DILI, (TATOLI)–Kapasidade profesór sira nian iha prosesu aprendizajen iha Eskola Ensinu Báziku (EEB) 20, iha munisípiu tolu hanesan Ermera, Dili no Aileu, hatudu katak, profesór entre 80%-90% mak sai professional ona tanba hanorin ho kriativu ho razaun uza fasilidade no métodu iha planu aula.
ICR (Institutu Siénsia no Relijioza-sigla portugés), São Tomás de Aquino, Lahane Orientál-Dili, halo peskiza ba eskola 58 ho populasaun profesór na’in 112 iha total EEB-amostra 20, neen eziste iha Munisípiu Ermera (iha vila laran, iha Postu Administrativu Lima hanesan Railaku, Ermera, Letefoho, Atsabe, Hatulia no ida eziste iha suku), EEB 8 husi Munisípiu Dili (Postu Administrativu Atauro 2, Kristu Rei 5 no Dom Aleixo 1 no mós Munisípiu Aileu hamutuk neen (eziste hotu iha vila laran).
Kona-ba dadus profesór, amostra 58 husi populasaun na’in 112 hatudu katak mestradu zero (la iha), lisensiatura na’in 18 ka 31%, Baxarelatu (D2/D3) na’in 27 ka 67%, SPG/PGA/SGO (Sekolah Pendidikan Guru/Pendidikan Guru Agama/Sekolah Guru Olah Raga) na’in tolu ka 5%, SMEA/SMA/STM (ensinu sekundária tempu Indonézia nian) na’in sia ka 15% no kuarta klase na’in ida (2%).
Rezultadu peskiza ICR nian ne’ebé Ajénsia TATOLI asesu relata katak, ho esperiénsia hanorin (tinan) husi amostra sira revela, amostra hanorin husi tinan 1-5 hamutuk 12%, 6-10 hamutuk 26%, 11-15 hamutuk 17%, tinan 16-20 hamutuk 19% no tinan 21 ba leten hamutuk 26%.
“Iha atividade ne’e ami foka ami-nia observasaun ba aspetu rua; dahuluk, fasilidade no métodu ne’ebé profesór-sampel (amostra) sira uza hodi halo prosesu aprendizajen ne’e sai kriativa. Daruak, iha observasaun ami haree mós ba atitude alunu sira nian iha sala: pasivu no ativu”, divulga relatóriu ICR nian ne’e.
Rezultadu Peskiza ICR ne’e kompostu aspetu rua, hanesan analiza dadus no rezultadu peskiza nian. Nune’e, iha aspetu dahuluk kona-ba analiza dadus, prosesu aprendizajen profesór sira-amostra sira halo ne’e deskreve kona-ba (a) matéria no prosesu hanorin (observa tuir munisípiu ida-idak) no (b) fasilidade no métodu ne’ebé uza iha prosesu aprendizajen. Daruak, observasaun ho eskema ICR nian.
Husi rezultadu analiza dadus ICR nian ba Munisípiu Ermera no Dili ho eskema ICR nian jerálmente alunu sira ua’in liu (na’in 1797) mak tuir prosesu aprendizajen iha sala observadu ho ativu 89% (kuaze 90%) kompara ho alunu balun (na’in 213) mak tuir prosesu aprendizajen ho pasivu 11% (10% liu uitoan).
Relasaun ho kompeténsia profisionalizmu, tuir relatóriu peskiza ICR katak profesór sira ne’ebé hanorin ho kriativu tanba hanorin ho fasilidade no métodu ne’ebé relevante. Seluk husi fasilidade no métodu, ICR haree iha prosesu hanorin ida halo ho kriativu ka lae husi alunu sira-nia atitude iha sala; 89% (ativu) no 11% (la ativu).
Métodu ne’ebé ICR utiliza hodi rekolla dadus sira mensionadu ne’e mak métodu survey(peskiza) no mós métodu observasaun estrutura (structured observation). Katak, ho métodu peskiza survey bele hetan informasaun fatuál kona-ba situasaun sosiál, ekonomia, polítika grupu ou iha territóriu ida nian.
Ho métodu survey bele halo evaluasaun no komparasaun kona-ba buat hirak seluk ne’ebé ema halo tiha ona hasoru situasaun ka problema hanesan; rezultadu husi métodu surveybele uza halo planu no hola desizaun ruma iha tempu ikus. Métodu surveyuza lista kestionáriu (scheduled questionnaire).
No, métodu observasaun katak prosesu ne’ebé la’o envolve prosesu psikolójiku. Uza observasaun estrutura (structured observation).
“Bazeia ba data (dadus) iha leten, ami bele konklui katak profesór-amostra sira ne’ebé hanorin ho kreitivu iha EEB rua nulu ne’ebé ami observa iha peskiza ne’e hatudu katak jerálmente balun mak sai profisionál ona. Maske data ami koleta sei la kompletu, maibé data ne’ebé iha, to’o ona atu ami aprova ami-nia konkluzaun jerál katak profesór-amostra balun iha peskiza ne’e iha ona kompeténsia profisionalizmu”, justifika relatóriu ICR ne’e.
