iklan

NASIONÁL, BOBONARO, POLÍTIKA

Mail: “DSMTT Maliana sensibiliza inan-aman vota ba independénsia iha 03h00 dadeersan”

Mail: “DSMTT Maliana sensibiliza inan-aman vota ba independénsia iha 03h00 dadeersan”

Eis Membru Dewan Solidaritas Masiswa imur-Timur, António Soares konesidu 'Mail’ vota iha sentru votasaun Kapela Ana-Hun Maliana, iha Konsulta Populár 30 agostu 1999. Imajen/Espesiál.

DILI, 30 agostu 2023 (TATOLI)—Movimentu universitáriu ne’ebé estabelese iha 1999, ne’ebé luta ba Timor-Leste nia auto-determinasaun ne’e mak Dewan Solidaritas Mahasiswa Timor-Timur (DSMTT). Movimebtu ne’e harii hosi universitáriu timoroan sira iha Dili, iha 08 juñu 1998, nu’udar espresaun ida hosi universitáriu sira atu homan hamutuk espiritu “Mate ka Moris, Ukun Rasik-Aan”.

Notísia Relevante: Abel Soares: “Iha 30 agostu 1999, ha’u vota iha UNAMET Balide”

Movimentu ka Dewan Solidaritas Mahasiswa Timor-Timur (DSMTT), nu’udar movimentu monumentál ida tanba hodi sira-nia esforsu halo sensibilizasaun ba povu Timor-Leste tomak hodi ba vota ho dame iha sentru votasaun iha Konsulta Populár 30 agostu 1999.

Eís membru Dewan Solidaritas Mahasiswa Timur-Timur (DSMT) Bononaro, António Soares “MAIL”, hato’o ninia memória luta (monumental) halo sensibilizaun ba inan-aman sira iha Bobonaro vota ba “ukun rasik-aan” ne’e, ba jornalista Agência Tatoli destakadu iha Bononaro, Sergio da Cruz, iha segunda (28 agostu 2023) ne’e.

Hafoin Estádu Indonézia Anúnsia Opsaun Rua

Hafoin Prezidente Indonézia, B.J Habibie, deklara fó opsaun rua ba Timor Timur (Timor-Leste=timoroan) hodi hili iha Konsulta Populár, iha fulan-abril 1999, iha ami sira refujiadu tánba hetan intimidasaun mak halai ba Dili, ami tenke fila mai Maliana.

Momentu Membru Dewan Solidaritas Masiswa Timur-Timur hala’o enkontru iha Don Bosco Maliana. Imajen/Espesiál.

Entaun, iha tempu ne’ebá, joven reziténsia liuliu universitáriu ne’ebé hamahon-aan iha Movimentu ka Dewan Solidaritas Mahasiswa Timor-Timur (DSMTT) no hosi organizasaun bara-barak, ami la temí hosi PSHT ka 55, 77, Sagrada Fámilia, ami nunka haree ba malu, ami iha fuan ida de’it ‘Tenki Ukun-Aan’. Entaun, ami halibur malu iha Kampus Induk UNTIM=Universitas Timor-Timur (Kampus Merah) Dili.

Iha tempu ne’ebá, ita-nia komandante FALINTIL Vidal de Jesus ‘Riak Leman’ mak husik hela ka entrega hela ba ami meu komunikasaun rádiu ida naran Hand Talking (HT) haat (4) mai ami. Riak Leman hateten, “Ida-ne’e ba imi. Imi bele mate maibé Hand Talking (HT) ne’e keta lakon”.

Entaun, ami simu ida-ne’e, ho fuan-boot ami mai Maliana iha 28 jullu 1999. Ami ho kamioneta 28. Kamioneta ida fila-fali mai Dili tanba aat. Ami liman-tanan. Ami mai mós hetan terror iha dalan-dalan antes tama Maliana. Tanba, ami mós barak, pro-Indonézia sira la brani book ami, tanba malae hosi United Nation Mission East Timur (UNAMET) mós akompania ami.

