DILI, 07 outubru 2022 (TATOLI)-Ezekusaun Orsamentu jerál Estadu (OJE) 2022 liliu Ministériu ba Asuntu Parlamentár no Komunikasaun Sosiál (MAPKOMS) no Sekretária Estadu Komunikasaun Sosiál (SEKOMS) iha trimestre datoluk ne’e ezekuta ona verba Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2022 atinji ona 83,52%.
“Iha trimestre datoluk ne’e MAPKOMS no SEKOMS ezekuta ona OJE 2022 atinje 83,52%, ne’ebé ekivalente ho totál orsamentu $9,066,076.00,” Diretór Finansa MAPKOMS, Adriano Monteiro, hateten ba Ajénsia Tatoli iha nia knaar fatin, Dili, kinta ne’e.
Tuir nia, hosi montante orsamentu $9,066,076.00 ne’e ezekuta ba kategória lima ne’ebé kompostu hosi saláriu no vensimentu ho nia ezekusaun 60,33% ho nia sald $943,052.00, bens servisu 71,47% ho nia saldo $3,512,115.00, kapitál menór 66,06% ho nia saldo $137,087.00, kapitál dezenvolvimentu iha komitmentu ona 100%, tanba halo komitmentu dala ida de’it ho saldo $2,000,000,00 no tranferénsia públika 97,27% ho nia saldo $2,473,822.00. “Entaun, enjerál taxa ezekusaun to’o ona 83,52%,” nia esplika.
Kona-ba ezekusaun OJE 2022 iha trimestre datoluk ne’e rasik MAPKOMS no SEKOMS hasoru difikuldade, nia akresenta, iha taxa ezekusaun ba kategória lima (5) ne’e iha saláriu no vensimentu la iha difikuldade, tanba ne’e ba saláriu funsionáriu públiku sira.
“Maibé, iha bens servisu ami-nia difikuldade, liliu ba sasan sira ne’ebé kompra, hanesan koutasaun sira. Tanba, ovendór sira dala ruma balun fó sasan la tuir saida mak Ministériu husu, entaun ida ne’e mós implika ba ita-nia ezekusaun tanba sasan sira mai tarde,” nia esplika.
Aliende ne’e, ba kapitál menor mós hanesan, liliu ba ekipamentu komputadór, meza no kadeira, tanba dala ruma kompra kompañia sira hateten ready (iha), maibé bainhira asina ona kontratu kompañia atu haruka ekipamentu mai dala ruma sempre sai problema, katak ekipamentu laiha.
“Promete dehan semana ida no rua, dala ruma lori tempu to’o fulan rua no tolu, entaun nia implikasaun mak atu ba ezekusaun ne’e tarde oituan,” nia informa.
Maibé, ba kapitál dezenvolvimentu ne’e nia prosesu konklui ona no nia prosesu iha ona Komisaun Nasionál Aprovizionamentu (CNA, sigla portugés), ne’ebé hein de’it bainhira CNA hetan ona kompañia manan-na’in bele hahú ona konstrusaun ba torre.
“Enkuantu, ba tranferénsia ami la iha problema, ida ne’e tranferénsia ba RTTL, Rádiu Komunidade, inklui Naroman ba suku,” nia dehan.
Entaun, ho difikuldade ne’e, maneira ne’ebé uza hodi ultrapasa importante mak komunikasaun tenke ativu ho ema ne’ebé halo servisu ba, nune’e labele implika.
“Liliu, bainhira ita hakat ona ba trimestre dahaat ne’e, komunikasaun tenke efetivu, nune’e ita bele hatene lolos iha problema ho kompañia ka vendór sira oinsa no iha Ministériu oinsa, nune’e bele solusioná. Maibé, bainhira ita-nia komunikasaun mak falla ida, entaun bele lori prosesu ne’e bele sai tusan ba tinan oin,” nia akresenta.
Notísia relevante:OJE 2022: MAPKOMS-SEKOMS ezekuta ona 39,84% iha trimestre daruak
Jornalista : Nelia Fernandes
Editór : Rafy Belo
