Membru PN preokupa ho folin foos sa’e iha merkadu
DILI, 31 jullu 2023 (TATOLI)—Membru Parlamentu Nasionál (PN), liuhosi Deputada partidu Frente Revolucionária de Timor-Leste Independencia (RETILIN), Cristina Rebelo, preokupa ho folin foos sa’e iha merkadu.
Notísia Relevante: PN husu loja-na’in sira labele hasa’e presu sasán estoke 2022
“Ha’u hatene iha semana kotuk foti tiha kona-ba folin foos sa’e iha komunidade nia leet. Horisehik, ha’u rasik ba to’o iha munisípiu Liquiça hetan mós maluk balun iha ne’eba, aumezmu tempu hosi Manufahi hato’o folin foos sa’e liuliu foos kilograma 20-25 hetan presu ne’ebé aas,” nia levanta liuhosi reuniaun plenária PN, segunda ne’e.
Ida-ne’e, tuir nia, bele deskonfia iha manipulasaun presu, nune’e husu ba Ministériu Komérsiu no Indústria hato’o ba Autotidade Inspesaun no Fiskalizasaun atividade Ekonómika, Sanitária no Alimentár (AIFAESA) atu bele halo intervensaun hodi hatene informasaun, nune’e sira bele hala’o intevensaun ho lalais tanba iha lei ko’alia kona-ba krime manipulasaun presu bele penaliza no mós lei presu justu.
Iha lei Orsamentu Jerál Estadu (OE) 2023 previstu kona-ba taxa impostu seletivu la temi foos iha ne’eba atu aumenta so aumenta ba produtu asukarada, no agora daudaun la haree kona-ba taxa ne’e afeta maibé ita haree espekulasaun presu, tanba razaun fatór oioin mak kompañia fornesedór sira hato’o ita presiza haree.
Deputadu KHUNTO, Luis Roberto, hateten iha momementu ne’eba PN aprova lei OJE 2023 atu hasa’e taxa ne’e ba de’it produdu asukarada no foos la temi, agora ema jeneraliza hotu no dalaruma negosiante sira manipula presu foos sira hasa’e, ida-ne’e mak presiza ko’alia.
Deputadu CNRT, Gabriel Soares, hanesan reprezentante povu preokupa folin foos iha merkadu maibé presu sasán atu muda mak tenke muda lei iha Orsamentu Jerál Estadu (OE) 2023, nune’e OJE mai fali ita hotu-hotu haree fali muda lei ne’e hodi tulun komunidade iha kbi’it atu sosa, tanba povu dada iis liu.
“Foos no sasán nesesidade bázika folin karun duni, ita lalika fó sala ba iha maluk sira faan kioske maibé sira ezekuta tuir de’it lei ne’ebé tau iha OJE hasa’e taxa, nune’e prezúdika ita-nia maluk sira faan foos karun,” nia dehan.
Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay, hateten Governu tenke haree ida-ne’e, liga ho foos hanesan beins konsumu báziku ne’ebé sa’e hosi dois e meio porsento ba cinco porsento, nune’e tenke hadi’a.
Primeiru-Ministru hato’o tiha ona katak, sei iha lei orsamentu tuir mai ho ida-ne’e ita hein, razaun seluk mós tambá ita nia portu Tibar kustu boot tebes.
Kona-ba taxa Governu halo diskusaun kle’an atu ba Orsamentu Retifikativu (OR) 2023 ne’ebé sei iha senáriu rua mak inklui iha proposta OR ninia ne’ebé iha mak atu altera ba lei enkuadramentu orsamentál ka sein inklui.
Nia-parte labele adianta opsaun saida mak iha, maibé elaborasaun iha progresu nia laran no tempu badak Governu sei lori mai aprezenta iha PN, nune’e Governu sei aprezenta nia polítika konkretu no Governu mós liuhosi instituisaun AIFAESA sei halo kontrolu liu-liu hosi operadór ekonómiku sira-ne’ebé koko atu espekula presu sasán nian.
Governu mós sei haree fila-fali lejislasaun ne’ebé vigór hela iha lei OJE 2023 kona-ba hasa’e taxa ninian, bele akontese iha tempu badak liuhosi Orsamentu Retifikativu (OR) 2023 ka bele detalla liután iha OJE 2024.
Jornalista : Nelson de Sousa
Editór : Cancio Ximenes