Bainhira ami to’o iha Maliana, iha ami-nia rai moris fatin, planu saida mak ami atu halo. Book aan la di’ak. Tanba, iha munisípiu Bobonaro tomak ne’e domina tiha oha hosi Milisia Pro-Autonomia no bandeira MERAH PUTIH dada-sa’e hosi um aba uma no hosi sikun ba sikun. Ita haree, munisípiu Maliana, falun metin ho bandeira MERAH PUTIH, murin no mean mak domina hosi rohan ba rohan.

Maibé, nu’udar universitáriu ida-ne’ebé envolve aan iha DSMTT ne’e, ami lakohi lakon esperansa. Ami fiar katak, ami nia inan-aman sira sei vota ba Independénsia. Entaun, ami to’o mai to’o Maliana, Bapa sira dehan; “Imi sira-ne’e ami hanoin mate hotu ona. Afinál, imi sei iha no sei moris nafatin”.

Entaun, ami-nia liberdade ida atu halo sensibilizasaun ba férik-katuas, inan-aman sira-ne’e kontrolu másimu. Ami la’o ba halo sensibilizaun ba inan-aman sira iha kbua tuan sira-ne’e la’o la di’ak. Ami hakarak sai ba ko’alia ba férik sira mós, ami tenke la’o subar de’it iha tuku 03h00 dadeersan, bainhira inan-aman sira sei toba dukur ne’e ami halo klandestina ona.

Objetivu ida-de’it mak atu orienta ba ita nia inan-aman, ferik-katus sira, Maliana-oan sira dehan katak se atu vota karik vota hanesan ne’e; atu ba rejistu ne’e hanesan ne’e; atu tu’u ho pregu karaik tu’u ba “foto” kór malus tahan (matak) ne’e (bandeira CNRT). Ami hakbesik inan-aman sira-ne’e besik to’o fulan ida hodi bele halo re-ajutamentu dadus ba UNAMET.

Sentru Votasaun konsulta popular 30 agostu 1999 iha Kapela Ana-Hun, suku Odomau, postu administrativu Maliana, munisípiu Bobonaro. Imajen/Espesiál.

Ami-nia kolega ida mak membru pro-Indonézia sira kaer morís, kolega ne’e naran Agusto Martins, no hafoin sira sira oho tiha iha 18 agostu 1999, no ami hetan fali nia mate-isin 21 agostu 1999, hafoin Komemorasaun loron FALINTÍL (20 agostu). Ami fila hosi Bobonaro, ami rona informasaun katak ema oho nia no soe hela nia mate-isin bee-laran parte Lahomea nian.

Maibé, ami nafatin halo planu halo sensibilizasaun ba Ukun Rasik Aan (URA) hodi tama sai uma hosi odamatan id aba odamatan seluk. Ita-nia maluk, Maliana-oan sira ne’ebé funsionáriu públiku (PNS=Pegawai negeri Sipil) ne’e, sira lori osan fó hahan ba ami hodi han netik. Sira dehan “Hahan mak ne’e, ami apoia imi. Ami maske servisu ho Ema Indonézía maibé ami timor-oan”.

Entaun, ami la lakon esperansa on. Ami tuur hamutuk iha Dom Bosco besik ospitál tuan, ami organiza malú, tau fiar ba Anillar Tavares (atuál Administradór postu administrativu Balibo). Iha maun ida naran Domingos Henríques, ágora dosente iha Univarsidade Nacional Timor Lorosa’e (UNTL), sira mak organiza ami. Depois, ami sira-ne’e organiza malu ko’alia dala ida. Se nia boot liu ami mak ko’alia ami rona. Ba seguransa, ami ba. Seguransa ho saida? Katana mós laiha. Konfia fatuk de’it. Maibé, ami prontu rona, sira Indonézia dehan hanesan ba ami “Model-model begini mau merdeka” maibé sira lahatene katak ami ba tanba espíritu ida Ukun Rasik Aan ne’e mak dudu ami.

