DILI, 22 Jullu 2026 (TATOLI)—Governu halo ona diskusaun finál ba proposta lei krime sibernétika no tempu badak sei halo submisaun ba Parlamentu Nasionál hodi kontinua halo diskusaun.
Notísia Relevante: Kazu Scam Call Center aumenta tanba Timor-Leste seidauk iha lei sibernétika
Ministru Justisa, Sérgio Hornai, hateten ohin iha reuniaun Konsellu Ministru sira diskute mós kona-ba lei seguransa sibernétika, entaun lei ida-ne’e sira sei husu autorizasaun ba Parlamentu Nasionál hodi fó autorizasaun lejizlativa ba Governu atu esklarese ninia razaun hodi hetan apresiasaun.
“Ohin, ami halo diskusaun finál ona. Ohin iha desizaun no tempu badak sei halo submisaun ba PN tanba Governu iha seriedade hodi asegura situasaun atuál, entaun ita buka esforsu hodi konklui lei estruturante sira,” Ministru Justisa ne’e relata ba jornalista sira iha Palásiu Governu, ohin.
Nia dehan, lei ne’e bele fó seguransa ne’ebe forte liuliu kona-ba seguransa, direitu, kooperasaun no kompañia diseminasaun ba sidadaun sira hodi hatene krime ne’ebé bele fó ameasa.
Iha fatin hanesan, Ministru Transporte no Komunikasaun (MTK), Miguel Marques Gonçalves Manetelu, reforsa tan katak ohin iha Konsellu Ministru, Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru aprezenta pakote pedidu autorizasaun lejizlasaun ida atu haruka ba Parlamentu Nasionál no iha pedidu nia laran ne’e inklui mós proposta lei seguransa sibernetika, krime sibernétika no iha tan protesaun dadus ne’e pakote.
“Proposta kona-ba sibernétika ho protesaun dadus ne’e iha Ministériu Justisa nia kompeténsia atu elabora dekretu-lei ne’e iha futuru mai, enkuantu ida kona-ba seguransa sibernétika ne’e Ministériu Transporte Komunikasaun mak sei elabora,” nia dehan.
Tamba ne’e, ohin iha Konsellu Ministrus aprova ona projetu Proposta-Lei ne’ebé aprezenta husi Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru, Agio Pereira, ne’ebé husu autorizasaun lejizlativa husi Parlamentu Nasionál kona-ba krime no prosedimentu penál iha ámbitu siberseguransa no definisaun rejime jurídiku ba siberespasu nasionál.
Objetivu husi ezbosu lei ida-ne’e mak atu fó autorizasaun lejizlativa ba Governu hodi aprova pakote lejizlativu integradu ida kona-ba siberseguransa, ne’ebé inklui Estratéjia Nasionál Siberseguransa, rejime jurídiku ba seguransa siberespasu nasionál, rejime ba servisu dijitál sira, nomós enkuadramentu penál no prosesuál penál ne’ebé aplikavel ba krime sira-ne’ebé komete iha ambiente dijitál, inklui regra sira-ne’ebé relasiona ho rekolla prova eletrónika.
Autorizasaun lejizlativa ne’e permite Governu atu define tipu krime foun sira-ne’ebé komete iha ambiente dijitál, estabelese mekanizmu prosesuál ba prevensaun, investigasaun, kombate no represaun krime informátika, regula rekolla no prezervasaun prova dijitál.
Define responsabilidade fornesedór servisu dijitál sira no mós mekanizmu notifikasaun, remosaun (halakon) ka blokeiu ba konteúdu ilísitu, hametin kooperasaun internasionál, kria rejime protesaun ida ba denunsiante sira.
Liuliu kona-ba seguransa ba labarik sira-ne’ebé asesu online nomós estabelese arkitetura nasionál ida ba governasaun, monitorizasaun, resposta no koordenasaun iha asuntu sira siberseguransa nian.
Jornalista : Alexandra da Costa
Editór : Cancio Ximenes
