DILI, 11 juñu 2019 (TATOLI)-Hahú husi tenda ki’ik ida ne’ebé estabelese iha edifísiu Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) hodi fa’an produtu lokál liuliu foos husi Maliana (Bobonaru) nian, tanba haree katak iha progresu maka MAP estabelese ona Loja ba Agrikultór dahuluk iha Timor-Leste ne’ebé nia sasán porsentu 100 fa’an produtu lokál.
Jerente Loja ba Agrikultór, Maria Natalice, haktuir, inisiativa ba kriasaun loja ida ne’e tanba hahú husi fa’an foos lokál husi Maliana ne’ebé fa’an iha tenda ida iha edifísiu MAP nia oin no haree iha progresu no muda tan ba kontentór okos no haree katak iha avansu ne’ebé di’ak mak ekipa husi MAP ne’e halo estudu komparativu ida iha Japaun hodi haree oinsá asosiasaun agrikultór sira organiza sira-nia loja atubele estabelese Loja ba Agrikultór Timor-Leste nian.
“Entaun ami bá haree depois mai, ami haboot husi tenda mai iha kontentór depois mai iha Plaza ne’e,” Natalice relata bainhira hala’o nia atividade iha loja refere, ohin, iha CBD 2 Timor Plaza.
Jerente ne’e hatete, produtu sira ne’ebé prienxe iha loja ne’e mai direta husi agrikultór sira ne’ebé hamahan-an iha asosiasaun agrikultór no daudaun ne’e Diresaun Nasionál Agro-Komérsiu MAP estabelese ona asosiasaun sia ne’ebé entre ne’e iha hitu mak halo konta ba foos no rua ba ortikultura.
Aléinde ne’e ba produtu ortikultura sira ne’e, agrikultór sira ne’ebé besik liuliu iha Manleu, bele lori sira-nia produtu bainhira sira kolleita ona. Daudaun ne’e mós agrikultór husi Aileu no Ermera mós lori sira-nia sasán bá loja. Presu ba produtu sira ne’e deside husi agrikultór rasik tuir folin merkadu.
Maibé agrikultór sira mós tenke kumpre regulamentu husi loja nian bainhira konkorda ona maka asina kontratu katak bele hatama modo kada semana dala hira depende ba nesesidade. Regulamentu importante maka distribuisaun produtu labele kotu-kotu no bainhira la hatama produtu fulan tolu tuir malu maka hapara nian kontratu no muda fali ba asosiasaun agrikultór seluk.
Daudaun ne’e, loja agrikultór iha membru permanente husi asosiasaun sia no kuaze iha munisípiu 12 inklui Oekusi.
Loja ne’ebé hahú loke iha 6 juñu ne’e, tuir jerente katak ema entuziazmu atu sosa produtu sira no dalaruma loja nia estoke mamuk no labele nesesita konsumidór sira tanba estoke ne’e tenke lori husi foho mai mak hatama iha loja.
Koba-ba presu ba produtu lokál sira ne’e, Natalice dehan, bazeia ba folin iha merkadu katak tuir dadus atuál ne’ebé mak fa’an iha Taibesi, Manleu ou merkadu lokál sira, labele tuir fali folin supermerkadu nian.
“Razaun tanba ami hakarak oferese folin ne’ebé baratu. Loos katak ema hotu reklama ita-nia produtu lokál ne’e karun liu fali produtu importasaun, tan ne’e mak ami hakarak atu redús duni sasán sira-nia presu”.
Natalice fó ezemplu sobre presu foos nian. Iha Loja Agrikultór folin foos nia baratu kompara ho fatin seluk tanba nia presu kuaze hanesan ho merkadu lokál. Iha loja ne’e presu ki’ik liu mak sentavu 0.50 to’o folin aas liu mak dólar 31.50.
“Foos ida karun liu mak husi Oekusi nian, dólar 1.25 kada kilo, seluk fali husi Maliana dólar 1.10 , husi Baukau (foos mean) kilo 10 nia hetan dólar 14, kilo ida dólar 1.40, foos mean husi Malian mak dólar 2 kada kilo”.
Sasán sira ne’ebé fa’an iha merkadu ne’e kuaze fa’an hotu iha Loja ba Agrikultór, maibé ida ne’ebé menus liu iha loja mak ai-fuan tanba ida ne’e tuir nia époka, depois produsaun ba produtu ne’e iha rai-laran menus loos.