Iha tempu ne’ebá, kalan ida, mi estuda situasaun hodi sé-sé mak bele sai. Se momentu ne’e, ami la konsentra iha Don Bosco, se ami la ba iha ne’ebá, ami mate fasil tanba ami Dewan Solidaritas Mahasiswa Timor-Timur (DSMTT) sai hosi UNTIM Kampus Merah ne’e hatetee katak ita tenke hamutuk hela iha fatin ida, hodi núne’e Organizasaun Nasaun Unidas (ONU) mós bele hatene ita.

Kolega sira hosi RENETIL ne’e hela iha París Indah Nia rezidensia. Ami konsentra iha Don Bosco. Ida-ne’e mak sai ami nia baze. Maibé iha Maliana ne’e, baze ne’e la’ós iha ne’ebá de’it. Kolega sira iha Odomau mós halo baze ida, maibé ne’e baze ida la hatudu aan no sir aba hela kedas iha membru tentara ka TNI (Tentara Nasional Indonesia) ida-nia uma.

Koleha sira-ne’e tau Rádiu Ramelau ne’e iha ne’ebá. Ema la nota maibé sira movimentu ladún ida. Movimentu makaas mak Don Bosco ho París Indah nian. Maibé, bairu-bairu iha maliana laran ne’e ami la ba. Ami ba mós estuda situasaun de’it. Fatin ne’e bele ba, entaun ami ba. Tanba, tempu uluk ne’e buat ida komunikasaun ne’e (agora hanesan HP, facebook, WhatsApp) ne’e laiha. Ita hafuhu no hato’o mensajen ba malu hosi ibun ba ibun de’it. Entaun, oinsá mak atu domina Maliana ne’e, ami uza métodu Klandestina ne’ebé mak ita-nia membru FALINTIL sira fó mai ami ne’e. Ami la’o hosi bairu ida-ne’e ba kolega hosi bairu ida simu tutan fali ba iha ne’ebá no la’o nune’e de’it hodi informasaun bele sirkula ba-mai.

Iha tempu ne’ebá, UNAMET mós halo sensibilizasaun. Sentru votasaun sira-ne’e iha hotu. Ami bele ba vota iha ne’ebé de’it, entaun ami DSMTT sira-ne’ebé iha ne’ebá ne’e sira fó opsaun, bele mai vota iha GOR (Gedung Olah Raga=Ginájiu Maliana), bele mai vota iha Ana-Hun. Entaun, iha dalan ami bele mai iha Ana-Hun, tanba ami sira-ne’e maiória laiha dukumentu mak barak, nein surat-tahan rohan ida.

Eis Membru Dewan Solidaritas Masiswa imur-Timur, António Soares konesidu ‘Mail’,imagen Tatoli/Sergio da Cruz,

Sorte, buat ida Kartu Tanda Penduduk (KTP)  ne’e ita-nia kolega sira fasilita halo netik, entaun Lori KTP ne’e mak ami lori ba rejistu iha Ana-Hun, tanba ami hatene iha ne’ebá maiória ema Pro-Kemerdekaan (PROKEM) hotu. Tanba, ita-nia geerilleiru sira-ne’ebé mak Unidade Fronteira Norte nian ne’e, sira mak rejistu. Entaun, ami ba akompaña iha ne’ebá, tempu ne’ebá ami ba rejistu uza KTP no sira simu ami. Hodi ne’e mak ami vota, ami hili ba vota iha ne’ebá. Tanba saida? Tanba ami livre. Ami vota hotu tiha ne’e bele sai ba li’ur, tanba ami-nia prinsipiu ne’e vota hotu ne’e Timor-Leste tenke Ukun-Aan, hakarak ka lakohi Timor-Leste tenke ukn rasikaan.

Iha tempu ne’eba, ha’u foin halo idade 17 ba 18, ida-ne’e foin vota primeiravés, KTP mós foin halo iha tinan ne’ebá duni. Iha tempu ne’ebá, buat ida Ukun Rasik Aan ne’e mak inspira ema hotu, labarik sira iha kabun laran mós hakarak ukun-aan hotu. Tanba, tempu ne’ebá ne’e mak Timor hakarak determina futuru ne’e iha ne’ebá duni. Bele Indonezía mak halo buat di’ak mós, ami lae, ami hakarak mak Liberdade tanba ita hetan intimidasaun loro-loron, sala kiik-oan ida mós sira lori it aba kastigu bo halo oioin de’it.

