025 to’o billaun $2,6, tanba se tinan tuirmai ita foti nafatin montante ne’e mak iha tinan hira mai tan ita-nia fundu mina rai hotu ona.
Tanba ne’e, nia dehan, tenke gasta ho rezerva labele tendénsia osan gasta de’it no tenke investe iha setór produtivu sira hodi fó retornu iha sustentabilidade, tanba la halo poupansa iha OJE kada tinan mak ita sei hasoru presipísiu fiskál.
Deputadu KHUNTO, Luis Roberto, dehan, PN simu ona proposta OJE 2025 nune’e PN iha kna’ar atu halo diskusaun no aprova, nune’e sei halo audénsia públika, hafoin debate no aprova hodi haruka ba Prezidente Repúblika atu promulga ka veta.
Iha parte seluk, Deputadu husi bankada opozisaun ne’e preokupa ho kapasidade Governu nia ezekusaun OJE 2024 ho montante billaun $1,9 tama ona trimestre datoluk maibé foin ezekuta 53%-resin no iha proposta OJE husu montante bo’ot billaun $2,6.
Deputadu CNRT, Patrocínio dos Reis Fernandes, seida’uk bele fó komentáriu ba proposta-lei OJE 2025, tanba audénsia públika ba proposta-lei ne’e mós seida’uk realiza, tanba ne’e hein akompaña iha diskusaun tuir mai.
Tanba kompeténsia PN mak atu diskute no aprova ka la’e ba proposta OJE mai husi Governu.
Antes ne’e mós, Prezidente Komisaun C trata asuntu Finansa Públika iha PN, Cedelísa Farria dos Santos, hateten IX Governu Konstituisionál kumpre duni Lei Enkuadramentu Orsamentál (LEO) hodi submete proposta-Lei OJE ba tinan fiskál 2025 iha 01 Outubru 2024.
“Ami ko’alia kona-ba PN simu ona Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2025, tuir Lei Enkuadramentu Orsamentál (LEO), Governu kumpre tiha ona LEO, tanba iha LEO ne’e hateten iha 01 Outubru Governu tenke submete orsamentu mai PN no Governu submete duni ona,’’Nia hateten
Nia dehan, proposta OJE 2025 ne’ebé Governu aprezenta iha aumenta duni ba billaun $2,6 no ezekusaun OJE 2024 ladun bo’ot maibé Governu iha mós razaun.
Tuir Nia, tanba sá mak nia ezekusaun to’o de’it ohin foin mak ezekusaun OJE 2024 nia atinji 53%, tanba foin Governu tama halo alterasaun hanesan ita haree kategória orsamentál de’it kuaze kategória 26 Governu da-sia tenke muda fali ba kategória lima de’it, ita hasai grande opsaun planu iha lei.
“No dalaruma mós problema barak iha infraestrutura, tanba iha mós dívida sira husi Governu anteriór, tanba ezekusaun ki’ik ne’e maiória iha hela fundu infraestrutura ne’ebé mak seidauk halo pagamentu ba projetu sira, tanba sei halo verifikasaun projetu ne’e nia kontratu loos kala’e, ida ne’e mak difikulta uituan iha ezekusaun,’’ nia dehan
Tanba iha kategória sira seluk hanesan beins serbisu, saláriu vensimentu no transferénsia públika ne’e ita haree nia ezekusaun di’ak hela no problema ne’e iha kapitál dezenvolvimentu no husi fundu infraestrutura.
“Maibé, Governu iha razaun dehan sira sei halo lai analiza ba projetu sira ne’e hafoin pagamentu, ne’ebé ha’u fiar iha fulan-outubru no novembru ezekusaun ne’e klaru sei sa’e,’’ nia hateten
Notísia relevante:https://tatoli.tl/2024/10/09/loron-16-17-outubru-2024-pn-sei-diskute-panorama-orsamental-iha-liquica/
Jornalista: Nelson de Sousa
Editór: Rafael Ximenes de A. Belo
