DILI, 14 junu 2022 (TATOLI)—Diretór Ezekutivu Forum Organizasaun Naun Governamentál Timor-Leste (FONGTIL), Valentim da Costa Pinto, informa traballadór doméstika sira-ne’ebé halo servisu iha uma-kain iha Dili hamutuk 283 no balun servisu iha munisípiu sira.
“Iha Díli, ami kontinua rejista besik ona ema 300 ne’ebé halo servisu ba uma-kain sira liu-liu ba servisu doméstika. Tanba, ami iha sentru servisu ba feto Timor-Leste, ne’ebé sai hanesan mahon ba traballadór doméstika sira, ne’ebé sira rejistu daudaun ne’e hamutuk ema 283. Ema hirak ne’e mak ba husu protesaun ba sentru servisu feto Timor-Leste atu bele ajuda no fasilita sira molok halo servisu iha uma-kain sira ne’ebé presiza,” Diretór Ezekutivu FONFTIL ne’e hateten ba jornalista sira iha semináriu kona-ba komemorasaun loron mundiál Traballadór Doméstika ho tema “Valóriza no fó protesaun legál ba traballadór doméstika iha Timor-Leste” ne’ebé realiza iha Salaun Lúz Clárita, Dili, tersa ne’e.
Iha rejistu ne’e, atu asegura traballadór doméstika sira-nia direitu hanesan traballadór, tanba FONGTIL tenke koko no husu públiku nia presepsaun hanesan traballadór, la’ós hanesan subordinadu hosi traballadór ne’e rasik maibé nia tenke hetan estatus hanesan traballadór.
“Ida-ne’e, ita husu baze legál ruma atu bele proteje sira di’ak liután, hodi hetan apresiasaun, bele hetan rekoñesimentu públiku kona-ba servisu públiku ne’ebé ita-nia maluk sira halo iha uma-kain sira,” nia dehan.
Nune’e, Forum Organizasaun Naun Govermentál Timor-Leste (FONGTIL) husu Governu aselera baze legal ida atu bele proteje traballadór doméstika iha Timor-Leste.
“Ita-nia semináriu komemorasaun loron traballadór doméstika ba tinan ida-ne’e, ho intensaun atu fó hanoin nafatin ba ita-nia Governu atu lalais ona halo aprovasaun kona-ba baze legál ruma ne’ebé bele proteje traballadór doméstika sira iha Timor-Leste,” nia hateten.
Tanba, nia dehan, saláriu mínimu iha Timor-Leste mak $150, entaun FONGTIL koko atu uma-kain sira-ne’ebé fó servisu ba maluk feto sira, tenke prenxe saláriu mínimu ne’ebé Governu fó sai.
“Durante ne’e, la’o hela. Maibé, ha’u hanoin katak sira-nia direitu ne’e tenke iha duni lei hodi proteje sira. Ita la’ós uja hanesan konsiderasaun personál, tanba iha relasaun família mai halo buat ruma, depois ita halo konkordánsia personál, ida-ne’e la di’ak. Maibé, ita tenke iha lei ruma ne’ebé bele asegura sira-nia direitu la’o di’ak, nune’e sira bele hetan protesaun di’akliu,” nia dehan.
Kona-na saláriu mínimu to’o agora Governu seida’uk halo revizaun, nia hatán, FONGTIL preokupa tanba ne’e husu Governu liu-liu Parlamentu Nasionál (PN) tenke hahú diskute ona kona-ba fenomena ida-ne’e.
Tanba, iha tinan ida no rua ba kotuk Timor-Leste hasoru situasaun krize globál ne’ebé afeta ba maluk traballadór doméstika sira, liu-liu lakon sira-nia oportunidade servisu no sira-nia rendimentu la aumenta.
Alende ne’e, sira-nia volume servisu kontinua eziste hanesan baibain, ida-ne’e presiza duni lei ruma ne’ebé bele proteje sira, atu sira reklama karik iha espasu duni ba sira atu sira-nia direitu tenke proteje ho di’ak.
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Cancio Ximenes