“Agora, modo tanba esforsu husi ajénsia barak ne’ebé nia produsaun ita bele garante nafatin, maibé ba ai-fuan hanesan susar loos, ne’ebé bá oin husi Ministériu Agrikultura, ami presiza serbisu maka’as atu hasa’e produsaun ba ai-fuan”.
Maria Natalice salienta, Loja ba Agrikultór di’ak tebes atu apoia agrikultór sira hodi prodús barak liután tanba ho ezisténsia loja ne’e, aléinde fa’an, halo mós kontratu ho restaurante sira iha Dili laran no mós negosia ho Burger King atu sira bele troka foos ne’ebé mak sira uza ba foos lokál, alfase, tomate no buat seluk uza lokál, ne’ebé iha 17 ne’e sei asina kontratu ho otél no restaurante sira iha Dili laran.
“Tanba agora negosia hela, ne’ebé kuandu asina tiha, sasán sira husi asosiasaun mai iha ne’e, ami ceknia kualidade tanba otél sira hakarak buat ida kualidade foin mak haruka ba otél no restaurante sira”.
Hatutan bá oin sei iha mós planu atu halo marketing online. “Ami mós sei halo home delivery ba konsumidór ne’ebé hakarak hetan modo husi online”.
Ho estabelesimentu loja ne’e, iha ona ema na’in-rua husi asosiasaun agrikultór ne’ebé serbisu iha loja refere no MAP hanoin katak depois tinan rua, loja ne’e sei entrega ba asosiasaun, maibé Governu kontinua tau-matan.
Atu enkoraja ema hodi sosa produtu sira ne’e, jerente loja ne’e dehan produtu sira ne’e mai husi to’os-na’in sira, bainhira hola produtu husi to’os-na’in sira, indireta dezenvolve ona ekonomia iha área rurál, entaun osan sira ne’ebé sosa iha loja refere la’ós ona bá li’ur ou fatin seluk, maibé filafali ba agrikultór sira.
“Tanba ne’e produtu sira-nia, osan ba fali sira, sira dezenvolve ba iha sira-nia área”, nia akresenta.
Tuir pájina JICA nian ne’ebé TATOLI asesu, Projetu Foos Doméstiku hamutuk ho MAP hala’o serimónia hodi loke Loja dos Agricultores iha Timor-Plaza, Dili. Estabelesimentu loja ida ne’e atubele halo koneksaun entre agrikultór sira ho merkadu, tanba maioria povu Timór mak envolve an iha atividade agrikultura, maibé sira iha dezafiu atu hetan oportunidade hodi asesu ba merkadu atubele fa’an sira-nia produtu. Loja refere sei fa’an produtu agríkola husi asosiasaun agrikultór sira iha munisípiu 12. Produtu sira ne’e mak hanesan foos lokál (foos mutin, foos mean no foos metan), modo no ai-fuan fresku, fore, kafé no seluk-seluk tan.
Loja dos Agricultores ida ne’e lansa ofisialmente husi Ministru Agrikultura e Peska, Embaixadór Japaun ba Timor-Leste, Xefe Reprezentativu JICA Timor-Leste, no akompaña hosi Sekretáriu Jerál MAP, Diretór Jerál Agrikultura, Diretór Nasionál Agro-Komérsiu no ministériu relevante sira seluk iha 6 juñu 2019.
Iha pájina MAP nian, iha lansamentu ne’e, Ministru Agrikultura no Peska, Joaquim José Gusmão dos Reis Martins, hatete promosaun no komersializasaun atividade husi Programa Asesu Merkadu Valór Akrexentadu ne’ebé implementa liuhusi Diresaun Nasionál Agro-Komérsiu, atu Fasilita fa’an produtu orgániku subsetór agrikultura no fó solusaun ba problema sira ne’ebé agrikultór hasoru iha parte prosesamentu, melloramentu kualidade no sirkulasaun produtu husi agrikultór ba konsumidór.
Asaun konkreta ne’ebé MAP-JICA halo daudaun ona maka dezenvolve estratéjia polítika promosaun Loja ba Agrikultór. Loja ba Agrikultór konsidera hanesan modelu empreza agríkola ne’ebé sei fasilita agrikultór komersializa sira-nia produtu, fasilita sira asesu ba fasilidade, insumu no kréditu, nune’e mós liuhusi jestaun profisionál Loja ba Agrikultór sei garantia produsaun alimentár orgánika, kualidade ba konsumidór sira.
Jornalista : Maria Auxiliadora
Editór : Francisco Simões
