iklan

DILI, POLÍTIKA

Komisaun B konvida entidade relevante diskute ratifika konvensaun dupla tributasaun Portugál-Timor

Komisaun B konvida entidade relevante diskute ratifika konvensaun dupla tributasaun Portugál-Timor

Prezidente Komisaun B, José Agostinho Sequeira ‘Somotxo’, hafoin halo audiénsia públika kona-ba konvensaun dupla tributasaun. Imajen Tatoli/Nelson de Sousa.

DILI, 29 juñu 2022 (TATOLI)—Komisaun B iha Parlamentu Nasionál (PN), ne’ebé trata asuntu Negósiu Estranjeiru no Defeza ho Seguransa, kuarta ne’e, konvida entidade relevante halo audiénsia públika kona-ba PPR númeru 14/V/ (4a)-konvensaun dupla tributasaun, Portugál-Timor, iha matéria impostu kona-ba rendimentu.

Entidade ne’ebé partisipa iha diskusaun ne’e kompostu hosu Ministéiru Finansa (MF) no Ministériu Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun (MNEK).

Prezidente Komisaun B, José Agostinho Sequeira ‘Somotxo’, hateten nasaun rua asina ona akordu refere iha 2011 no Estadu Portugál hafoin asina akordu ratifika kedas maibé parte Timor-Leste to’o agora seidauk no foin atu ratifika.

“Konvensaun ne’e nia objetivu tributasaun impostu sira. Ezemplu, funsionáriu públiku sira iha ne’e, Estadu Timor-Leste ko’a ona iha ne’e ba impostu no akordu ne’e ratifika bele fasilita sira ba fali servisu iha Portugál ne’eba labele ona ko’a tan impostu hosi Estadu Portugál. Nune’e mós hanesan ho Portugál,” Somotxo hateten ba jornalista sira iha Parlamentu Nasionál.

Tuir rejimentu, Komisaun B hafoin halo audiénsia públika sei halo relatóriu no paresér hodi aprezenta iha plénaria Parlamentu Nasionál (PN) hodi diskute no ratifika konvensaun ne’e.

Vise Ministru Finansa, António Freitas, hateten audiénsia ne’e konsentra ko’alia kona-ba dupla tributária ho Portugál no konvensaun ne’e antesipa pagamentu impostu.

Vise Ministru Finansa, António Freitas. Imajen Tatoli/Nelson de Sousa.

Bainhira iha tempu badak PN ratifika mak sidadaun timoroan ho Portugál ne’ebé daudaun ne’e hanesan timoroan servisu iha Portugál no sidadaun Portugál servisu iha Timor-Leste sujetu impostu.

“Iha ne’eba, se sira selu ona iha Portugál mak sei la selu tan ona iha Timor-Leste. Hanesan mós sidadaun Portugál ne’ebé selu ona nia impostu iha Timor-Leste, nia sei la selu tan impostu ba Portugál. Nia objetivu mak ne’e,” nia dehan.

Governu agradese ba audiénsia públika hodi rona mós rekomendasaun oinsá konvensaun ne’e bele extende tan ho nasaun viziñu no nasaun ne’ebé traballadór timoroan servisu ba.

“Sei haree nasaun iha implikasaun komersiál, investimentu, no liga ho ita-nia traballadór sira sei halo akordu ne’e ba nasaun sira hanesan Indonézia, Austrália, Singapura, Xina, Japaun tanba movimentasaun sidadaun to’o iha ne’eba,” nia sujere.

Tan ne’e, hosi parte Governu haree konvensaun ne’e importante no rekomenda Komisaun B atu halo diskusaun hodi iha tempu badak bele ratifika.

Tuir Governante ne’e, durante ne’e iha duplika impostu hanesan sidadaun sira hosi Portugál mai Timor-Leste no Timor-Leste iha Portugál.

“Durante ne’e iha duplika tanba laiha akordu no konvensaun ruma estabelese, ne’ebé sidadaun sira iha ne’e ba servisu iha rai seluk, selu impostu iha ne’eba,” nia dehan.

Vise Ministru Finansa ne’e hateten, mezmu nune’e la fó sai dadus detallu kona-ba kestaun ne’e tanba ne’e parte MNEK mak rekolla dadus bele hato’o maibé VIII Governu kria Sekretária Estadu ida ba asuntu traballadór, sira-nia intensaun atu identifika númeru traballadór tanba impostu ne’e depende ba lei tributária ne’ebé aplika iha kada nasaun.

“Kualkér impostu ne’ebé sidadaun sira selu depende ba nasaun ne’ebé nia servisu ba. Sé nia iha Portugál signifika iha rejime rasik kona-ba lei tributária nian no ita-nian Timor-Leste mais $500 aplika kedas 10% no 4% ba sosiál ne’ebé ida-ne’e mak ita la’o iha jurídika tributária,” nia hateten.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!