Relatóriu peskiza ICR nian ne’e sujere ba Ministériu Edukasaun, inklui ICR rasik katak fó treinamentu ba profesór sira liuliu treinamentu kona-ba uza fasilidade no métodu ne’ebé relevante ho matéria ne’ebé hanorin. Nune’e mós konsidera katak treinamentu ba profesór sira ne’e serbisu boot no urjente, presiza tebes atu hakiak nafatin profesór sira-nia kompeténsia profisionalizmu, li-liu ba profesór sira ne’ebé husi formasaun iha área jerál.
Ensinu superiór ne’e peskiza kona-ba Kompeténsia Profisionál Profesór sira iha EEB iha Prosesu Aprendizajen iha Sala ho Kriativu hodi Uza Fasilidade no Métodu ne’ebé Sira Hili ona ho objetivu katak atu hetan ideia jerál sira no fatuál tebes ona kona-ba kompeténsia profisionál profesór sira nian iha EEB bainhira hili fasilidade no métodu sira ne’ebé relevante iha planu aula.
Atu hetan deskrisaun kona-ba oinsá relasaun entre kompeténsia professional profesór sira nian ho kapasidade hala’o prosesu aprendizajen ho kriativu iha sala, hodi uza fasilidade no métodu sira ne’ebé hili ona; iha relasaun komplementáriu ka substituisaun no mós atu hetan ideia ne’ebé báziku hodi hadi’a kurríkulu iha ICR nu’udar fatin formasaun ida ba profesór sira.
Ho ipóteze peskiza katak kompeténsia profisionalizmu profesór sira iha EEB utiliza fasilidade no métodu ne’ebé hili ona iha planu aula-la iha garantia ba sira atu halo prosesu aprendizajen iha sala ho kriativu liu.
Kompeténsia profisionalizmu profesór sira iha EEB utiliza fasilidade no métodu ne’ebé hili ona iha planu aula-iha garantia ba sira atu hala’o prosesu aprendizajen iha eskola ho kreativu liu.
Relatóriu ICR deskreve mós katak relevánsia husi sira-nia peskiza mak ba profesór sira iha EEB inkluzivamente iha munisípiu tolu ne’e, ne’ebé konsidera sai nu’udar amostra peskiza bele hetan motivasaun atu aprova liután sira-nia kompeténsia profisionalizmu kona-ba meiu sira oinsá halo prosesu aprendizajen iha sala sai kriativu ho fasilidade no métodu ne’ebé relevante. Ho hanorin hanesan profesór sira bele inspira estudante sira di’ak liután atu bele kompriende konseitu husi siénsia oioin ne’ebé sira aprende no mós sira bele rai-metin iha sira-nia hanoin.
Ba Peskizadór foin sa’e husi ICR hodi hetan esperiénsia foun ne’ebé importante tebes kona-ba oinsá halo planu ba peskiza aplikada ida no oinsá hala’o peskiza no to’o ramata hodi halo halo reportajen kona-ba rezultadu peskiza nian.
Ba ICR nu’udar institutu superiór ida iha área edukasaun atu bele hakiak nafatin kondisaun sientífika iha kampus, la’ós de’it iha sala laran (class room) maibé mós husi atividade no mós kontribuisaun fatuál no kapás tebes ba institutu edukasaun formál sira iha Timor-Leste.
Enkuantu ba Governu Timor-Leste, bele sai nu’udar ideia di’ak ida ba governu Timor-Leste bainhira hanoin atu halo national policy(polítika nasionál) iha área edukasaun espesialmente kona-ba oinsá atu aprova profesór sira-nia kompeténsia profisionalizmu.
“Objetivu peskiza ida ne’e hodi ajuda ICR atu hadi’a fila fali kurríkulu ne’ebé iha, bele sai input no mós rekomendasaun ida ba governu Timor-Leste liuliu ba Ministériu Edukasaun nian atu bele hasa’e kualidade edukasaun”, hateten Reitór ICR, Padre Urbanus Usen Bunga Lolon, SVD, iha relatóriu ne’e.
“Rezultadu husi peskiza ne’e seidauk kompletu. Tanba ne’e, ideia, koresaun ne’ebé di’ak, ICR sei presiza nafatin hodi hadi’a sistema formasaun ba profesór/a sira nian atu bele hasa’e kualidade edukasaun iha Timor-Leste”, sujere reitór ICR.
Peskiza ICR ne’e hetan apoiu mós husi Governu Timor-Leste liuhusi Ministériu Edukasaun no mós pesoál envolvidu hanesan Yoseph Herman Seran, inklui interesadu no partisipante sira iha ámbitu peskiza nian.
Peskiza sientífika ne’e ICR realiza refleta mós ba vizaun no misaun, katak forma ema atu sai profesór moral no relijiaun katólika ne’ebé profisionál.
Jornalista: Rafy Belo
Editór: Francisco Simões
