DILI, 25 jullu 2022 (TATOLI)—Ministériu Agrikultura no Peska (MAP) liuhosi Diresaun Nasionál Pekuaria no Servisu Veterináriu, daudaun ne’e hapara importasaun fahi hosi nasaun Indonézia inklui na’an fahi hosi nasaun rua, nune’e bele prevene vírus African Swine Fever (ASF).
“Privizóriu ita hapara importasaun fahi hosi nasaun indonézia no na’an fahi hosi nasaun Xina no Filipina, ne’ebé afeta ba moras ASF. Ida-ne’e mak ita tenta hapara liuhosi kontrolu programa sosializasaun ne’ebé ita-nia tékniku sira halo,” Diretora Nasionál Pekuária no Servisu Veterináriu, Joanita Jong, hateten ba Agência Tatoli, iha ninia knaar fatin, Matadouro, segunda ne’e.
Antes ne’e, MAP halo sosializasaun iha tinan 2019, bainhira vírus ne’e hahú daet ba fahi sira iha rai-laran.
“Diresaun Pekuária Veterenária no Servisu Veterináriu koopera ho Governu Austrália hodi halo teste diagnóstiku laboratóriu ba na’an sira ne’ebé ita hatama hosi nasaun importadu no rezultadu tenke livre hosi moras ASF,” nia akresenta.
Notísia relevante: MAP no MDF Austrália reativa kampaña nasionál sensibilizasaun ASF
Biban ne’e, Diretora husu ba komunidade haki’ak animál, tenke tau iha luhan, tau iha fatin moos no labele fó hahán restu hosi restaurante, tanba iha restaurante ne’e tein na’an importasaun.
“Daudaun ne’e ita prevene moras ASF liuhosi programa vasinasaun animál hanesan fahi, manu no karau. Kona-ba rekursu umanu, ita daudaun iha pesoál saúde besik 200 inklui téknika pekuária, no tékniku veterinária ,” nia dehan.
Aleinde ne’e, MAP mós koloka ona pesoál saúde iha kada postu administrativu sira hotu.
“Kada postu administrativu ita iha tékniku pekuaria ida, ne’ebé apoiu mós hosi tékniku V]veterináriu ne’ebé sira hetan diploma III hosi saúde animál hosi Universidade Nasionál Timor-Lorosa’e (UNTL) ninian ne’ebé ita rekruta, maibé pesoál sira ne’e la sufisiente tanba ema ida nia bele kobre suku rua,” nia informa.
Daudaun ne’e munisípiu sira barak mak iha ona sentru saúde animál, enkuantu munisípiu ne’ebé seidauk iha mak Aileu, Ermera no Bobonaro.
“Sentru saúde animál ne’ebé iha ona munisípiu sira hodi halo atendimentu ba kualker moras ne’ebé animál afeta, tanba ita iha fasilidade kompletu hanesan jeleira vasina, ai-moruk vasina, tékniku no medikamentu sira hotu,” Diretora tenik.
Vasinasaun ba fahi no karau ba tinan ida fó dala-tolu tanba nia durasaun ai-moruk fulan-tolu de’it.
Jornalista : Arminda Fonseca
Editora : Julia Chatarina