Iha tempu ne’ebá, malae UNAMET barak tebes maibé poder seguransa tomak sei iha Indonézia nia liman. Ita labele halo buat ida. Sira, Organizasaun Nasun Unida (ONU) tau seguransa ida Kontingen Lorosa’e (mesak militár Indonézia) ne’e ami ladun fiar. Tanba saida mak ami ladún fiar? Tanba, sira rasik seguransa ba ami, sira mós loke dalan para ema asalt ami. Sira asalta ami beibeik. Iha 14 agostu 1999, sira asalta ami no 18, 27 agostu 1999, maibé sira nunka tama tan ami no ami mak duni tan sira tanba ami unidade metin.

Estudante sira hosi UNTIM (Universitas Timor-Timur) hala’o “Mimbar Bebas” iha Kampus UNTIM, Cacoli, Dili, iha tinan 1998, hodi ezije Referendu ba Timor-Timur. Imajen espesiál

Depis ida-ne’e, situasaun manas makaas los ona. Iha momentu ne’ebá, hafoin votasaun, ami Mahasiswa hotu-hotu halai fahe malu. Entaun, ami halai ba Kaixa Postál, ami seidauk to’o ba, ami sei rai sasán iha parte Kolejiu nian ne’e, ami brani mai fali villa laran atu provoka milísia DADURUS MERAH PUTIH no HALILINTAR sira, atu haree situasaun.

Iha loron 02 setembru 1999 ne’e iha ona indikasaun. Ami hahú ba monta Bola Guling iha merkadu laran. Sorte di’ak, sira duir Bola Guling, ami ba provoka maibé la akontese buat ruma. Depois, iha momentu sira hakarak halo asaun dame, kolega sira hosi Ritabou sa’e mai ami mós tun ba atu halo asaun dame, garasa de deus, iha tempu ne’ebá la halo asaun dame. Atu asina asaun dame ne’e mak hodi 02 setembru 1999 ne’e, sira halo maliana rahun.

Sira tiru kolega barak mate. Ami haree kolega Mateus mós mate ona, Siku Gama mos mate ona. Entaun, ami halai ona. Depois, iha tempu ne’ebá, ami hanoin se iha momentu ne’e mak asaun dame akontese, sira utiliza fatin sira-ne’e entaun ami sai ladi’ak ona, tanba iha 04 setembru 1999 mak rona rezultadu Konsulta Populár mak sira lakon ne’e, ami sai la diak. Grasa Maromak nian, asau dame ne’e la konsege akontese no ema barak bele book-aan sai ba buka fatin seguru.

Depois, iha 08 setembru 1999 ne’e mós líder sira-ne’ebé subar iha POLRES (Polisi Resort) Maliana ne’e mós, sira oho hotu. Depois, sira sobu uma kalen sira-ne’e, hasoru ema tenke oho. Depois uma sira-ne’ebé sei di’ak, sira hamrrik sunu dasa tetuk ho rai.

Liu tiha ida-ne’e mak iha loron 05 outubru 1999, ami tun fali Maliana villa, ne’e mós tanba halo ulun moruk tun ba de’it ba vila laran, Tanba, ami haré aviaun Helikóptru ida hatun malae Pasukan Burka ne’e, ami mai semana ida tiha mak forsa sira tama mai, movimentu makaas loos, Iha ne’e mak ami buka zinku aat sira-ne’e, hili hamutuk hosi uma sira be sira sunu mutuk ne’e, ho nune’e ami hadiak tiha ami-nia uma no hela hakmatek ho família sira..

Jornalista : Sergio da Cruz

Editór       : Cancio Ximenes

iklan
iklan

Leave a Reply

iklan
error: Content is protected !!