CNC lansa livru “Narrative of Denial Australia and the Indonesian Violation of East Timor”
DILI, 08 jullu 2022 (TATOLI)—Centro Nacional Chega, Instituisaun Públika (CNC, I.P), sesta ne’e lansa livru “Narrative of Denial Australia and the Indonesian Violation of East Timor” hodi prezerva memória pasada.
“CNC lansa livru tanba ne’e istória pasada no mandatu CNC nian oinsá prezerva memória pasada. Realidade hanesan ne’e, ita-nia istória ne’e iha situasaun sira-ne’ebé defisil iha tempu ne’ebá, maibé agora ita ho Austrália ho Indonézia ita tenke moris hamutuk, maibé ita presiza aprende sá mak akontese iha tempu uluk,” Diretór Ezekutivu CNC, Hugo Maria Fernandes, hateten ba jornalista sira iha salaun CNC, Antigu Komarka, Chega, Balide, Dili.
CNC hakarak halo lansamentu kona-ba livru ne’e tanba CNC involve mós liña ministériál, liu-liu edukasaun atu hatama konteúudu balun ba kúrrikulu ensinu, tanba ne’e mak Ministru Edukasaun Juventude no Desportu ohin mai partisipa, hein katak neineik hosi produsaun livru sira-ne’e, faktu no narativa balun komesa hatama ona ba kúrrikulu ensinu.
Livru ne’e, hakerek hosi eskritór Petter Job ne’ebé hanesan akademiku ida maibé antes ne’e nia sai hanesan akademiku no ativista board ba Timor-Leste, hanesan operadór rádiu maubere iha Austrália hodi simu mensajen funu hosi Darwin depois transmite mensajen sira hosi rádiu Maubere iha ai-laran ba rai-li’ur.
“Entaun, nia iha esperiénsia ne’ebé barak tebes kona-ba luta ita-nian, hahú kedan nia sei klosan hela nu’udar operadór rádiu Maubere iha ne’ebá. Nune’e, tanba ho nia koñesimentu ne’e bainhira nia kontinua nia vida akademiku nia hakerek nia disertasaun ba doutoramentu kona-ba istória timor nian, ne’ebé mak involve Austrália no Indonézia iha kazu Timor, liu-liu iha períodu nia peskiza livru ne’e hosi 1975 to’o 1983,” nia esplika.
Livru ne’e ho nia totál pájina 277 ho anexu no sira seluk ne’e hamutuk pájina 356, no livru ne’e Universidade Melbourne mak públika maibé livru ne’e sei haruka mai no tau iha CNC nia biblioteka hafoin faan.
Prezidente Konsellu Imprensa (CI, sigla portugés), Virgílio da Silva Guterres, hateten livru ne’e importante tanba nia mai ho hanoin foun, liu-liu ko’alia kona-ba Austrália nia polítika estranjeiru iha períodu invazaun 1974 to’o 1983.
“Se livru sira uluk-uluk ne’e ita ko’alia kona-ba Austrália dehan taka matan ba situasaun ne’ebé mosu iha Timor no violasaun direitu umanus ne’ebé militár Indonézia sira halo iha Timor. Livru ne’e mai atu afirma tan katak, la’ó s taka matan de’it, maibé Austrália fasilita Indonézia atu halo invazaun mai iha Timor,” nia dehan.
Livru ne’e importante tanba livru ne’e haktuir kona-ba Austrália fasilita liuhosi halo negosiasaun iha mundu internasionál no nasaun osidente sira atu labele fiar saida mak movimentu libertasaun Timor halo iha momentu ne’ebá FRETELIN lidera funu ne’e labele fiar maibé fiar argumentu sira-ne’ebé sai hosi Indonézia.
Livru ne’e di’ak tanba Petter Job ne’e la’os de’it autór, maibé nia iha 1974-1975 nia sai ativista ona, tanba Peter Job hanesan ema ne’ebé halo kontribui ekipa ne’ebé iha Austrália atu lori rádiu Maubere tun-sae iha ai-laran tuan Darwin ne’ebá atu hetan mensajen hosi ai-laran nian.
Entaun, nia dehan, Peter Job ema-ne’ebé hakerek aleinde nia halo parte ba luta ne’e maibé nia mós hakarak konvense povu Austrália katak sira-nia Governu durante ne’e bosok sira kona-ba situasaun ka problema Timor-Leste nian.
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Cancio Ximenes
