PCIC simu delegasaun kazu scam call center neen husi MP
DILI, 07 Setembru 2026 (TATOLI)—Polísia Sientífika Investigasaun Kriminál (PCIC, sigla portugés) simu ona delegasaun kompeténsia husi Ministériu Públiku (MP) atu kontinua halo investigasaun ba kazu scam call center hamutuk neen, ne’ebé Autoridade sira halo apreensaun no buska foin lalais ne’e.
Diretór Nasionál PCIC, Vicente Fernandes e Brito hateten, hateten, kazu sira-ne’e daudaun tama no iha hela faze investigasaun tuir Kódigu Prosesu Penál.
“Tuir ita-nia Kódigu Prosesu Penál, prosesu investigasaun ne’e tenke iha delegasaun husi Ministériu Públiku. Ita simu ona delegasaun kompeténsia ba kazu scam call center neen,” Diretór hato’o ba jornalista sira iha Tasi-Tolu, Segunda ne’e.
Maski nune’e, Dirijente ne’e labele fó sai informasaun detallu tanba iha hela faze investigasaun.
“Kona-ba suspeitu hira mak envolve iha kazu ne’e, ami labele pronúnsia tanba sei iha hela faze investigasaun. Ita simu hela delegasaun kompeténsia husi Ministériu Públiku atu kontinua halo investigasaun iha faze inkéritu hodi rekolla prova sira ne’ebé iha relasaun ho scam call center. Tanba krime ne’e hanesan sentru burla informátika iha termu investigasaun kriminál,” nia akresenta.
Notísia relevante : Kazu Scamming Call Center Kolmera, Tribunál aplika kauzaun $4000 ba arguidu na’in-neen
Diretór rekoñese kestaun ne’e hanesan krime ne’ebé difísil no komplesu. Tanba ne’e, investigasaun ne’e la’ós hodi haree de’it ba krime iha rai-laran maibé abranje mós atu rekupera arkivu sira no bens ne’ebé hanesan meiu kriminál.
“Krime ida-ne’e difísil no komplesu. Ita halo investigasaun la’ós de’it atu haree ba krime sira ne’ebé investiga iha ita-nia rai maibé tenke rekupera mós arkivu no bens sira ne’ebé sira hetan,” Diretór katak.
Nia esplika, iha krime tolu hanesan tráfiku umanu, korrupsaun, no burla informátika mak posibilidade integra ho krime scam call center ne’e.
“Krime tolu ne’e iha nia autór rasik, ida-ne’e mak ita dehan komplesidade ita rekolla ne’e la’ós rekuperativu baibain maibé rekomendasaun virtuál, entaun evidénsia ne’ebé ita presiza analize no identifika mak elektrónika, ne’ebé iha faze ida-ne’e ita laiha dalan seluk iha kooperasaun ho indetidade internasionál sira hanesan INTERPOL ho nasaun viziñu sira oinsá mak ita identifika no lokaliza provas dijitál sira,” nia tenik.
Nia konta tuir, durante akompaña kazu ne’e nota katak iha komplesidade a’as tanba envolve krime tolu ne’ebé ho idaidak ninia autór rasik. Tanba investigasaun ne’e foka liu ba rekuperasaun virtuál no evidénsia eletrónika.
“Kooperasaun ho Interpol no parseiru internasionál sira sei fasilita PCIC atu lokaliza suspeitu sira ho fásil no identifika modu operandi husi rede kriminál ne’e.
Jornalista : Natalino Costa
Editora : Julia Chatarina
