NASIONÁL, POLÍTIKA

Diskusaun alterasaun-lei CAC hein ajenda hosi meza PN

Diskusaun alterasaun-lei CAC hein ajenda hosi meza PN

Prezidente Komisaun A (Justisa no Konstitusionál), Joaquim dos Santos ‘Boraluli’. Imajen Tatoli/Egas Cristóvão.

DILI, 13 abríl 2023 (TATOLI)—Prezidente Komisaun A trata asuntu Justisa no Konstituisionál, Deputadu Joaquim dos Santos, hateten diskusaun alterasaun lei Komisaun Antí-Korrupsaun (CAC, sigla portugés) ne’e hein ajenda hosi meza Parlamentu Nasionál.

“Ne’e hein meza Parlamentu Nasionál mak ajenda,” nia hateten ba Agência Tatoli, kinta ne’e.

Maske nune’e, antes ne’e mós meza PN tau ajenda atu diskute iha reuniaun plenária maibé la realiza, nune’e Prezidente Komisaun A ne’e kontinua hein meza bele ajenda.

Deputadu Joaquim, hateten insiativa atu altera tiha lei ne’e iha artigu 7 númeru 1 uza prezensa maiória absoluta normal, tanba dadaun ne’e atuál prevista presiza iha Deputadu prezente 49 ba eleisaun komisáriu CAC.

Maibé, ajenda dala rua ka tolu la konsege rezolve kona-ba alterasaun lei ne’e, entaun iha dezentendimentu presiza rezolve tanba fó prejuízu komisáriu CAC iha organizasaun CAC ne’e nia serbisu.

Nia dehan, alterasaun lei ne’e ninia relatóriu paresér hosi komisaun A Deputadu na’in neen vota kontra nune’e la pasa, maibé relatóriu komisaun nian la prezudika meza PN atu ajenda diskusaun iha plenária.

Deputadu membru komisaun A kompostu hosi CNRT na’in-tolu (3), KHUNTO na’in-ida (1), PD na’in-ida (1) no UDT na’in-ida (1) mak vota kontra relatóriu paresér ne’e iha foin lalais.

“Iha komisaun deputadu maiória na’in-ne’en mak vota kontra ideia atu altera lei ne’e, maibé  komu la introdús sira-nia hanoin ne’e, tanba antes ne’e sira la tama ne’ebé sira vota kontra tiha mak sira dehan ami vota kontra tanba ami lakohi altera lei,” nia dehan.

Deputadu Joaquim dehan, tuir loloos sira vota a-favór ba relatóriu, se sira lakohi altera lei ne’e iha relatóriu sira vota a-favór hodi lori mai Parlamenthu konsidera.

“Maibé agora sira-nia ideia tau tiha iha relatóriu, sira vota kontra fali sira-nia ideia iha relatóriu ne’e hanesan aktu kontra auditóriu. Hahalok ida kontra fali hanoin ne’ebé iha, ne’ebé estrañu uitoan sira-nia hanoin tau iha relatóriu depois kontra fali mais sira hanoin vota kontra iha relatóriu ne’e, lei ne’e monu. Laiha ida, relatóriu komisaun la prezudika Prezidente nian atu kontinua ajenda inisiativa lei ne’e iha plenária,” nia hateten.

Iha fatin hanesan, Deputadu hosi bankada KHUNTO no membru Komisaun A, Luís Roberto, hateten la tempu ona atu halo alterasaun ba lei CAC iha tempu badak.

“Ita atu halo alterasaun lei ruma, lei ne’e tenke produtivu, aplikavel no rigorozu. Labele, lei ne’e tuir de’it interrese polítiku ruma iha laran, ita atu muda lei ne’e tuir ita-nia hakarak, ida-ne’e ladi’ak. Tanba, CAC hanesan instituisaun indepedente ida-ne’ebé serbisu dereta ba ita-nia sistema jurídiku rai-laran,” nia dehan.

Nune’e, ba futuru partidu polítiku sira labele politiza no partidariza CAC, ne’e presiza kontinua fila-fali iha lejislatura foun mai mak hodi haree lei ne’e iha ne’ebé ladun fó vantajen, karik altera ida-ne’e labele tempu badak de’it, nune’e bankada KHUNTO la konkorda altera iha tempu badak.

“Ha’u rasik iha bankada KHUNTO momentu hola parte iha Komisaun A, ha’u rasik vota kontra projetu ne’ebé inisia hosi bankada Governu rasik. Ha’u vota kontra tanba haree ba ninia interpretasaun ema bele polítiza partidariza instituisaun ne’e ba future,” nia hateten.

Atuál Segundu Vise Prezidente Parlamentu Nasionál ne’e hateten, ita hotu nia interrese ne’e haree ba funsionamentu CAC ne’ebé Estadu estabelese maibé ita hakarak halo alterasaun lei ida ninia impaktu orsida ba iha artigu sira hotu sempre liga ba malu.

Maske bankada KHUNTO vota kontra relatóriu paresér iha Komisaun A maibé inisiativa ne’e nafatin enkamiña ba Prezidente PN tuir rejimentu iha kompeténsia atu ajenda ka lae iha diskusaun reuniaun plenária.

“Ita hotu nia hakarak ema-ne’ebé lidera CAC tenke serbisu ho independente la sadere ba partidu A ka B, nune’e tuir loloos Governu propoin fali kandidatu seluk,” nia dehan.

Jornalista : Nelson de Sousa

Editór      : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!